A nyelvvizsga-követelményt eltörli, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek külön jogosítványokat ad és könnyebbé teszi a Magyarországra érkező orvosok, gyógyszerészek, ápolók foglalkoztatását az a törvénymódosító javaslatcsomag, ami most került fel az Országgyűlés honlapjára. A javaslat előadója Csák János kulturális és innovációs miniszter, beterjesztője Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A tervezett főbb változtatások röviden.

  • Nyelvvizsgák– Eltörlik a nyelvvizsga-követelményt, és az egyetemek a jövőben maguk határozhatják meg, milyen nyelvtudást várnak el a hallgatóktól, és maguk szervezhetik meg az ehhez szükséges képzéseket és méréseket. Erről külön cikkben számoltunk be.

  • Külföldről érkező orvosok, gyógyszerészek foglalkoztatása– A javaslat – feltehetően az Ukrajnából érkező menekültekkel összefüggésben – megteremti a feltételeit annak, hogy a külföldről Magyarországra érkező orvos, fogorvos, gyógyszerész minél gyorsabban bekapcsolódjon a munkaerőhiányos magyar egészségügybe. Az ide érkező orvos, fogorvos, gyógyszerész először köteles egy évig felügyelet mellett dolgozni akkreditált egészségügyi szolgáltatónál. Hasonló szabályozás készül a középfokú végzettségű ápolókra is.

  • 70 éves korhatár eltörlése az egyetemi oktatóknál – Az egyházi, a magán, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemeken megszűnik a 70 éves korhatár az oktatók és kutatók foglalkoztatására.

  • Könnyebben indíthatók mesterképzések– A már teljes megfelelést tanúsító akkreditációval rendelkező egyetemek, és amelyeknek már most is van alapképzés-indítási jogosultságuk, automatikusan létesíthetnek mesterképzést. A megváltozott szabályozást szerint ehhez nem kell a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság előzetes engedélye. A képzés minőségét a mesterképzési szak elindítása utáni három éven belül, utólag ellenőrzik.

  • Új egyetem– A Gábor Dénes Főiskola alkalmazott tudományok egyetemeként működik 2023. február 1-jétől Gábor Dénes Egyetem néven.

  • Külön szabályok a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre– A javaslat szerint az NKE biztosítja a munkaerő-utánpótlást a hon- és rendvédelmi, a közigazgatási és a diplomáciai területen a mindenkori magyar állam működéséhez. Az egyetemnek meg kell felelnie az egyetemek közötti versenynek, külföldi oktatókat kell idecsábítani, részt kell vennie nemzetközi együttműködésekben és erősíteni kell a gyakorlati képzést. A javaslat szerint az NKE-re vonatkozó külön szabályokat a közérdek indokolja, mivel az állami megrendelő számára sok tekintetben ez az egyedüli képzési hely. A javaslat szerint ezért érkezhetnek a jövőben az NKE-re olyan külföldi szaktekintélyek, akik nem felelnek meg a közalkalmazott oktatók foglalkoztatására vonatkozó szigorú követelményeknek. Hasonló elven a szenátus döntése alapján oktatói vagy tanári munkakörben olyan hazai szakemberek is dolgozhatnak az egyetemen (és figyelembe vehetők a szakok akkreditációjakor), akik ugyan nem felelnek meg az egyetemi munkakörök előírásainak, de szakmai életpályájuk, gyakorlati tapasztalataik ezt indokolják. Ide tartoznak például a katonai vagy rendőrségi kiképzők, akiknél nem várható el az egyetemeken megkövetelt tudományos tevékenység.

 

Forrás: Telex