Sem a VG-nek nyilatkozó elemző, sem a szakszervezeti vezető nem lát drámai változást a munkaerőpiacon, októberben. Pedig ekkorra már technikai recessziót jósoltak az elemzők, havi alapon még csökkenni is tudott az állástalanok aránya. Jövőre nehezebb lesz, de a 2008-as válsághoz hasonlóra szinte biztosan nem kell számítani. A Világgazdaság cikke.
A pénteki munkaerőpiaci adat az kisebb meglepetés volt, három egymást követő hónap után ugyanis októberben nem nőtt tovább, hanem mérséklődött az állástalanok aránya, számuk pedig 174 ezer fő volt, ami még mindig egy feszes munkaerőpiacra vall. Annak ellenére, hogy már egy ideje szűkül az aktivitás, és a harmadik negyedévben negyedéves bázison is visszaesett a GDP, sem a munkaerő iránti keresletben, sem magán a munkaerőpiacon nem látni drámai változást. Ráadásul október már a negyedik negyedévre esik, amikorra a technikai recessziót jósolták az elemzők.
Nem volt ez mindig így, 2009 januárjában a mainál kétszázezerrel több volt munkanélküliek Magyarországon, a csúcson pedig többször is 500 ezer fő fölötti létszámot tartott nyilván a KSH, amivel egy jó ideig 10 százalék fölött tanyázott a munkanélküliségi ráta. Utoljára covid idején érte nagyobb sokkszerű megrázkódtatás a magyar gazdaságot, de akkor sem sikerült a korábbi számokat produkálni, a 250 ezer állástalan 5 százalékos aránynak felelt meg.
Bár nem olyan drasztikus a helyzet, hogy egyik hónapról a másikra tízezrek, meg százezrek veszítenék el az állásukat, de egy finom, lassú lemorzsolódás már egyértelműen látszik - mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki rámutatott arra, hogy tavasz óta trendszerűen kúszik fel a hazai munkanélküliségi ráta, miközben csökken a foglalkoztatottság. Szerinte egy klasszikus válságról beszélhetünk, amikor szigorú monetáris és a politika hatására szépen lassan alkalmazkodnak a vállalatok a csökkenő kereslethez és az emelkedő költségekhez, a gazdaság lassulását pedig fél-egy évvel követi le a munkanélküliség. „Itt még nagyon az elején járunk” – tette hozzá.
Virovácz Péter várakozásai szerint mivel jövő év első negyedévében még recesszióban lesz a magyar gazdaság, a gyengébb aktivitás és azzal járó foglalkoztatottsági szándék miatt jövő év közepén érheti el a csúcsát a munkanélküliség,
arányuk 4,5 százalékra emelkedhet a mostani 3,6 százalékról, ez nagyságrendileg 210-220 ezer főt jelentene, tehát a mainál mintegy 40 ezer fővel nagyobb létszámot.
Egyelőre mi is azt tapasztaljuk, a harmadik negyedévben is nagyobb volt a felvevő igénye a munkaerőpiacnak, mint a leépítések, ugyanakkor jövő évre már várunk létszámcsökkentést és gyárbezárást is – mondta a VG-nek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Hozzátette:
vannak már olyan információink egyes vállalkozások részéről, hogy befejezik a magyarországi termelést és teljes egészében kivonulnak, ami elbocsátásokkal fog járni.
Ezek a foglalkoztatók zömében olyan munkavállalókat foglalkoztattak eddig is, akik szakképzettek, azaz rájuk lesz továbbra is igény még abban a térségben is, ahol ez a megszűnés várható, ezért szerinte ez sem fog komolyabb munkaerőpiaci folyamatokat beindítani.
Mészáros Melinda a nagyobb mértékű elbocsátások helyett inkább arra számít, hogy a munkaerőhiány folyamatosan enyhülni fog, ahogy szerint az is látható, hogy már nem keresnek olyan nagy létszámban a foglalkoztatók, gyakorlatilag stagnálás figyelhető meg a kereslet terén.
A Liga vezetője szerint a mikrovállalatok lehetnek a legjobban kitéve az energiaválságnak, de mivel ők nem nagy foglalkoztatók, a statisztikai adatokban kisebb súllyal fog megjelenni. Ráadásul arra már Virovácz Péter hívta fel a figyelmet, hogy a leépítések elsősorban azokat érinthetik, akik korábban inaktívak voltak, ők pedig csak addig maradnak a rendszerben, amíg a munkanélküli ellátást kapják, így ha nem találnak ismét állást, akkor a statisztikai adatokból is eltűnhetnek, tehát úgy csökkenhet a munkanélküliségi ráta, hogy eközben a foglalkoztatottság is mérséklődik. Ugyanakkor a jelenlegi álláskeresők sincsenek könnyű helyzetben, nekik biztosan nehezebb lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mint korábban.
Bár még nem tudni, hogy mikor és milyen formában indul újra – ha újra indul – a kormány munkahelyvédelmi bértámogatási programja, amellyel a covid idején mintegy kétszázezer munkahelyet sikerült megmenteni. Ezúttal információink szerint a kabinet kivár, egyelőre ugyanis még nem látták indokoltnak az élesítését. Az építőiparban ugyan csökkenő teljesítményt mutat, de tavaszig van elég megrendelés az ágazatban, tehát egyelőre nem kellett még közbeavatkozni, a többi szektor már nehezebb kérdés.
Mészáros Melinda szerint a turizmus,vendéglátás területén biztosan szükség lesz a programra, ahogy a covid idején. Szerinte az építőiparban a téli időszakhoz közeledve már volt egy létszámcsökkentés az alulképzettek körében, a kérdés, hogy tavaszig helyreáll-e.
A Liga vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy regionális támogatási programokra is szükség lehet, ugyanis más a munkaerőpiac helyzet Közép-Dunántúlon vagy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Forrás: Világgazdaság
