Óraösszevonások, helyettesítések, matekot tanító történelemtanár, költséges magánórák.

Egyre több szülő szembesül az évek óta mélyülő pedagógushiánnyal, ezt igazolják a Szülői Hang Közösséghez érkezett visszajelzések is. Miklós György, a közösség egyik alapítója lapunknak elmondta, az utóbbi hónapokban több száz szülőtől kaptak beszámolókat a gyermekeik iskolájában kialakult szakemberhiányról. Egyikük például azt írta, az utóbbi tanévben szinte hetente változott a kislánya órarendje a tanárhiány miatt, amit az iskola helyettesítésekkel volt kénytelen orvosolni. Egy másik szülő pedig arról számolt be, fia az egyik legjobb gimnáziumba jár, ahol két éve nem tudnak betölteni két teljes matematikatanári állást.

A szülői visszajelzések alapján a legnagyobb hiány egyértelműen a szaktanárokból van.

Volt, aki arról írt, hogy gyermeke iskolájában a fizikaórákat és a kémiaórákat sem szakos tanár tanította, amit azért is tart különösen problémásnak, mert ha egy diáknak lenne tehetsége a természettudományokhoz, szakos pedagógusok híján a tudása nem lesz elég ahhoz, hogy ebben az irányban tanuljon tovább, és még az érdeklődését is elveszítheti.

Egy budapesti szülő arról számolt be, hogy gyermeke informatika tagozatra járt, ami végül megszűnt, mert felmondott mindkét informatikatanár és az iskola nem tudta megoldani a helyettesítésüket.

 Többen voltak, akik arról panaszkodtak, hogy gyakoriak az óraösszevonások – az egyik esetben például az egész heti angol és matek tananyagot heti két órába próbálták sűríteni –, valamint az órák felosztása a pedagógusok között. Ez például úgy nézett ki, hogy a heti négy matekórából kettőt az egyik tanár tartotta, kettőt pedig egy másik.

Volt, aki arról írt, hogy a matematikát hónapokig a történelem-földrajz szakos tanár tartotta a gyerekeknek, mert az egyetlen szaktanár a nyolcadikosokkal volt, hogy legalább a felvételire próbálja őket felkészíteni.

 A helyettesítő kollégákkal pedig a szünetekben konzultált, hogy segítsen nekik a tananyagban. Nyelvórák mindössze heti kétszer voltak, csak így tudták ugyanis beosztani a még dolgozó szaktanárt. Egy nyíregyházi szülőt pedig meglepett, amikor kiderült: gyermeke osztályában egy tanárszakos egyetemi hallgató tartja a fizikaórát. Ráadásul a a heti két órát tömbösítve, mert a tanárjelölt hetente csak egy nap tudott az iskolában tanítani.

Egy egri szülő, aki a pedagógusképzésben dolgozik egyetemi oktatóként, arról számolt be, az utóbbi két évben akkora lett a tanárhiány a megyében, hogy egyes intézményekből másodéves egyetemistákat is megkerestek: tanulás mellett tanítsanak. Ugyanakkor a hallgatók körében is egyre nagyobb a lemorzsolódás, mert sokan a képzés során döbbennek rá, hogy tanári fizetésből nem tudnak majd megélni.

Több szülő panaszkodott amiatt is, hogy a szaktanárok hiánya miatt a gyerekeket magánórákra kell járatni.

– Nincsenek fejlesztőpedagógusok sem, nekünk, szülőknek kell privátban megoldani mindent, ha a gyerek nem kapja meg az előírt fejlesztést. A mi iskolánkban folyamatos a tanárhiány, a tantestület tele van nyugdíjas vagy nyugdíjközeli tanárokkal – írta egy érdi szülő.

A Szülői Hang Közösség képviselője szerint bár egyre több szülő érzékeli, hogy valami nincs rendben az oktatásban, sokan még mindig nem látják, mennyire súlyos a helyzet. Miklós György úgy érzi, a társadalom “hozzászokott”, hogy az oktatási rendszerrel problémák vannak, a tanárok keveset keresnek, de ettől a pedagógusok nagy többsége még elvégzi a munkát, a rendszer nem “omlik össze”. Szerinte sokan hajlamosak arra is, hogy a gondokért a pedagógusokat hibáztassák, mert nem tudatosult bennük, hogy ezek mögött valójában központi, döntéshozói felelősség áll. A Szülői Hang ezért is tett közzé egy 12 pontból álló útmutatót arról, a szülőknek milyen lehetőségeik vannak a kárenyhítésre, a szülői érdekképviseletre. Miklós György hangsúlyozta: a pedagógusok nem tudják megoldani a problémákat, ha a szülők nem állnak melléjük, hogy a változás érdekében együtt gyakoroljanak nyomást a döntéshozókra. 

Forrás: Népszava