Miközben a városháza az energiaárak miatt aggódik a fővárosi tömegközlekedés működése kapcsán, egy másik, legalább ennyire súlyos problémát mintha a szőnyeg alá söpörne. A sofőrhiány mértéke soha nem látott szintre ugrott a BKV-nál. A helyzet odáig fajult, hogy a társaság jelezte a városvezetésnek: ha nem avatkozik közbe, a budapesti lakosok ritkábban közlekedő és zsúfoltabb buszokra készülhetnek. A Világgazdaság cikke.

A nyár óta napi szinten jelentenek személyzethiányos eseteket a BKV illetékeseinek a telephelyek – értesült a VG. Ennek oka a drámai létszámhiány a járművezetőknél. 

A buszsofőrök és trolivezetők soha nem látott ütemben mondanak fel a cégnél, 

gyakorlatilag lehetetlenné vált a menetrendi igények kiszolgálása.

Úgy tudjuk, hogy először az idén májusban, aztán rögtön júniusban is rekordot döntött a járművezetői létszám csökkenése: tavasz végén 48, a nyár első hónapjában 55 sofőr hagyta ott a BKV-t. A negatív trend nem új keletű, voltaképpen 2021 óta tapasztalható. 

Ez alatt a másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából.

A járművezetők száma mostanra a 2017-es szintre zuhant vissza: nem éri el a 2400 főt sem, miközben 2021 elején a 2700-at közelítette.

Miért nem jön a busz, ha a menetrend szerint jönnie kéne?

A sofőrhiány nem belső BKV-s probléma, hiszen ez legyűrűzik az utasok szintjére. Az alacsony létszám valameddig ellensúlyozható túlórával, illetve a pihenőnapok elvonásával is lehet játszani egy ideig a forgalmi szolgálatoknál. Azonban az emberhiány fokozódása előbb-utóbb ahhoz vezet, hogy az ígért menetrend már nem teljesíthető hiánytalanul. 

Információink szerint ez az állapot bekövetkezett a fővárosban. Júniusban még csak elszórt esetekben fordultak elő, de júliustól jelentősen megszaporodtak a személyzeti okokra visszavezethető kimaradások.

Átlagosan napi 50-60 esetben történt meg, hogy a BKV nem tudott járművezetőt biztosítani. Ezek az autóbuszok értelemszerűen kiestek a menetrendből, és a telephelyeken maradnak.

A helyzet egyaránt sújtja Budát és Pestet. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a nyári időszakban a szabadságolások is nehezítették a munkavégzést. Ez a faktor az őszre kikopik, de ezzel együtt sem várható javulás a létszámhiány kérdésében.   

A statisztika árulkodik a budapesti tömegközlekedés állapotáról

A VG által megismert adatok azt mutatják, hogy a kilépő BKV-s sofőrök háromnegyede öt éven belül hagyta ott a céget. Ami ennél is ijesztőbb, hogy 

az összes távozó járművezető negyede egy éven belül állt fel. 

Ebben biztos benne van a Covid-hatás, ugyanakkor elvitathatatlan, hogy mindez egyben a kínált bér súlyos kritikája is, nem beszélve a járműállományéról, amely jócskán frissítésre szorul.

Arról hallani, hogy a BKV mindent megtesz, hogy toborozzon, csakhogy csekély eredménnyel. A legmarkánsabb hátráltató tényező az elérhető jövedelem: bár az erre az évre szóló 15 százalékos alapbéremelés elsőre úgy tűnt, hogy húzóerő lehet – még úgy is, hogy 2021-ben semmiféle fizetésemelés nem történt –, a bőven két számjegyű infláció ezt is lenullázta.

Ha a főváros nem lép közbe sürgősen, csúnya világ jön a békávézókra

A VG-nek nyilatkozó források azt állították, hogy a fővárosban és a közvetlen térségében az a munkaerőpiaci tapasztalat, hogy egészen egyszerűen elfogyott a szabad munkaerő. Így azon sincs mit csodálkozni, hogy a BKV-nál a kilépők száma az elmúlt egy évben folyamatosan meghaladja a belépőkét. Ez a körülmény nemcsak a fővárosi tömegközlekedési cégnél ütötte fel a fejét, hanem a BKK külső szolgáltatóinál is.

Ez pedig ahhoz vezet, hogy a budapesti és környéki járművezetői szegmensben még kiélezettebb versenyre kell számítani az autóbuszos vállalkozások között. Ebben a küzdelemben pedig a BKV meglehetősen vérszegényen áll rajthoz. 

Lapunk úgy tudja, a BKV menedzsmentje egyértelművé tette a városháza és a BKK előtt, hogy érdemi beavatkozás nélkül 2022 második felében a társaság csak tartós személyzethiány mellett lesz képes üzemelni, és nem fogja tudja maradéktalanul biztosítani a menetrendi feladatok ellátását.

Ez a gyakorlatban a szolgáltatási színvonal érzékelhető romlását jelenti, ami miatt a budapestiek a menetrendtől eltérő, ritkább, zsúfoltabb közlekedésre készülhetnek.

Forrás: Világgazdaság