A kormány döntése szerint idén nem lesz őszi szünet az iskolákban, viszont a téli szünetet meghosszabbították január 8-áig. Az intézkedéssel az állam energiát és forintmilliárdokat spórol meg, miközben a szülőknek előre nem tervezett szabadságot kell kivenniük, hogy tudjanak gyermekeikről gondoskodni. Feltéve, hogy megkapják a plusznapokat, hiszen a szabadság kiadása nem a munkavállaló, hanem a munkáltató joga és kötelezettsége.

Mint ismert, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón bejelentette, hogy az energiaválság miatt megváltozik a 2022/2023-as iskolai tanév rendje. A kormány ugyanis döntött arról, hogy a téli szünet az iskolákban december 22-étől január 8-áig fog tartani, az őszi szünet pedig így rövidebb lesz. Ebben az időszakban kormányzati igazgatási szünet is lesz, amivel az állam energiát spórolhat meg.

Hosszabb téli, eltörölt őszi szünet

Másnap hatályba lépett a 2022/2023. tanév rendjére alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 368/2022. (IX. 29.) Korm.-rendelet, amely arról rendelkezik, hogy a 2022/2023-as tanévben

KÉT ALKALOMMAL KELL LEGALÁBB HAT ÖSSZEFÜGGŐ NAPBÓL ÁLLÓ TANÍTÁSI SZÜNETET BIZTOSÍTANI.

Ennek megfelelően a most folyó tanévben a téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2022. december 21. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2023. január 9. (hétfő) lesz. (A téli szünet eredetileg január 3-áig tartott volna.) A rendelet értelmében a korábban meghatározott, október 28-ától november 7-éig tartó őszi szünet nem adható ki, amitől a nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolák sem térhetnek el.

A hétvégét és a hivatalos ünnepnapokat nem számítva az idei őszi szünet akár el is maradhat egyes iskolákban. Az intézményvezetők az október 31-ei munkaszüneti és november 1-jei ünnepnapot saját hatáskörben kiegészíthetik igazgatói szünettel. Mivel központi előírás nincs, ezért iskolánként és óvodánként változhat, hogy lesz-e idén őszi szünet vagy nem.

Petíció és kártyavár

Az őszi szünet eltörlése nem aratott osztatlan sikert. Az ADOM Diákmozgalom felháborítónak találta a kormány döntését, ezért petíciót indított. A mozgalom szerint az állam nem terhelheti át a saját felelősséget a diákok szüleire.

Ha spórolási szándék miatt halasztják el az őszi szünetet, a szülők fizetik meg a hidegebb időszakban a gáz és villany árát az otthonaikban. Ha ezt egyénenként mind biztosítani tudják, és az emelkedő árak mellett is képesek azt fizetni, az összességében nagyobb gáz- és áramfelhasználást eredményez. Amennyiben viszont nem, úgy diákok maradhatnak fűtés és akár felügyelet nélküli otthonokban.

Czéldy Mariann fejlesztőpedagógus pedig az ATV Start című műsorában kijelentette, hogy az elmaradó őszi szünet a szülőknek is problémát jelent. Szerinte a gyerekek október közepére „úgy fognak kidőlni, mint a kártyavár”. Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy vélekedett, hogy az új tanév kezdete óta minden napra jutott egy bomba, az új módosítással csak tovább nőtt a bizonytalanság a tanárokban, a szülőkben és a gyerekekben is.

Egybefüggő napok

Az világos, hogy az állam a kormányzati igazgatási szünettel és a meghosszabbított iskolai téli szünettel jelentős energiát spórol meg. A gyermekekről azonban így napközben is a szülőknek kell gondoskodniuk.

Az Index egyik olvasója egy munkaügyi problémára is felhívta a figyelmet. Mint levelében kifejtette,

EGY SZÜLŐNEK A MEGHOSSZABBÍTOTT TÉLI SZÜNET MIATT TÍZ NAPOT KELL EGYBEFÜGGŐEN KIVENNI.

Tudomása szerint azonban csak hét egybefüggő napról dönthet a munkavállaló, a többi már a munkáltatótól függ. Másrészt a következő évre öt egybefüggő napot lehet átvinni a munka törvénykönyve szerint, ami január 8-áig rendben is van – írta olvasónk –, de mi van akkor, ha valaki már elhasználta a szabadságát, és nincs átnyúló, plusz öt napja?

A szabadság kiadásának szabályai

Nos, a munka törvénykönyve szerint a szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, a kiadás előtt azonban meg kell hallgatnia a munkavállalót. Eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

ÉVENTE HÉT MUNKANAP SZABADSÁGOT LEGFELJEBB KÉT RÉSZLETBEN VISZONT A MUNKAVÁLLALÓ KÉRÉSÉNEK MEGFELELŐ IDŐPONTBAN KELL KIADNI.

Az erre vonatkozó igényt legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt közölnie kell.

A fő szabály szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. És ahogy olvasónk is utalt rá, az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

Fontos azt is tudni, hogy a gyermeket nevelő munkavállalónak – akár férfi, akár nő – a 16 évesnél fiatalabb

• egy gyermeke után kettő,
• két gyermeke után négy,
• kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.

Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, a pótszabadság fogyatékos gyermekenként további két munkanappal növekszik.

AZ EGYÜTT ÉLŐ SZÜLŐKNÉL A PÓTSZABADSÁG MINDKÉT SZÜLŐT MEGILLETI.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Még valami: ha a munkavállaló évközben válik jogosulttá a gyermeknevelési pótszabadságra, akkor neki az évre járó teljes pótszabadság jár, mert a törvény nem szabja feltételül ehhez a munkavégzés időtartamát. Például annak a 40 éves szülőnek, aki három, 16 évesnél fiatalabb – köztük egy fogyatékos – gyermeket nevel, 36 (20+7+7+2) munkanap szabadság jár.

És a munkáltató szempontjai?

A hosszabb téli szünet a munkáltatónak is gondot jelenthet, főként akkor, ha több kisgyermekes munkavállalója van, akik év végén mind egyszerre szeretnének szabadságra menni. Ebben a rendkívüli helyzetben pedig előfordulhat, hogy december 22-étől január 8-áig nemcsak oktatási intézmények, kormányhivatalok zárnak be, hanem termelőüzemek, vendéglátóhelyek és boltok is.

Forrás: Index