Ügyeletet és idősgondozást is vállaló háziorvos, a közétkeztetés étrendjét összeállító dietetikus, sportolókat rehabilitáló gyógytornász és cégeknek számlázó üzemorvos – szeptember 1-jétől mindegyiküknek fel kell adniuk a katázást - írja a 24.hu.

A múlt hétfőn beterjesztett, kedden megszavazott, ezen a hétfőn kihirdetett és szeptember 1-jén már hatályba is lépő új katatörvény súlyosan érinti az egészségügyi ellátást is. Sok vállalkozó orvos és nővér tartja fenn az ügyeleteket, illetve segít be az ellátásba ott, ahol éppen munkaerőhiány adódik. Nemcsak ők dolgoznak katásként, de a háziorvosokat, az üzemorvosokat, a gyógytornászokat és a dietetikusokat is sújtja a változás.

Eddig is akadozott az ügyeleti ellátás, most még jobban fog

Kiss Csaba háziorvos a rendelése után nyilatkozott a 24.hu-nak, hogy elmondja, éjszaka megy ügyelni, utána megint rendel a saját praxisában, majd helyettesít, hétvégén pedig vár rá egy 24 órás ügyelet. Ezek közül csak a saját rendelésénél nem katázik, a többi munkáját katás vállalkozóként végzi.

Nincs ezzel egyedül, sok alapellátó orvos a saját praxisa mellett katázik, ha háziorvosi ügyeletet visz, vagy ha idősotthonban vállal ellátást. Ha a törvényt nem módosítják szeptember 1-jéig, a fő probléma szerinte az ügyelet megszervezése lesz, ami már most is nehézkesen működik.

Ha egy olyan adózási formát kell választanunk, aminek következtében ugyanazért a munkáért még kevesebbet kapunk az ügyeletért, akkor még kevésbé lesznek motiváltak az orvosok, hogy pluszban ügyeletet vállaljanak

– vetíti előre a háziorvos, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az alapellátó orvosoknak dolgozó asszisztensek is vállalnak katásként ápolói és gondozói munkákat a főállásuk mellett, így őket szintén érint a kata szigorítása.

„Áldozatok leszünk, ha nem módosítják a törvényt”

Ahogy az üzemorvosokat vagy más néven a foglalkozás-egészségügyi orvosokat is. Ők azok, akik a cégek alkalmazottainak nyújtanak egészségügyi ellátást. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat törvényi előírás, vagyis kötelező minden munkáltató, illetve munkavállaló számára. Az üzemorvos az a szakember, aki a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat a munkáltató megbízásából az előírások szerinti ütemezésben és módon elvégzi. Az orvosi alkalmassági vizsgálat eredményeként pedig megállapítja a munkaadó alkalmatlanságát vagy alkalmasságát az adott munkakörre vonatkozóan.

A 24.hu-nak nyilatkozó üzemorvosok alvállalkozóként katáznak, és közvetítő cégeken keresztül jutnak el vállalatokhoz. És bár magánembereket látnak el (a dolgozókat), az üzemorvos a megrendelő cégnek számláz, amit szeptember 1-jétől már nem tehet meg katásként.

„Cégeknek végzünk szolgáltatást akkor is, ha a dolgozókat látjuk el, így hiába látunk el magánszemélyeket, a cégnek számlázunk. Éppen ezért a taxisokhoz hasonlóan minket és a többi egészségügyi dolgozót is ki kellene venni a törvényből” – értetlenkedett lapunknak egy üzemorvos, aki egyelőre nem tudja, mi lesz, hiszen még a szintén katázó könyvelőjével sem tudott konzultálni. „Áldozatok leszünk, ha nem módosítják a törvényt” – előlegezte meg.

„Próbálhatjuk elszámolni az 1290 forintos gumiszalagot, de nem lennénk beljebb”

Timi gyógytornász, munkája 80 százaléka sportolók rehabilitációjából áll. A kezeléseket nagy arányban vagy az egyesületek, vagy a szövetségek térítik meg neki. Egyiknek sem az alkalmazottja, és nem is tud az lenni, hiszen a megbízások alkalmiak: amikor megsérül egy sportoló, néhány hétre vagy hónapra küldik hozzá kezelésre. Szeptember 1-jétől viszont már nem számlázhat az egyesületek és a szövetségek felé sem katás vállalkozóként.

