Az utolsó nyári sztrájktárgyaláson sem jutottak eredményre az azonnali béremelést követelő pedagógus-szakszervezetek a kormánnyal, így tanársztrájkokkal kezdőhet a tanév – derült ki kedden este, miután a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) távozott a tárgyalások helyszínéül szolgáló volt Emmi, immáron belügyminisztériumi államtikárság épületéből. A Mérce cikke.

 Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja a szakszervezet élő videójában elmondta: már a tárgyalás kezdetén kiderült, hogy az álláspontok között semmiféle közeledés nem történt. A pedagógusok beszámolója szerint Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtikár világossá tette, hogy a kormány nem fogja saját forrásból, tehát a központi költségvetésből emelni a tanárok bérét, és a tanárok más sztrájkköveteléseinek teljesítésére sem áll készen a minisztérium. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón is arról beszélt, hogy kizárólag uniós forrásokban gondolkodik a kabinet, amikor a tanárok bérfejlesztéséről van szó.

Nagy Erzsébet bejelentette: szeptember elsejével véget ér a tavasszal az országgyűlési választások miatt meghirdetett sztrájkszünet. 

 Egyelőre az nem látszik, hogy a szervezett munkabeszüntetéseknek országosan lenne egy konkrét kezdési időpontja: a PDSZ mai bejelentkezésében is megismételte korábbi felhívását, amelyben arra biztatja a tanárokat, hogy szeptember 1-től szervezzék a sztrájkokat. A Tanítanék Mozgalom korábbi nyilatkozata szeptember 5-től, tehát a második tanítási héttől kezdődhetnek meg a szórványos munkabeszüntetések a különböző pedagógiai intézményekben.

Nagyon sok olyan kollégánk jelezte azt, hogy részt kíván venni a munkabeszüntetésben, aki nem szeretné a sztrájkkal kapcsolatos nevetséges és megalázó játékot végigjátszani az intézményében

– utalt az élő bejelentkezésben Nagy Erzsébet egy ponton arra, hogy a sztrájkjoguk tavasszal törvénybe iktatott csorbítása miatt a szakszervezet felmérése szerint sok kollégájuk hajlik a polgári engedetlenségi akcióban való részvételre is. A szakszervezet országos választmányi tagja hozzátette: a szakszervezet nem vesz részt a polgári engedetlenség szervezésében, de közölték Maruzsa Zoltánnal, hogy az így tiltakozó pedagógusok érdekeinek védelmét is igyekeznek ellátni.

A PDSZ azt kéri a tanároktól, hogy jelezzenek a szakszervezetnek minden olyan momentumot, ami arra utal, hogy a fenntartó megpróbálná megzavarni a sztrájk szervezését, vagy olyan retorziókat helyez kilátásba, amelyek törvény szerint nem lennének lehetségesek. Nagy Erzsébet kiemelte, hogy még jogellenes munkabeszüntetés esetén is egyhavi bér megvonása lehet a legsúlyosabb szankció, de ennek is arányosnak kell lennie a kiesett munkaidővel.

Akkor is sztrájkolnának, ha nem lenne miből

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete végzett egy felmérést egy kis híján 2000 fős mintán, hogy megszondázza, hányan lennének hajlandók sztrájkolni a tanárok közül, illetve a tiltakozás milyen formáit és milyen hosszú idáig tudnák vállalni. A kérdőív kiértékelését éppen a sztrájktárgyalás előtt adta ki a szakszervezet. Eszerint az 1986 válaszadóból 

• 29 százalék akár határozatlan idejű sztrájkot is vállalna
• 9,7 százalék 1-2 hónapos munkabeszüntetéssel tudna tiltakozni
• a legtöbben, azaz 34,8 százalék 1-2 hetes sztrájkra vállalkoznának
• 19,7 százaléknak 1-2 nap férne bele
• míg 7,1 százalék nem vállalna egyáltalán sztrájkot.

A PDSZ kommentárja szerint ezek az eredmények azért is figyelemre méltók, mert szerintük akár egy 20 százalékos részvétellel zajló határozatlan idejű munkabeszüntetés is térdre tudja kényszeríteni a kormányt.

Ugyanezt a kérdést úgy is feltette a szakszervezet, hogy akkor is sztrájkolnának-e a tanárok, ha nem jutna támogatás a kieső jövedelmek kiegészítésére. A válaszok alapján azok aránya, akik egyáltalán nem vennének részt munkabeszüntetésben, nagy mértékben itt sem változik, csupán 10 százalék körüli.

89,4 százalék viszont még úgy is részt venne valamilyen hosszúságú sztrájkban, ha egyáltalán nem lenne miből pótolnia a kieső jövedelmét.

A felmérés szerint 98,8 százaléknak az a véleménye, hogy a kormány jelenlegi béremelési a ajánlata nem elfogadható az azonnali béremelést váró tanárok számára. Ez az ajánlat a következőképpen foglalható össze: egy 2028-ig tartó konvergenciaprogramban a kormány azt a vállalást tette, hogy addigra a diplomás átlagbér 80%-át éri majd el a pedagógusok fizetése. Így aztán 2028-ig 112% kumulált béremelésre kerülhetne sor, amit úgy számolnának, hogy a pótlékok is belekerülnének a számításba.  Erre a tervre utalt Gulyás Gergely miniszter is nagy visszhangot keltő mondatával a pénteki tihanyi Tranzit gondolatexpón tartott vitában. 

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a videóban elmondta, a két szakszervezet vezetőségei egy online találkozón, holnap 18 órakor beszélik meg a további akciók részleteit. 

A szakszervezetek képviselői arra buzdítják a pedagógusokat, hogy menjenek el a szeptember 2-án a diákok által a tanárokért a Belügyminisztérium elé szervezett tüntetésre, és vegyenek részt a munkabeszüntetések szervezésében. A tanévnyitókon, illetve az első tanítási napon, a „szokásos” kockás inget viselve menjenek be az iskolákba. 

A tárgyalás során szóba került az az országos érdeklődés középpontjába került hír, miszerint egy győrszentiváni egyházi fenntartású iskola a megemelkedett rezsiköltségek miatt szombati, tömbösített tanórákkal tenné lehetővé, hogy a fűtési szezonban hosszabb téli szünetet tarthassanak az intézményben. Maruzsa Zoltán a szakszervezeti vezetők közlése szerint azt mondta, az állami iskolák nem terveznek ilyen spórolási intézkedéseket.

Forrás: Mérce