Habár sikeresnek tartják, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.-nél mégsem tervezik a diplomamentő program folytatását. Az utolsó nyelvtanfolyamokra tavaly novemberben lehetett jelentkezni, és a résztvevőknek idén december 31-ig lesz lehetőségük számot adni tudásukról. Folytatódik viszont a több mint száz vádlottal tavaly indult nyelvvizsgaper. Az eljárás szereplői közül többen lehetnek, akik valós tudás nélkül, törvénytelenül akartak „diplomát menteni”, mások pedig a nyelvpótlékra, a magasabb fizetési kategóriába jutásra hajtottak – írja a Magyar Nemzet.
Januártól ismét csak magukra számíthatnak azok, aki nyelvvizsga hiányában eddig még nem vehették át diplomájukat – derült ki az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) tájékoztatásából. Az intézmény tavaly a diplomamentő program keretében több mint tízezer fővel kötött támogatási szerződést, és az év végéig mintegy háromezer bizonyítvány érkezett be a foglalkoztatási központba. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy összesen hányan jártak sikerrel, mivel a 2015 márciusáig jelentkezőknek december végéig kellett számot adniuk a tudásukról, és a vizsgák eredményének közlése átlagosan egy-másfél hónapba telik. Ráadásul az utolsó támogatott képzések csak valamikor a nyáron érnek véget, és az ezen résztvevőknek december 31-ig kell megszerezniük a B2 szintű, azaz középfokú általános komplex nyelvvizsgát.
Teljes képet tehát csak jövőre nyerhetünk a programról. Az eddigi adatok alapján (tavaly októberben például 90 százalékos volt a nyelvvizsgát szerzettek aránya) mindenesetre az OFA úgy véli: a diplomamentő sikerességét és szükségességét semmi sem vonja kétségbe. Ezek után viszonylag meglepő, hogy lapunkkal azt közölték, nem tervezik a program folytatását.
Nyelvvizsgabotrányok sorát okozhatta
A diplomamentő programra összesen hárommilliárd forintot biztosított a kormány, ebből a pénzből a tanfolyamok részvételi díját finanszírozzák, de magának a nyelvvizsgának az árát – az álláskeresők kivételével – mindenkinek magának kell állnia. Aki a megszabott határidőig nem jár sikerrel, annak vissza kell fizetnie a támogatás 50 százalékát, mintegy 150 ezer forintot. Aki pedig önhibájából a tanfolyamot is elhanyagolja, attól utólag a teljes képzési költséget behajtják. Érdemes megjegyezni, hogy a nyelvtudásbeli hiányosságok minden évben komoly gondot jelentenek a felsőoktatásban: a 2015-ös tanévzáráskor a Szolnoki Főiskolán például a végzősök 60 százaléka emiatt nem kapott diplomát, a Kecskemét Főiskolán is csak a végzősök fele vehette át az oklevelét, a Nyíregyházi Egyetemen pedig a diplomák harmadát tartották benn.
Ez talán megmagyarázhatja az elmúlt évek nyelvvizsgabotrányait is – azokat az ügyeket, amelyekben tucat-, sőt százszámra vonták, illetve vonják majd vissza a csalárd módon szerzett bizonyítványokat.
Rendőrök is belekeveredtek
A legnagyobb ilyen eljárás november végén kezdődött a Budapest Környéki Törvényszéken. Szegedi Gyöngyvér tanácsának több mint száz vádlottról kell döntenie. Az érintettek között vannak a „megrendelők" és a csalás lehetővé tevői egyaránt. Az ügyészség szerint a bűnszervezet 2013-ban kezdte meg működését. A díjszabást „egyéniesítették", így a „rászorulók" már 100 ezer forintért hozzájuthattak a kívánt papírhoz, míg másoktól félmillió forintot vagy még többet is elkértek.
A nyomozati szakban egyébként 1009-en kerültek a rendőrség látókörébe, közöttük 110 rendőr, 27 pénzügyőr, 28 büntetés-végrehajtási dolgozó és 48 tűzoltó, de sportolók, ügyvédek, egyetemi oktatók, végrehajtók is voltak a gyanúsítottak listáján. Ebből kitűnik, hogy az érintettek egy része nem a diplomáját próbálta törvénytelen módon menteni, hanem a nyelvpótlékért, a magasabb fizetési kategóriába kerülés vágyával „intézte el", hogy valós tudás nélkül is nyelvvizsgához jusson.
Több mint kilencszáz esetben vádelhalasztást, huszonöt emberrel szemben megrovást alkalmaztak, 57 rendőrt és 10 pénzügyőrt már elbocsátottak, a jogerős ítélet után pedig mások is erre a sorsra juthatnak.
Egy másik, ehhez képest kisebb volumenű ügyet februárban zárt le elmarasztaló ítélettel a Fővárosi Törvényszék. Akkor V. Zsolt Imrét találták bűnösnek, aki társával általában 300 ezer forintért segített komplex, középfokú angol nyelvvizsgát szerezni tucatnyi embernek. Őt ezért négy év, az ötödrendű vádlottat pedig egy év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság büntetőtanácsa. A másod-, harmad- és negyedrendű terhelteket ugyanakkor a korrupciós vádak alól felmentették, s pusztán közokirat-hamisítás miatt vonták felelősségre.
A vádlottak között volt tizenhárom vizsgázó is, köztük két rendőr. Egy embert felmentettek, a többieket pénzbüntetéssel, a rendőröket pénzbüntetéssel és lefokozással sújtották. Az ítélet szerint V. Zsolt Imre a Cs. Zoltánon keresztül beszedett pénzért cserébe 2010 és 2011 között külön helyiséget biztosított a „kiváltságos" vizsgázóknak az írásbeli számonkérés idejére, s ott kiosztotta a mindenkinek személyre szabott válaszokat, amit pusztán le kellett másolniuk a vizsgalapra. A szóbeli vizsgát pedig többnyire csak papíron tartották meg.
Szigorítottak
Ezek után nem csoda, hogy a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) tavaly szeptembertől számos intézkedést léptetett életbe a visszaélések elkerülése végett. A legjelentősebb, hogy körülbelül húsz százalékkal sűrítették az ellenőrzések gyakoriságát. Fazekas Márta, a NYAK vezetője akkor lapunknak elmondta: a helyszíni látogatásokról előzetesen kapnak ugyan értesítést a vizsgaközpontok, ám azt nem közlik velük, hogy melyik telephelyen és pontosan mikor jelennek meg a központ munkatársai, az ellenőrzések így szúrópróbaszerűek. A revizoroknak iratbetekintési joguk is van, ami azt jelenti, hogy a vizsgaszervezés személyi, szakmai, illetve infrastrukturális feltételei mellett azt is megnézhetik, szabályosan vannak-e kijavítva például az írásbeli dolgozatok.
Forrás: mno.hu
