Várhatóan már e hónap végére megállapodás születhet a szociális partnerek között arról a módszertanról, amely megalapozná a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről szóló őszi tárgyalásokat, de hosszú távon is kiindulási alapja lehet a legkisebb bér meghatározásának. A VG információi szerint a szakszervezetek és a munkaadók közötti háttértárgyalásokon a felek több kérdésben már megegyeztek. Idén tehát kiszámíthatóbb keretek között egyezkedhetnek a képviseletek a 2023-as minimálbérről, ráadásul újabb, több évre szóló megállapodással is számolhatnak a munkavállalók. 

Már augusztus második felében megállapodhatnak a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány arról a módszertanról, amely megalapozná a minimálbér és a garantált bérminimum 2023-as összegéről szóló őszi bértárgyalásokat. A módszertan a későbbiekben is fontos kiindulópontja maradna az országos bértárgyalásoknak.

A VG.hu információi szerint az elmúlt napokban a munkáltatók és a szakszervezetek közötti háttértárgyalásokon már közel kerültek az álláspontok az őszi egyeztetéseket megalapozó módszertanról.A két oldal egyetért abban, hogy a minimálbérek meghatározásának kiindulópontjaként figyelembe kell venni a legfőbb makrogazdasági mutatókat, illetve az ezekre vonatkozó hiteles, a Magyar Nemzeti Bank által közölt előrejelzéseket.

Ez elvárás az elfogadás előtt álló európai minimálbér-irányelv szerint is.

Mi alapján lehet európai a minimálbér?

A szakszervezetek és a munkaadók között ugyanakkor úgy tudjuk, még nem született meg a teljes konszenzus arról, hogy milyen makrogazdasági mutatók jelentsék a minimálbér-tárgyalások kiindulási alapját.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a VG.hu megkeresésére elmondta, az Európai Unió a minimálbér-irányelvben megfogalmazott ajánlásában legalább az átlagbér 50 százalékának, vagy a mediánbér 60 százalékának megfelelő összeget tartaná elfogadható minimálbérnek.

Ezek az adatok ugyanakkor nem pontosak, mivel a bruttó átlagkereseti és a mediánkereseti adat a nemzetközi módszertan szerint csak a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokat tartalmazza. Magyarországon ugyanakkor jelentős azoknak a vállalkozásoknak a száma, ahol a munkavállalói létszám öt fő alatt van.

A főtitkár kitért arra is, hogy az uniós javaslat célja, hogy a szegénységi küszöböt meghaladja a minimálbér, ez pedig már most is megvalósul. Perlusz László emlékeztetett: a 2016 novemberében megkötött több évre szóló bérmegállapodás 2022 végéig szól. 

Az őszi bértárgyalásokon tehát a jövő évi minimálbér meghatározása mellett már egy újabb, az idén lejáró megállapodás helyébe lépő, várhatóan szintén több évre szóló egyezség is célja a háromoldalú egyeztetéseknek.

Perlusz László kérdésünkre jelezte: most még lehetetlen bármit is mondani a 2023-as minimálbér és a garantált bérminimum lehetséges emeléséről. A jelenlegi globális gazdasági környezetben akkora a bizonytalanság, hogy még a következő két hétre is szinte lehetetlen előre jelezni a folyamatokat.

Eredményes az idén záruló bérmegállapodás

A főtitkár szerint sikeres volt a hatéves bérmegállapodás, ebben egyetértenek a munkaadói és munkavállalói képviseletek. 

A munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó a megállapodásnak megfelelően csökkent, 27-ről 13 százalékra. Az ezért cserébe elvárt lendületes bérfelzárkózás is megvalósult: nemcsak a minimálbérnél, de a magasabb kereseti kategóriákban is megvalósult az érdemi vásárlóerő-növekedés.

Perlusz László jelezte: a vállalkozások a munkaerő-költségek növekedésével természetesen idén is számolnak, ugyanakkor a bizonytalanság mellett komoly nehézséget okoznak az elszálló energiaárak és az alapanyagellátást érintő zavarok. 

A VOSZ főtitkára hozzátette: a minimálbér konkrét 2023-as konkrét összegéről - az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan – az ősz második felében lehet érdemben egyeztetni.

Mennyi lehet jövőre a minimálbér?

Korábban a VG.hu írt róla, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek olyan közös javaslatot terjesztett elő, amely megalapozná nem csak az idei, de a következő évek bértárgyalásait is.

Az országos szakszervezeti konföderációk által javasolt módszertan célja, hogy a legkisebb bérek megőrizzék vásárlóerejüket, és a gazdaság teljesítményével arányosan emelkedjenek, ezzel a munkavállalók is részesüljenek a GDP bővüléséből.

A javaslatban ezért a legfontosabb makrogazdasági mutatók alapoznák meg a minimálbér következő évi összegét, vagyis az őszi bértárgyalások alapjául szolgálna a GDP növekedése, az infláció mértéke és a termelékenység változása.

Nem lesz automatikus a béremelkedés

A nyári bértárgyalások tehát kiegészítik az ősszel szokásos egyeztetéseket, ugyanakkor nem cél, hogy automatikus folyamatokkal váltsák ki a háromoldalú egyeztetéseket a felek. A minimálbér-tárgyalásokat megalapozó módszertan-tervezet nem keverendő össze a Nyugat-Európa több országában jellemző inflációkövető bérindexálással. Ennek a mechanizmusnak az a lényege, hogy magasabb infláció esetén – más mutatókat is figyelembe véve – a keresetek arányosan emelkedjenek, vagyis a fizetések reálértéke megmaradjon. 

A jelenlegi, évtizedek óta nem látott magas inflációs környezetben ugyanakkor az automata mechanizmus kivezetését szorgalmazza egyebek mellett az Európai Központi Bank, de legalább átmeneti felfüggesztését kérik a vállalkozások is. Miközben a nyugat-európai munkavállalók egyre nehezebben tudják kigazdálkodni a drasztikusan megnövekedett megélhetési költségeket, a szakértők attól tartanak, az automatikus inflációkövető bérindexálás tovább emelkedő inflációhoz vezet, vagyis kialakul az úgynevezett ár-bér spirál.

Forrás: Világgazdaság