Jelenleg még csak törvénytervezet, de már érdemes rá felkészülni, pontonként áttekinteni.

A T/1845. számon beadott "Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról" szóló javaslat 177 oldalas, és több jogszabályt fog módosítani (ún. "salátatörvény"), amennyiben benyújtáskori (2022.11.02.) szövegezéssel kerül majd az Országgyűlés által elfogadásra és a Magyar Közlönyben kihirdetésre.

A VDSZ munkavédelmi szakértője, Kovács László VDSZ-alelnök, az alábbiakban foglalja össze a legfontosabb várható változásokat, ami a MUNKAVÉDELMI TÖRVÉNY változását érinti majd. A lista kivonatos, de a legfontosabb pontjai így az érdeklődők és a munkavédelmi szakma számára is jobban érthetőbbé válhatnak, kiváltképp azért, mert a benyújtott törvényjavaslat egyes paragrafusai más-más időpontoktól hatályosulnak.

FONTOS! Csak a fentiekben említett szövegezésű törvényjavaslat elfogadása, kihirdetése esetén lesznek hatályosak az egyes rendelkezések. Több hullámban kerülnek hatályosulásra, tervezetten 2023-tól 2026-ig. Egyes pontoknál a VDSZ szakmai álláspontja, véleménye is feltüntetésre került, de ezek megítélése még a jövőben szakmai viták tárgyát képezheti, így azok jelenleg elsődlegesek és nem feltétlenül véglegesek.

2023.jan.1-től hatályos:

• A mentési terv elkészítése munkavédelmi szaktevékenység.
• Az oktatási tematika elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység.
• GDPR rendeletnek megfelelőség több jogszabályi pontba bekerült: biológiai tényezők, építési munkahelyek, túlnyomásos légtérben végzett munka, éles, hegyes eszközök használata, munkabaleseti nyilvántartás, fokozott expozíciós esetek nyilvántartása, azbeszt kapcsán rendeleti szintről törvényi szintre kerül az adatvédelmi szabályozások vonatkozásában (bejelentés, célok, adatok őrzésének ideje)
• A hatályos szabályozás alapján a munkavédelmi képviselők szakmai képzés keretében történő képzése 2023. január 1-től súlyos problémákat okozna, ugyanis 2022. december 31-án lejár az az átmeneti időszak, amikor a képzést még felnőttképzési tevékenység keretében (párhuzamosan az új szabályokkal) meg lehetett tartani. A munkavédelmi képviselők képzését a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó szakmai képzés keretében nem lehet megvalósítani. A munkavédelmi képviselők feladatellátása és képzésük annyira munkahely, illetve munkáltató specifikus kell, hogy legyen, hogy arra egységes programkövetelményt nem lehetséges megállapítani, és akkreditált vizsgaközpontban a vizsgákat nem lehet szervezni. A módosítással a munkavédelmi képviselők képzése visszakerül a felnőttképzésről szóló törvény hatálya alá, és a szabályozással jogszabály alapján szervezett képzés lesz, ami által biztosítható a munkavédelmi képviselők megfelelő képzése. [Mvt. 75. §-a]
• Annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő az érdekegyeztetéssel kapcsolatos tevékenységét elláthassa, megválasztását követő hat hónapon belül képzésen kell részt vennie, amely csak rendes munkaidőben történhet. Ennek költségei a munkáltatót terhelik. Az alapképzés és továbbképzés megszervezése a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.) szerint kontaktórás, távoktatás, illetve zárt rendszerű elektronikus távoktatás formájában valósulhat meg. Az alap- és továbbképzést szervező felnőttképző a képzésekről vezetett nyilvántartását 5 évig megőrzi. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a képzés idejét, jelenléti képzés esetén a képzés helyszínét, a képzés jellegére vonatkozó utalást, a résztvevők nevét, a képzés formáját és a képzés ismeretanyagának vázlatát.
• A munkavédelmi képviselőnek megválasztását követő hat hónapon belül el kell végeznie a legalább 16 óraszámú alapképzést. A munkavédelmi képviselőnek az alapképzést követően, valamint újraválasztása esetén évente legalább 8 órás továbbképzésben kell részt vennie.
• Az alapképzés és továbbképzés ismeretanyagának minimum követelményeit a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter honlapján közzéteszi. Az alapképzés és továbbképzés elvégzését az Fktv. 13/B. § (1) bekezdése szerinti tanúsítvánnyal kell igazolni.
• Jogharmonizációs változtatások miatt is számos ponton kerül sor szövegváltozásra a törvénytervezetben.
• A Munkavédelmi Információs Rendszer már megszűnt, kivezetése szükséges a törvényből. Helyette a tanácsadási feladatot látja el a munkavédelmi hatóság, míg e feladat ellátásában segíti az Országos Munkavédelmi Bizottság.
• Hatályukat vesztő rendelkezések: nincs a munkavédelmi szakképesítés feltételeit meghatározó külön jogszabály, ezért hatályon kívül helyezhető. A törvénytervezet részletes indokolásában írtak szövege szerint az expozíciós idő nyilvántartásának a határértékkel szabályozott veszélyes anyagok esetén van nagyobb jelentősége. „A javasolt módosítás könnyítés lehet a vállalkozások számára, mert pl. takarítószereknél is, amelyekben nincs ilyen komponens, nem kellene rögzíteni az expozíciós időt. A módosítás alapján egyértelművé válik, hogy az expozíciós koncentrációt csak határértékkel szabályozott veszélyes anyagok esetén kell rögzíteni.”

