A péntek esti Magyar Közlönyben megjelent az energia-veszélyhelyzettel összefüggő egyes szükségszerű intézkedések megtételéről szóló kormányhatározat.

 

A háborús energiaárak és az európai energiaellátási problémák Magyarországra is kihatnak, ezért Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggelre a Karmelita kolostorba összehívta a kormánykabinetet, amelynek tagjai a szakmai kabineteket vezető miniszterek. A kabinetvezetői értekezletet azért tartották, mert a kabinet értékelése szerint energia-veszélyhelyzet van Európában; az ukrajnai háború miatt emelkednek az energiaárak, és az elmúlt napokban világossá vált, hogy az őszi-téli időszakban nem lesz elegendő gáz az Európai Unió országaiban.

Majd szerda délután Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette, hogy hétpontos intézkedési tervet hirdet a kormány, hogy legyen elég energia télen és a rezsicsökkentés fenntartható legyen.

Most pedig az energia-veszélyhelyzet elhárítása érdekében megjelent péntek este egy kormányhatározat, amely megszabja z egyes miniszerek feladatait.

Eszerint

  1. a technológiai és ipari miniszter, a gazdaságfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter bevonásával, azonnal határidővel tegyen javaslatot a kedvezményes lakossági áram és földgáz egyetemes szolgáltatás fenntartásához szükséges intézkedések megtételére;
  2. a technológiai és ipari miniszter azonnal határidővel tegye meg a szükséges intézkedéseket a lignit tüzelőanyag kitermelésének növelése érdekében;
  3. a technológiai és ipari miniszter azonnal határidővel tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Mátrai Erőmű mind a négy blokkja újra termelésbe álljon, és a termelése folyamatos legyen;
  4. a technológiai és ipari miniszter azonnal határidővel tegye meg a szükséges intézkedéseket a hazai földgázkitermelés 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárd köbméterre való emelése érdekében;
  5. a technológiai és ipari miniszter tegye meg szükséges intézkedéseket a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása érdekében;
  6. a külgazdasági és külügyminiszter és a technológiai és ipari miniszter, a pénzügyminiszter és a gazdaságfejlesztési miniszter bevonásával november 1-jéig a következő téli magyar földgázellátás biztosításához szükséges földgázkészlet betárolásáról gondoskodjon a szállítási és betárolási kapacitások mértékéig;
  7. a technológiai és ipari miniszter, az agrárminiszter és a gazdaságfejlesztési miniszter bevonásával azonnali határidővel tegyen javaslatot az energiahordozókra vonatkozó exportkorlátozás bevezetésére;
  8. felkéri a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökét, hogy a 2. és 4. pont végrehajtása során működjön közre;
  9. felkéri a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét, hogy az 1–7. pont végrehajtása során működjön közre;
  10. felkéri az Országos Atomenergia Hivatal elnökét, hogy az 5. pont végrehajtása során működjön közre.

A szerdán bejelentett rezsicsökkentés-csökkentés, vagyis hogy a lakossági átlagfogyasztás felett piaci energiaárakat kell fizetni, érdemben nem veti vissza a hazai földgázfogyasztást, cserébe a költségvetés egyensúlyán javít. A hatalmas hiány miatt azonban más korrekciókra is szükség lehet. Ha viszont tényleg az energiabiztonság megteremtése a cél, akkor kevés lesz a lakossági korlátozás - írta korábban a Napi,hu elemzése.

Lapunk egy másik elemzése pedig azt járat körbe, hogy nehezen értelmezhető, mitől lenne jobb, ha több szenet bányászunk, miközben az egyetlen szénerőművet elég feladat életben tartani is, hogy a paksi üzemidő-hosszabbítás hogyan jelenne meg a téli áramszámlában, vagy hogy a következő hónapokban hogyan lehetne több gázt termelni itthon, ha ez évek óta nem sikerül. Megpróbáltuk értelmezni, hogy valójában mit jelentenek az energetikai vészhelyzetre válaszul meghirdetett kormányzati intézkedések.

Forrás: napi.hu