Ami biztos: szeptember 5-én, hétfőn nem tartják meg a korábban bejelentett munkabeszüntetést a mozdonyvezetők - olvasható a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) internetes oldalára péntek este kitett közleményben. A sztrájkot ebben az időpontban jogszerűtlennek nevező csütörtöki bírósági döntés után hozták ezt a döntést, ezzel azonban nem ér véget a hosszú hónapok óta tartó vasutas vita. A MOSZ nem zárja ki, hogy egy későbbi időpontban munkabeszüntetést kezd, ha a MÁV-csoport vezetése továbbra sem hajlandó kifizetni a március 9-én kötött megállapodás alapján a mozdonyvezetőknek járó pénzt. A vállalat vezetése szerint ők minden megállapodást betartottak, kifizettek.
A szövevényes, a kívülállók számára nehezen követhetető tárgyalássorozat és jogi huzavona akkor kezdődött, amikor a nagyjából 2500 MÁV-Startos mozdony- és motorvonatvezető 80 százalékát tömörítő érdekvédelmi szervezet küldöttközgyűlése február 2-án eldöntötte, hogy sztrájkot hirdetnek, mert 2021-ben nem kapott béremelést a vállalatcsoport 56 ezer dolgozója, így a száguldó infláció miatt minden vasutasnak csökkent a reálkeresete. A saját tagjaikra kiszámolták: bruttó 545 ezer forint egyszeri kifizetés kompenzálná a bérek elértéktelenedését. A MÁV nem akart fizetni, mondván, hogy a reprezentatív, vagyis nagy létszámú szakszervezetekkel 2021-ben megkötött hároméves bérmegállapodásban nulla százalékos béremelkedés szerepelt – a tavalyi évre egyszeri, SZÉP-kártyára kifizetett 200 ezer forint juttatás mellett –, 2022-re tíz, jövőre pedig 5 százalék, tehát nem kötelesek pluszpénzt adni a dolgozóknak. Csakhogy a MOSZ nem írta alá az egyezséget, így előbb a Fővárosi Törvényszék, majd a Kúria is jogosnak ítélte a március 10. éjféltől meghirdetett sztrájkot, amit aztán mégsem tartottak meg.
Néhány órával a munkabeszüntetés megkezdése előtt ugyanis a vállalatcsoport akkori elnök-vezérigazgatója megállapodott a szakszervezettel egy kisebb, de még így is jelentős, 300 ezer forintos egyszeri kompenzációs összeg kifizetéséről. Értelmezésük szerint a Homolya Róbert nyári távozása után hivatalba lépett új vezérkar nem vitatja a megállapodás tényét, de azt mondja, az éves hűségpénz júliusi vasutasnapra előrehozott 230 ezer forintja és a magas terhelésnek kitett dolgozóknak, köztük a mozdonyvezetőknek kifizetett egyszeri 70 ezer forint lefedi ezt a követelést. Ebből utóbbi összeget a szakszervezet és a bíróság is beleszámolja a sztrájkmegállapodás szerint járó juttatásba, de a minden vasutasnak járó hűségpénzt nem, emiatt folytatódott az egyezkedés.
A szövevényes helyzetet tovább bonyolítja, hogy miként a bírósági végzéseket, úgy a március 9-én kötött megállapodás szövegét sem tették közzé. Mindenesetre a MÁV-csoport többi szakszervezete nem állt a mozdonyvezetők mellé. Meleg János, a 20 ezer fős Vasutasok Szakszervezetének elnöke néhány hete egy beszélgetésben finoman szólva nem tartotta reálisnak a dolgozók egy részével, s pont a legjobban fizetett körrel kötött különalkut, a mozdonyvezetők másik szakszervezete pedig nyíltan elhatárolódott a sztrájkolóktól.
Mindezek ellenére a MOSZ a maga oldaláról nézve sikernek könyvelte el a Fővárosi Törvényszék csütörtökön nyilvánosságra hozott döntését, amiben rövidnek találta ugyan a sztrájk előtti egyeztetésre szánt időt, de az érdekvédők értelmezésében kimondta, hogy a cég nem tartotta be a március 9-én kötött megállapodást. A vállalat vezetése szerint azonban a mozdonyvezetők követelése jogtalan, amit értelmezésükben igazol, hogy jogellenesnek találták a sztrájkot. A felek tegnap is egyeztettek, de Barsi Balázs MOSZ-elnök tájékoztatása szerint csak a sztrájk idején szükséges még elégséges szolgáltatásokról, ami azt mutatja, lesz folytatás.
Jogos, jogtalan, mégis jogos
Nemcsak a mozdonyvezetőknek, de korábban a pedagógus érdekképviseleteknek is meggyűjt a baja a bírósági döntésekkel a munkabeszüntetések ügyében. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) idén január 31-én szervezett kétórás figyelmeztető sztrájkot az iskolákban, amelyben több mint 26 ezer oktatási dolgozó vett részt. A Fővárosi Törvényszék január 28-ai elsőfokú végzésében jogszerűnek ítélte meg a munkabeszüntetést. Ám mivel a sztrájk három nappal későbbi időpontjában - a kormányoldal időhúzásának “hála” -, a végzés még nem emelkedhetett jogerőre, az azóta megszűnt Emberi Erőforrások Minisztériuma, kormánypárti politikusok és a teljes jobboldali propagandasajtó jogellenesnek titulálta a munkabeszüntetést, a szakszervezeteket törvénysértéssel vádolva.
Az ügyben másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a kormánynak adott igazat: szerintük a kétórás figyelmeztető sztrájk valóban jogellenes volt jogerős bírósági határozat nélkül - az Ítélőtábla ugyanakkor a kormány fellebbezésének minden más pontját elutasította, például azt is, amelyben arra kötelezték volna a pedagógusokat, hogy sztrájk közben is tanítsanak. Ezt az apró “bakit” előbb egy rendelettel, majd egy törvénymódosítással oldotta meg a kabinet, amely előírja, hogy a tanároknak sztrájk idején is meg kell tartaniuk a tanórák 50 százalékát, érettségiző osztályokban a 100 százalékát, és minden intézményben gyermekfelügyeletet kell szervezniük. Mivel ez lett a törvény, ez ellen már semmilyen bíróságnak nem lehet kifogása.
Azt, hogy a január végi figyelmeztető sztrájk törvényes vagy törvénytelen volt, végül a Kúria döntötte el júliusban: az ítélet szerint a kétórás munkabeszüntetés nem sértette a sztrájktörvényt, az pedig, hogy az elsőfokú bírósági döntés még nem emelkedett jogerőre a sztrájk napjára, nem jelenti automatikusan a munkabeszüntetés jogellenességét. Vagyis a kormányzat és a kormánypárti politikusok jogtalanul nevezték heteken át törvénysértőnek a sztrájkot és a szakszervezeteket. Bocsánatot nem kértek. J. D.
Forrás: Népszava