2023. április 22-étől:

• EGK irányelv alapján EK-típustanúsítványok innentől nem érvényesek, a Munkavédelmi Törvényből ezért kerül ki.

2024. jan.1-től:

• A munkaegészségügyi szakterületet is érintő orvoshiányt figyelembe véve a rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy bizonyos, jogszabályban meghatározott munkaegészségügyi feladatokat szakmai, de nem orvosi szakképesítéssel is el lehessen látni. Az elmúlt évtizedek hatósági tapasztalatai alapján a szaktevékenységek nagy részét a foglalkozás-egészségügyi orvosok egyáltalán nem láttak el. Az indoklás szerint tehát a jelentős hazai orvoshiány miatt közegészségügyi-járványügyi ellenőr és felügyelő szakképzettségű személy is elláthatja az orvos utasításai alapján 2024-től kezdve a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálattal kapcsolatos munkaegészségügyi feladatokat, soron kívüli ellenőrzés esetén is, továbbá a kockázatértékeléssel kapcsolatos egyes munkaegészségügyi szakmai teendőket, amennyiben alacsony veszélyességi osztályú és 1-9 főt foglalkoztató a munkahely.
• Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja, a törvényjavaslat szövege szerint, 2024-től.
• Fenti, 2024-től tervezetten életbe lépő változások a VDSZ munkavédelmi álláspontja szerint nem jó irányt képviselnek, hiszen az orvoshiány ilyen pótlási kényszermegoldásai jó eséllyel a működés rovására mehetnek a jövőben. Erről további háromoldalú egyeztetések szükségesek, és az orvoshiány tartós fennállása esetén akár az orvosi feladatokat is részben átvevő végzettségűek, szakképzettségűek esetén továbbképzés is indokolt, hiszen számukra ezek új típusú feladatok lehetnek, amelyekre nem kaptak képzést tanulmányaik során, napi teendőiknek nem volt része. A munkavédelem ügye megkívánja, hogy ne a hiányzó orvosok ilyen módon történő helyettesítése legyen a fő irány, hiszen ez további rossz gyakorlatok kialakulásához vezethet.

2024. április 1-től:

• A 2022/431 irányelv átültetése kapcsán szükséges módosítások. Az irányelv újraszabályozza a 2004/37/EK irányelv 15. cikk (1) bekezdését, így nyilvántartást kell vezetni a reprodukciót károsító anyagokról is, ezért szükséges kiegészíteni az erre vonatkozó szabályozást. [Mvt. 63/B. § (1)-(3) bekezdése]
• A 2022/431 irányelv átültetése kapcsán szükséges módosítások. Az irányelv 1. cikk 7. pontja módosítja a 2004/37/EK irányelv 6. cikkét is, ezért a munkáltatóknak be kell jelenteni a reprodukciót károsító anyagokkal végzett tevékenységet is. Emiatt szükséges kiegészíteni a bejelentésre vonatkozó rendelkezéseket. [Mvt. 63/C. § (1)-(2) bekezdése]

2026. jan. 1-től:

• A leginkább veszélyes (I. veszélyességbei osztályba sorolt, 50 fő feletti) munkahelyen csak FELSŐFOKÚ munkavédelmi szakképzettséggel lehet kockázatértékelést készíteni 2026-tól.

A teljes iromány itt tekinthető meg: HIVATKOZÁS LINKJE

Összeállította: Kovács László, VDSZ-alelnök, 2022. november 4. (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)