A XIX. Magyar Munkajogi Konferencián tartott szemináriumon dr. Nádasné dr. Rab Henriett egyetemi docens moderálásával dr. Nádas György egyetemi docens, dr. Ikanov Gábor ügyvéd és dr. Dudás Katalin ügyvéd osztotta meg gondolatait a munkáltatóval szembeni igényérvényesítés lehetőségeiről és a munkavédelmi felelősségről. Cikkünkben röviden beszámolunk a szemináriumon elhangzottakról.
A XIX. Magyar Munkajogi Konferencia első napjának délutánján a munkáltatói kártérítési felelősség lehetséges alternatívája – a kötelező felelősségbiztosítás címmel rendeztek szemináriumot, amelyen dr. Nádas György a Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Környezetjogi és Munkajogi Tanszékének egyetemi docense, dr. Ikanov Gábor és dr. Dudás Katalin ügyvédek osztották meg gondolataikat a hallgatósággal.
Dr. Nádas György előadásában hangsúlyozta, hogy a munkáltató kártérítési felelősség megállapításával kapcsolatban nagyon széttartó ítélkezési gyakorlat alakult ki az Mt. hatályba lépése óta.
A felsőbírósági gyakorlatból az tűnik, ki dr. Nádas György szerint, hogy a bíróságok több-kevesebb sikerrel próbálták implementálni az új Mt. szabályait ítéleteikben. A Kúria jogegységesítő tevékenysége pedig nem feltétlenül érte el az “alsóbíróságok” ítélkezését.
Dr. Nádas György kifejtette, hogy a munkáltatók felelősségbiztosításával kapcsolatban elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a munkáltató tudja-e minimalizálni a kártérítési felelősségével kapcsolatos kockázatokat, vagy képes-e a felelősséget másra telepíteni.
A fentiek elsősorban szervezetfejlesztési és vezetési döntést igényelnek, azaz akarat és döntés kell hozzá.
A munkáltatók felelősségbiztosítására a jelenlegi jogszabályi környezetben jogi kényszer nincs – fogalmazott az előadó.
Az Mt. a munkáltatóra teljes kártérítési kötelezettséget telepít, míg a Ptk. 6:470. §-ában szabályozott felelősségbiztosítási szerződés polgári jogi szemléletű és a munkáltató csak a szerződésben megállapított módon és mértékben követelheti a mentesítést a biztosítótól.
Amennyiben a biztosító nem a teljes kárt téríti meg, úgy a munkavállaló a teljes kára és a biztosító által fedezett kár közötti különbözetet továbbra is a munkáltatóval szemben érvényesítheti az Mt. szabályai szerint. Azonban méltányosságból az Mt. is lehetővé teszi a bíróság számára, hogy a teljes kártérítés elvétől eltérjen.
A munkáltató célja tehát a teljes kártérítési kötelezettséggel járó kockázat minimalizálása, míg a biztosító csak az általa meghatározott feltételek szerint és mértékben hajlandó helyt állni a munkáltató kártérítési kötelezettségért. A biztosítási konstrukcióból adódóan a munkáltatónak magasabb biztosítási díjat kellene fizetnie, ha a korlátlan felső határ (limitösszeg) nélküli biztosítást kíván kötni, ezt azonban sok munkáltató nem vállalja – világította meg a problémát dr. Nádas György.
Más nézőpontból vizsgálva dr. Nádas György szerint versenyelőny is lehet egy munkáltató számára, ha van felelősségbiztosítása. Ugyanakkor ez a közjót is szolgálja, mert elősegíti a biztonságos foglalkoztatást és a munkaerőpiacot.
Dr. Nádas György szerint érdemes lenne munkakör alapon is differenciálni, hiszen más kockázatok merülnek fel irodai munkánál, mint fizikai munkánál, amelyeket nem lehet egységesen kezelni.