Azt mondja, az ő példája csak a jéghegy csúcsa, mert sok gyógytornász számláz egészségpénztárak felé, vagy akad olyan betege, akinek a gyógykezelését egy alapítvány téríti. De előfordul olyan is, hogy egy önkormányzat keresi meg azzal: egy adott betegség világnapján tartson előadást arról, a mozgásnak milyen egészségügyi hatása lehet. Cégek is szoktak ergonómiával kapcsolatos előadást kérni, vagy azt, hogy mérje fel a gyógytornász az alkalmazottak mozgásszervi egészségét. Timi becslése szerint a gyógytornászok bevételének 50–60 százaléka cégeken keresztül érkezett eddig.

Alternatív megoldásai egyelőre nincsenek. Megvárja a rendelet részleteit, és reménykedik, hogy az egészségügyben dolgozókat kiveszik a törvény hatálya alól. Könyvelője is azt mondta neki, ne várjon tőle megoldást addig, amíg a részletszabályok meg nem jelennek.

„Egyáltalán nem látom át, mi lesz a megoldás” – mondja Timi, aki csak annyit sejt, mit nem fog tudni megtenni. Az egyesületeknek nem éri meg gyógytornászokat foglalkoztatniuk, így oda alkalmazottnak nem tud menni. De ha meg is érné, akkor is jóval kisebb összegért, így a gyógytornásznak több egyesülettel kellene szerződésben állnia, ami nem lehetséges, mert „ennyi fele nem tud szakadni az ember.”

Szerinte másfajta vállalkozás azért nem érné meg a gyógytornászoknak, mert nem nagyon van anyagköltségük:

Próbálhatjuk elszámolni az 1290 forintos gumiszalagot vagy a 3500 forintos labdát, de ezzel nem lennénk előrébb.

Mint mondja:

Elindulsz egy irányba, teszed a dolgodat minden nap, felépítesz egy koncepciót, és azt hiszed, ha ezt a napi 8-10-12 óra munkát csinálod, akkor egyről a kettőre juthatsz. Kétségbeejtő, hogy egy pillanat alatt egy tollvonással áthúzzák a felépített munkádat.

Gyógytornászok esetében a diploma megszerzése után két évig nem lehetnek vállalkozók, hanem szakmai felügyelet mellett kell dolgozniuk alkalmazásban. Timi hat éve gyógytornász, négy éve katázik, és azt mondja, ennyi idő alatt kialakult egy működő rendszere.

Az áremelés sem lehet megoldás, mert pontosan tudja, a klientúrájának nincs sokkal több pénze, sőt mindenkinek csak kevesebb van.

Ha ugyanezt a bevételt szeretném megtartani más vállalkozási formában, akkor 30–40 százalékkal többet kell kérnem a klienseimtől, miközben sokszor kedvezményeket kell adnom már most is, és hat évvel ezelőtti árakat szabok meg, mert sokan máshogy nem tudnák kifizetni a kezelést.

Kockázatossá válhat a közétkeztetés

Érinti a kata módosítása a dietetikusok munkáját is. Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke elmondta, a dietetikusok különböző jogviszonyban dolgoznak: többen az állami  vagy magánegészségügyi ellátásban főállásban, rájuk nem vonatkozik a törvény. A dietetikusok széles rétege azonban vállalkozóként dolgozik: akár magánegészségügyi szolgáltatónál adnak táplálkozási tanácsokat, akár a közétkeztetőknek, vagy éppen iskoláknak, óvodáknak, idősotthonoknak számláznak.

