Bővülő és stabil a betegek igényei mentén szervezett magánegészségügyi piac, azt viszont nem tudni, mit tehetnek majd a kancellárok, ha nem emelnek az állami kórházakban évek óta ár alatt elszámolt beavatkozások tarifáin. A fiatal orvosok új szakszervezete harcosabb érdekvédelmet ígér – írja a Népszava.

Lassan, de erősödik a hazai magánegészségügy. A piac legteljesebb ellátási csomagját kínáló Róbert Károly Magánkórházban a betegek kényelmét és biztonságérzetét szolgáló felújítások és bővítések fejeződtek be a napokban. A botrányosan lepusztult állapotban lévő fővárosi kórházakhoz képest kényelmet és tisztaságot, de nem luxust kínáló szobáik, korszerű műtőik és vizsgálóik mellett a legnagyobb előnyük, hogy 160 főállású vagy szerződéses orvosuk és a munkájukat segítő 100 szakdolgozó örömmel dolgozik és csak annyit, amennyit bír. A kórház operatív igazgatója azt hangsúlyozta a tegnapi bemutatón, hogy 8 éves működésük alatt 4 milliárd forintot spóroltak meg az állami egészségügyi kasszának azzal, hogy náluk mindenki saját zsebből, ötödrészben pedig magán egészségpénztáron keresztül fizet a szolgáltatásért. Eddig 100 ezer beteget fogadtak, 2 ezer lombikprogramot vittek végig és egy kisvárosnyi gyerek, 4500 újszülött jött náluk a világra. Lantos Gabriella elmondta, a cég először 2013-ban termelt többet, mint amennyibe a működtetése került és tavaly az 1,3 milliárdos árbevétel mellett 50 milliós nyereségük volt.

Ez nem a gyors meggazdagodás útja, de hosszú távon megéri a befektetés – hangsúlyozta a cég többségi tulajdonosa. Lantos Csaba olyan adatokra alapozza optimizmusát, hogy minden második magyar beteg jár magánorvoshoz, és az utóbbi években az emberek egyre több pénzt tesznek bele zsebből az ellátásuk finanszírozásába. A világ legfejlettebb országainak adatait ismertető tavaly nyári OECD jelentés szerint a magyar állam mind kevesebbet, már csak az egészségügyi kiadások 62 százalékát fizeti, százból 38 forintot a befizetett járulékain felül az adózott béréből tesz hozzá a magyar páciens.

A kórház vezetői hangsúlyozták, hogy ők vállalkozásként működtetik az intézményt, ahol teljesen más a szemlélet, mint az állami rendszerben. Itt a munkaszervezést a betegek igényei határozzák meg, akik a felméréseik szerint nem akarnak várakozni, személyre szabott törődést és pontos információkat várnak, az otthonaikban megszokott kulturált környezetet igényelnek és nem zsebbe, hanem számlára akarnak fizetni. Az ennek megfelelően felépített rendszer működik – bár tagadhatatlanul nem az állami kórházak évek óta változatlanul alacsony díjaival számolják a szolgáltatásokat, sokszorosan többet költenek rájuk.

Ezért nem érthető az egészségügyi államtitkár terve, hogy hat-nyolc állami kórház kapna egy közös pénzügyi felügyelőt, aki az adósságok újbóli felhalmozódását lenne hivatott megakadályozni. Ónodi-Szűcs Zoltán maga is volt kórházigazgató Debrecenben, pontosan tudja, hogy az Egészségbiztosító az elvégzett beavatkozások valós áránál sokkal kevesebbet fizet ki. Jöhet kancellár, a tényleges kiadásoknál kisebb pénzből nem lehet működtetni a magyar ellátórendszert, és nincs az a pénzügyi elszámolás, ami itthon tartaná az orvosokat és ápolókat.

Ugyanilyen érthetetlen, hogy miért szervezték át a fővárosi sebészeti sürgősségi ellátást. Pontosabban a tervnek akár örülhetnénk is, hogy a kijelölt centrumok helyett mindenki a hozzá legközelebbi kórházban, a lehető leggyorsabban jusson be a műtőbe a nap 24 órájában, de jogos a kérdés, hogy pluszpénz nélkül honnan lesz elég sebész és altatóorvos, meg szakápoló, hogy minden pesti intézményben folyamatosan készenlétben álljanak a műtő csapatok?

Az elmaradt átszervezések, a pénztelenség és munkaerőhiány miatt egyáltalán nem érthetetlen, hogy a fotelekből elküldött Facebook-üzeneteknél radikálisabb eszközökkel képzeli el az érdekvédelmet a hivatalosan tegnap megalakult Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz). A Munkástanácsokhoz csatlakozó érdekvédők vezetője a Rezidens Szövetség korábbi elnöke, Dénes Tamás társaival együtt azért harcol, hogy a GDP legalább 6,5 százalékát fordítsa az egészségügyre az állam, folyamatosan mérjék a betegek elégedettségét, a kórházak fertőzési és halálozási mutatói legyenek nyilvánosak, csakúgy, mint a gyógyszercégek orvosoknak vagy intézményeknek adott támogatásai. Az új szakszervezet egyelőre azt kéri: aki megteheti, a kötelező túlórákon felül ne vállaljon munkát, de már megkezdték a jogi felkészülést egy lehetséges sztrájkra is. Újraélesztik a magyar egészségügyet – ígérik a fiatal orvosok, hogy „méltóságban gyógyulhassanak" a magyar betegek.

Forrás: Népszava

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