A munkáltatók számára az is fontos lehet, hogy milyen kockázatokra nyújt fedezetet a biztosítás. Ugyanis a munkáltató felelősségi körében nemcsak élettel és egészséggel kapcsolatos károkozás merülhet fel, hanem például a munkavállaló munkahelyre bevitt dolgaiért is bizonyos keretek között helytállással tartozik. Az Mt. szerződéses alapon rendezi a munkáltató kártérítési felelősségét a munkavállaló felé, de a munkáltatónak deliktuális felelőssége is fennállhat például a munkabalesetben elhunyt munkavállaló hozzátartozója felé.
Dr. Nádas György kiemelte, hogy érdemes átgondolni, hogy a munkáltató felelőssége és a biztosító helytállási kötelezettsége olykor elválik. Például, ha a munkáltató csőd vagy felszámolás alá kerül, akkor a kártérítési felelősség keretében adott esetben csak igen korlátozottan tud ténylegesen helyt állni, ugyanakkor a biztosító mindaddig köteles teljesíteni, amíg a biztosítási díj rendezett.
Dr. Nádas György előadásában kitért az önrész problémájára is, amely főleg a mikrocégeknek okoz problémát, amelyek csak 1-2 embert foglalkoztatnak. Az önrészre vonatkozóan a jogalkotónak széles körű társadalmi egyeztetést kellene lefolytatnia.
Az előadó különböző szabályozási koncepciókat, lehetőségeket fogalmazott meg. A munkáltatók felelősségbiztosításának tiszta piaci alapú szabályozása esetén a felelősségbiztosítás által nem fedezett kárért a munkáltató tartozna felelősséggel. Ez a rendszer rugalmasabb
Az állami rendszerben a mostani társadalombiztosító állna helyt, amely a munkavállalóknak egyfajta garanciát jelent, a munkáltatóknál pedig magasabb adóteherként csapódik le.
Dr. Nádas György előadásának zárszavaként megfogalmazta, hogy tisztán valószínűleg egyik rendszer sem képes a problémát kezelni, ezért érdemes lenne megfontolni, hogy a munkáltató felelősségbiztosítása által nem fedezett kárért az államnak legyen-e mögöttes helytállási kötelezettsége.
Dr. Nádas György után Dr. Ikanov Gábor fejtette ki gondolatait a munkáltatóval szembeni igényérvényesítés kérdéskörében és megosztotta tapasztalatait a hallgatósággal a joggyakorlatot bemutató előadásában.
Dr. Ikanov Gábor a munkahelyi baleseteket ismertető statisztikákat vizsgálva megállapította, hogy nagy a látencia. Az adatok azt mutatják, hogy a munkahelyi balesetek 87%-a a kis és középvállalkozásoknál történik. A felszámolás és kényszertörlés 90%-ban érinti ezeket a cégeket.
Dr. Ikanov Gábor tapasztalatai szerint ebben a szektorban úgy jelenik meg a kockázatkezelés, hogy a kárfelelősség felmerülésekor “eltüntetik” a céget és alapítanak helyette újat.
A peren kívüli kárrendezés dr. Ikanov Gábor szerint 90-95%-ban tőke és akarat kérdése. Felhívta a figyelmet, hogy a Csődtv. 27. § (2) bekezdés szerinti fizetési felszólítás alapján a munkavállaló felszámolási eljárással is érvényesítheti igényét a munkáltatóval szemben. Amennyiben a felszámoló a felszámolás során vitatja a munkavállaló követelését, úgy a Pp. 508. § alapján kötelező a munkaügyi per megindítása.
Dr. Ikanov Gábor a saját praxisában szerzett tapasztalatok alapján elmondta, hogy a munkaügyi perek kb. 50%-a bírósági meghagyással zárul.
A végrehajtási eljárással kapcsolatban kifejtette, hogy az eljárás hosszadalmas és költséges, amelyet a végrehajtást kérő köteles előlegezni. Egy esetleges egészségkárosodás és ennek következtében elszenvedett jövedelemkieséskor erre nincs esély.