Nem burkolt foglalkoztatásról van szó, ők valóban részmunkaidőben dolgoznak egy-egy szakellátónál, jelentős részt vállalva az egészségügyi ellátásban

– hangsúlyozta az elnök, kiemelve, hogy az egészségügyben humánerőforrás-hiány tapasztalható, így óriási szerepük van a vállalkozói konstrukcióban dolgozó dietetikusoknak abban, hogy a rászorulók hozzájussanak a táplálkozási tanácsadáshoz.

Fontos, gyakorlatilag pótolhatatlan szerep jut a dietetikusoknak a közétkeztetésben. Bölcsődékben, óvodákban és iskolákban is kötelező a diétás étkeztetés biztosítása ahhoz, hogy a diabéteszes és ételallergiás gyerekek is biztonsággal tudjanak enni. Ezt a területet is jelentős szakemberhiány jellemzi, márpedig jogszabály mondja ki, hogy diétás menüt csak dietetikus tervezhet. Az étrend szerinti főzést az adott konyhán vagy diétás szakácsnak kell végeznie, vagy dietetikusnak kell felügyelnie. Diétás szakácsból kevés van, ráadásul most szűnik meg az állami képzésük. A hiányt azok a katázó dietetikusok tömik be, akik több helyre is dolgoznak: étlapot terveznek és biztosítják a dietetikai felügyeletet. Körükben a vállalkozói forma nagyon jól működött eddig, hiszen így tudták szaktudásukkal több intézményben is támogatni az élelmezést. Nélkülük elképzelhetetlen a szakszerű diétás étkeztetés megvalósítása Szűcs Zsuzsanna szerint.

Az MDOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszer eddig jól működött: sok dietetikusnak van főállása, és a mellett katásként bedolgozik oda, ahol szükség van a munkájára, akár több helyre is. Jogszerűen, vállalkozási szerződéssel.

Az MDOSZ felmérése éppen most folyik arról, hogy a katázó dietetikusok hogyan döntenek majd, és milyen megélhetési stratégiát dolgoznak ki. Szűcs Zsuzsanna azt mondja, több kollégája is a vállalkozása megszüntetését tervezi, de beszélt olyannal is, aki arra hajlik, hogy feladja a dietetikus szakmáját, illetve lesznek olyanok is, akik az áremelés mellett döntenek.

Megértjük, hogy nemzetgazdasági szempontokat is figyelembe kellett venni ehhez a lépéshez, és a magunk részéről maximális nyitottsággal állunk egy döntéshozókkal való párbeszédhez. Ugyanakkor ennek a speciális szakterületnek a szakszerű ellátásához az elmúlt években egyértelműen szükség volt a katázó dietetikusok munkájára

– hangsúlyozta a szakember.

Kockázatos és veszélyes lesz ott a közétkeztetés, ahol nem tudnak dietetikust alkalmazni. De nem csak itt jelent majd problémát a dietetikusok hiánya. Az étrend kialakítása és elsajátítása fontos része az életmód-terápiának. Magyarországon több millióan szorulnak diétára. Többek között másfél millióan vannak a valamilyen szénhidrát-anyagcsere betegséggel küzdők, hozzájuk jönnek még a szív- és érrendszeri betegek, akiknek szintén fontos az étrend – magyarázza Szűcs Zsuzsanna, aki szerint minden krónikus betegnek legalább egyszer el kéne jutnia dietetikushoz, ezen túl az is fontos lenne, hogy rendszeresen kontrollálják az étrendjüket. Rontja a kezelés hatékonyságát és növeli a szövődmények kockázatát, ha a betegnek nincs szakszerűen összeállított étrendje.

A kórházakban is jogszabály rögzíti, hogy diétás étkeztetést csak dietetikus felügyelheti. Száz ágyra kell jutnia egy dietetikusnak, és a járóbeteg-ellátásban is biztosítani kell szakembereket. Az kevésbé jellemző, hogy kórházaknak dolgoznának vállalkozóként a dietetikusok, akik többségében közalkalmazottak, ugyanakkor ők azok, akik sok esetben dolgoznak szakrendeléseken, sőt néhol az alapellátásban is, ezeket pedig már katás vállalkozóként teszik.

Forrás: 24.hu