Bár egy évvel ezelőtt úgy tűnt, megnyugtatóan rendeződik a lipótmezei volt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén élő egészségügyi dolgozók és családjaik sorsa, újra aggodalomra ad okot Tordai Bence párbeszédes képviselő Szijjártó Péter külügyminiszternek címzett nyílt levele, melyben arról ír, mégis kilakoltathatják őket. A Mérce cikke.

A családokat 2020. decemberétől fél éven át kilakoltatással fenyegette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), miután kiderült, hogy a 2007 óta üresen álló Lipótmező-épületegyüttest a kormány a Közép-európai Oktatási Alapítvány vezetésére bízná, amely bentlakásos elitiskolát üzemeltetne az egykori elmegyógyintézet helyén.  Az OPNI 2007-es megszűnése után a telek a magyar állam tulajdonába került, így annak kezeléséért egészen tavaly májusig az MNV felelt.

A szóban forgó ingatlanok, lévén utcai bejáratúak, nem feltétlenül jelentenének akadályt az épületegyüttes felújításában, most mégis újra kilakoltatás fenyegeti a bennük élőket. Őket az MNV eredetileg arra szólította fel, hogy 30 napon belül hagyják el a lakóhelyüket, mert „nem rendelkeznek érvényes bérleti jogcímmel”.

Fordulat 2021. májusában történt az ügyben, amikor az OPNI területe átkerült a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kezelésébe, a közel 30 család lakhatásának biztosítása érdekében pedig Tordai Bence találkozót kezdeményezett Szijjártó Péterrel, aki a párbeszédes politikus állítása szerint ígéretet tett arra, hogy nem lakoltatják ki az ott élőket. A külügyminiszter azt is kijelentette, hogy a II. kerületi önkormányzattal partnerként fognak együttműködni az ügyben, és a szolgálati lakások kezelését – Őrsi Gergely polgármester kezdeményezésének megfelelően – átveheti a helyhatóság.

Ennek ellenére idén április 19-én a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányrendelet, mely szerint kiemelt beruházásnak nyilvánították az egykori OPNI helyén megvalósuló iskolafejlesztést.

Továbbá a rendelet meghatározza, hogy a szóban forgó ingatlanon oktatási, köznevelési, kereskedelmi, iroda-, szálláshely-, sport- és közlekedési célú építmények és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el – lakhatási cél nem szerepel a felsorolásban, a családokat minden jel szerint a tervezett beruházással kilakoltatnák.

Tordai szerint az elmúlt időszakban szüneteltek az ott élők kilakoltatásáért indított perek, majd júniusban az érintett lakók ügyvédje arról tájékoztatta, hogy ismét újraindultak. Tordai ezért írásbeli kérdésben fordult Szijjártó Péterhez, hogy megtudja, miért indultak újra a kilakoltatási perek, ha a miniszter korábban ígéretet tett arra, hogy ez nem fog megtörténni; hogyan tudják garantálni a bérlők lakhatásának biztonságát és a nyomasztó bírósági eljárások végleges leállítását; és nyitottak-e a II. kerületi önkormányzat korábbi felvetésére, amely szerint az átvenné a bérlakásokat a korábbi állami tulajdonos helyébe lépő alapítványtól?

A Párbeszéd képviselőjének nem titkolt célja volt, hogy az ott élő emberek lakhatásának biztonságát írásban is garantálják, ez azonban nem valósult meg. A Szijjártó nevében válaszoló Magyar Levente államtitkár írásbeli válasza szerint ugyanis

„A KKM, mint tulajdonosi joggyakorló és az Alapítvány mint vagyonkezelő, minden ügyben, minden esetben a vonatkozó és hatályos jogszabályok alapján, azoknak megfelelően jár el.”

Vagyis: „Nincs itt semmi látnivaló” – fordítja az államtitkár válaszát Tordai.

A képviselő hangsúlyozza: attól még, hogy megteremtették a törvényes kereteit, az eljárás egyáltalán nem jogos és emberséges, ráadásul Szijjártó a korábbi szóbeli ígéretével ellentétesen cselekszik, ha mégis az utcára fognak tenni embereket egy kiemelt állami beruházás miatt.

Forrás: Mérce