A tényleges megtérüléshez közelebb visz a felszámolási eljárás, amely egyszeri költséget okoz, de ha van vagyon, akkor a Csődtv. 57. § szerinti kielégítési sorrend alapján a munkavállaló számíthat követelése megtérülésére.
Ha nincs vagyon, de kötelező lenne a felelősségbiztosítás, akkor a biztosító ebben az esetben is köteles lenne a díjrendezettség ideje alatt bekövetkező kárért helyt állni, akkor is, ha a munkáltató fizetésképtelen.
Dr. Ikanov Gábor szerint a vezető tisztségviselő és a tag felelősségének megállapítása iránti per sem jelent igazi megoldást, mert az eljárás végére a vezető tisztségviselő és a tag – amennyiben felelősségét megállapítják – teljesen vagyontalanná válik. Ezen a megtámadási perek sem tudnak igazán segíteni. A kényszertörlés sem jelent megoldást, mert nem erre találták ki.
Dr. Ikanov Gábor úgy vélte, hogy a felelősségbiztosítás bevezetése a jelenlegi nehéz igényérvényesítésen csak javítani tudna.
A szemináriumot dr. Dudás Katalin ügyvéd előadása zárta. Ő a munkavédelem aktuális kérdéseivel ismertette meg a résztvevőket.
Nemzetközi kitekintésében dr. Dudás Katalin az USA szabályozását mutatta be, amely szerint a generálkivitelező és a megrendelő egyaránt felel a munkavállalói kárigényekért. Dr. Dudás Katalin szerint az amerikai rendszer oda telepíti a felelősséget, ahol a pénz van. Mindezek miatt szigorú a munkavédelmi felelősség és a megrendelők megkövetelik a szabályok betartását.
A magyar rendszerben is kialakult a generálkivitelező felelőssége a munkavédelmi szabályok betartásáért. A jelenlegi munkavédelmi ellenőrzési kapacitások mellett az előadó szerint csak a súlyos balesetek kivizsgálására van lehetőség.
Dr. Dudás Katalin szerint a magyar felelősségbiztosítási piac a középmezőnyben helyezkedik el uniós szinten. Nálunk inkább a nagyvállalatok kötnek biztosítást erősen limitált felelősségi szabályok alapján. Foglalkoztatási megbetegedésekkel kapcsolatos termék dr. Dudás Katalin tudomása szerint nincs is.
Dr. Dudás Katalin felhívta a figyelmet a Ptk. 6:464. § szabályozására, amely szerint a biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a szerződő fél vagy a biztosított okozta. Ennek alapján szinte minden munkabalesetnél megállapítható lenne a biztosító mentesülése, hiszen ezek általában minimum súlyos gondatlanság mellett merülnek fel. A Kúria JPE.I.60.009/2022 számú határozatában ezt árnyalta.
Az előadásokat követően a hallgatóságnak lehetősége volt az előadókat kérdezni. A kérdésekre adott válaszokból kitűnt, hogy az előadók szerint a fokozottan kockázatos szektorokban célszerű lenne bevezetni a kötelező felelősségbiztosítást, amely megoldaná a cégek eltűnését és a perek száma is csökkenne.
A kérdések középpontjában az egyes intézmények veszélyhelyzeti működéséről szóló 353/2022 (IX. 19.) Korm. rendelet által bevezetett szabályozás munkavédelmi vonatkozásai álltak.
Dr. Dudás Katalin válaszában kifejtette, hogy a szabályozást nem lehet generálisan alkalmazni, továbbra is vizsgálni kell az egyedi kockázatokat. Szerinte a 353/2022 (IX. 19.) Korm. rendelet sok olyan szabályozást vezet be, amelyet a munkavédelmi törvény eltérően szabályoz, ezt pedig a 353/2022 (IX.19.) Korm. rendelet nem írhatja felül, ezért a munkáltató valószínűleg nem mentesülhet a munkavédelmi törvény szabályainak megsértése alól a 353/2022 (IX.19.) Korm. rendeletre hivatkozással.
Forrás: ado.hu
