A nyugdíjasok inflációja volt a legmagasabb 2015-ben – derül ki a KSH adataiból. A nyugdíjas fogyasztói kosár alapján (vagyis az átlagosnál nagyobb élelmiszer- és rezsiköltségarányt figyelembe véve) számolt infláció 2015-ben 0,4 százalék volt átlagosan – írja a Világgazdaság.
Vagyis az idősek áremelkedést érzékeltek, amíg az aktív keresők inkább árcsökkenést – azaz Hornung Ágnes, nemzetgazdasági államtitkár nem bontotta ki a valóság minden részletét tegnapi sajtótájékoztatóján, mikor azt állította, a nyugdíjasok a stabil árak fő nyertesei. A tavalyi nyugdíjemelés meghaladta ugyan a nyugdíjas infláció mértékét – 1,8 százalékos volt –, ám az ellátás reálértékének 1,4 százalékos emelkedése jócskán elmarad a reálkeresetek 4 százalék körüli növekedése mögött. Az idősebb generációk úgy érezhették: a tavalyi nem az ő évük volt, életszínvonaluk nem javul annyira, mint a fiatalabb korosztályoké.
Az elmúlt két évben azonban a nyugdíjasok inflációja kisebb volt az átlagosnál: a rezsicsökkentés hatása esetükben nagyobb volt, igaz: a korábbi években a nyugdíjas infláció rendre az átlagos felett volt. Az elmúlt tíz évben – a 2005-ös árakhoz képest – a nyugdíjasok 52 százalékos áremelkedést érzékeltek átlagosan, míg az infláció ebben az időszakban 44,9 százalékos volt.
A KSH adatai szerint a társadalmi csoportok közül az időseknél is gyorsabb áremelkedési ütemet érzékeltek az elmúlt tíz évben az alacsony jövedelmű háztartások (bár nem sokkal). A fogyasztói kosaruk ára 53,8 százalékkal emelkedett az elmúlt tíz évben (tavaly azonban csak 0,2 százalékkal). Az ok a szeszes italok és a dohányáruk gyorsabb áremelkedésében keresendő, náluk ugyanis a kosárban nagyobb súllyal szerepelnek ezek a termékek. Az árnövekedési ütem a magasabb keresetű háztartások fogyasztási szokásait figyelembe vevő inflációval összevetve magas, utóbbiak ugyanis az elmúlt tíz évben csak 39,7 százalékos áremelkedést érzékeltek – tavaly és azelőtt pedig változatlan árszínvonalat. Az elmúlt év nyertesei a három- vagy annál több gyermekes háztartások voltak. Náluk ugyanis kicsi a szeszes ital és a dohányáru szerepe a fogyasztásban, viszont magasabb az élelmiszereké és az üzemanyagé.
Forrás: Világgazdaság
