A munkavállalók életminőségének egyik legfontosabb szempontja munkahelyük minősége, ami nemcsak fizikai és lelki egészségükre, valamint anyagi jólétükre van hatással, hanem élettel való elégedettségük egyik legfontosabb tényezője is. Egyéni boldogságuk mellett hatással van családi életükre, baráti kapcsolataikra és tágabb társadalmi környezetükre is.
Az elmúlt két évtizedben a munka minőségének témája egyre jobban előtérbe került. Ez a folyamat leginkább arra vezethető vissza, hogy a jóléti társadalmakban mind fontosabbá vált a társadalom és az azt alkotó egyének jólléte és annak vizsgálata. Viszont az egyéni és társadalmi jóllétet nem lehet önmagában olyan, korábban érvényesnek tartott „száraz” mutatókkal mérni, mint a GDP vagy hogy valakinek van-e munkahelye. Ezzel párhuzamosan az is világossá vált, hogy egy ország munkaerőpiaci helyzete sem fedhető le csupán a munkahelyek számára vagy a foglalkoztatási rátára vonatkozó statisztikákkal. Így egyre szélesebb körben terjedt el a meggyőződés, hogy a munkahelyek minősége legalább ugyanolyan fontos mutatója egy munkaerőpiac működésének, mint azok mennyisége.
A számos nemzetközi és külföldi kezdeményezés, javaslat, kutatás ellenére vagy talán épp ezek számossága miatt mai napig nincs egyetértés abban, hogy mit is jelent pontosan a minőségi munka, hogy pontosan milyen szempontok határozzák meg egy munkahely minőségét és hogy ez hogyan mérhető a legcélravezetőbb módon. Magyarországon a téma még a nyugat európai országokhoz képest is gyerekcipőben jár. Éppen ezért indította el a Magyar Szakszervezeti Szövetség a Vasas Szakszervezeti Szövetséggel együttműködve a „Minőségi munkát, minőségi munkahelyeket” című, a Széchenyi 2020 keretében megvalósuló projektet, amellyel szeretné ráirányítani a figyelmet a minőségi munka, a minőségi munkahelyek fontosságára.
A projekt legfőbb célkitűzése a minőségi munkával kapcsolatos tudatosság növelésén túlmenően egy olyan, a gyakorlatban alkalmazható szempontrendszer kidolgozása volt, amely alkalmas a hazai munkaerőpiacon a minőségi munkahely meghatározására. A projekt keretében lefolytatott kutatások, felmérések és workshopok alapján a legcélravezetőbb egy olyan kritériumrendszer alkalmazása, amely egyaránt tartalmaz objektíven mérhető szempontokat (mint például a bérek, betegszabadságon töltött napok száma, képzésben töltött idő, munkaórák száma stb.) és szubjektív, a munkavállaló egyéni értékelésén, elégedettségén alapuló szempontokat. Ilyen lehet például a munkavállaló munkahelyi kapcsolatainak minősége, főnökeivel való viszonya vagy az őt érő stressz. A projekt eredményeképpen megszületett szempontrendszerbe végül az alábbi dimenziók kerültek be:
- bérezés
- a foglalkoztatás biztonsága
- munkahelyi egészség, biztonság és munkakörnyezet
- munkaidő és munka-magánélet összhangja
- feladatok, autonómia és munkaintenzitás
- vezetői gyakorlatok és munkahelyi közösség
- kollektív érdekképviselet és munkavállalói hang
- előrejutási és fejlődési lehetőségek
- diszkrimináció és munkahelyi zaklatás
- a munka egyéni, szubjektív értékelése
A kidolgozott szempontrendszer gyakorlatban történő alkalmazhatóságának kipróbálására is sor került egy pilot projekt keretében a Közép-Dunántúli régióban. Az önként jelentkező vállalkozásoknál egy, az adott vállalat munkavállalói által kitöltött kérdőív segítségével felmérésre került, hogy a cég megfelel-e a minőségi munkahely – fent említett szempontokon alapuló – követelményeinek.
A felmérés eredménye alapján a CELLCOMP Elektronikai Termékeket Gyártó Kft. (Tapolca) nyerte el a „Minőségi Munkahely” címet és vált jogosulttá az ezzel járó logó használatára.
A minőségi munka jelentőségéről és a projektről bővebb információt a www.minosegimunkahelyek.hu oldalon olvashatnak.
Dr. Kisgyörgy Orsolya – Pásztóy András
