Egy kata alól kieső orvos részmunkaidősként nem biztos, hogy hajlandó lesz 100 kilométereket utazni, hogy heti egyszer rendeljen egy félreeső településen. A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint a szigorításnak a magánegészségügyben is kedvezőtlen hatása lesz, és akár tömegesen is távozhatnak külföldre a jelenleg szakrendeléseket, ügyeleteket katázva ellátó orvosok. Van olyan szakmabeli azonban, aki szerint csak átmeneti lesz a zavar. A HVG összeállítása.
Teljes mértékben megállja a helyét az az aggodalom, hogy veszélyeztetni fogja a betegellátást a katatörvény átírása. Ha az érintett orvosok nem fognak másod-, harmadállást vállalni, akkor hiány fog fellépni – mondta Daróczy-Gaál Ágnes, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke a hvg.hu-nak, akit azután kerestünk meg, hogy többen jelezték, számos orvos vállal ügyeletet vagy szakrendelést mellékállásban vállalkozóként katázva, és a kedden a parlamentben elfogadott új kata-szabályok ezt ellehetetlenítik. Ezzel kapcsolatban a Magyar Orvosi Kamara is kiadott egy közleményt, amiben mentességet kértek az orvosok számára a törvény egyes rendelkezései alól.
Az új kataszabályok értelmében ugyanis csak azok maradhatnak az adónemben, akik teljes állásban egyéni vállalkozóként dolgoznak, és nem cégeknek, hanem csak a lakossági ügyfeleknek számláznak. Ez a változtatás az orvosok mellett egy sor másik szakmát is érint, és mint arról korábban írtunk, kétséges, hogy egyáltalán lesz-e olyan vállalkozó, aki meg tud felelni a szigorúbb szabályoknak, a tervezett törvénymódosítás ellen tüntetést is indult.
Az adónem várható megszűnését eredményező módosítás mindenféle módon ellehetetleníti a betegellátást mind az állami-, mind a magánegészségügyi szektorban
– mondta az alelnök, aki szerint ott lehet erre számítani, ahol magas eszközigényű ellátásról van szó, mint például a nőgyógyászat. Itt az eszközöket és a rendelőt jellemzően egy-egy nagyobb cég üzemelteti, míg az orvos vállalkozóként dolgozik. Az is problémákat fog okozni szerinte, hogy sok páciens úgy vesz igénybe magánellátást katás vállalkozóként dolgozó orvostól, hogy azt egészségbiztosítói számlára kéri, vagyis neki sem fog tudni majd számlázni az adott orvos, hiába lakossági ügyfél.
Ezek az orvosok most választhatnak, a 30–40 százalékos adókulcs vagy a között, hogy teljes egészében kilépnek a másod-, harmadállásból sőt, akár az országot is elhagyhatják,
sokaknál ez az utolsó csepp lesz a pohárban.
A hvg.hu más vezető szakmabelitől ugyanakkor hallott olyan, az illető saját bevallása szerint is szélsőséges magánvéleményt, hogy ugyan valóban sok orvos dolgozik ilyen módon, de ez sokuknál inkább az adóelkerülést szolgálja. Pedig ugyanazt a munkát milliós fizetésért, alkalmazottként is végezhetnék, ha az egészségügyi szolgálati jogviszony alapján szerződnének. Abban is van ugyanis lehetőség részmunkaidős állást vállalni.
Daróczy-Gaál Ágnes ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a jelenlegi orvoslétszám mellett irreális elvárás, hogy egy orvos csak egy főállású munkahelyet vigyen. De ha feladja a katázást és mégis vállal részmunkaidősként több helyen állást, akkor kérdéses, miként, milyen jogalapon dől el, hogy ezek közül az ellátók közül melyik élvez majd előnyt, ha mind pont ugyanarra a napra akarják például berendelni ügyeletbe a náluk részmunkaidőben dolgozó orvost. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy az illető a főállású munkahelyén megállapított beosztása után a szabadnapjait maga be tudta osztani a többi helyen.
Az alelnök szerint jellegétől függően más-más mértékben érintheti az egyes ellátásokat a változás:
- a sürgősségi betegellátást 90 százalékban vállalkozó orvosok biztosítják, „vagyis ez lesz az első, ami hangos reccsenéssel darabjaira hullik”;
- az intenzív ellátásban 50–60 százalékra tehető a vállalkozó orvosok aránya.
A szakrendelői munkák a kisebb városokban, félreeső térségekben is komoly ellátási problémákhoz vezethet, ahol jellemzően heti egy-egy napon rendel csak szakorvos. Itt katás vállalkozóként a jelenlegi 8000–9000 forintos órabére a részmunkaidős szolgálati jogviszonnyal is várhatóan 3500–4000 forintra csökken.
Huszonnégyezer forintért egyetlen orvos sem fog utazni száz kilométert.
– mondta az alelnök. Azt a másik szakmabeli, a neve elhallgatását kérő forrásunk is elismerte, hogy adódhatnak ellátási problémák, de szerinte ez csak az átállásra rendelkezésre álló idő rövidsége miatt fordulhat elő, és idővel rendeződik. Daróczy-Gaál Ágnes viszont emlékeztetett, hogy egy orvosnak 11 év a képzési ideje, mire teljes értékű szakorvos lesz, elmenni viszont pillanatok alatt elmennek:
Egyetlen rossz döntés elég, hogy egy nap alatt 200 vagy akár 2000 orvost elveszítsünk.
Árnyalja a képet, hogy az ügyeleti rendszer átalakulás előtt/alatt áll: mint arról már tavaly beszámoltunk, az Országos Mentőszolgálat fogja üzemeltetni, és már egy pilot-projekt is fut Hajdú-Bihar megyében, amivel kapcsolatban jó tapasztalatokról számolt be a mentőszolgálat.
Az átalakulásról – amire a MOK is utalt közleményében, amelyben mentességet kért az új szabályok alól az egészségügyi dolgozóknak – Takács Péter egészségügyi államtitkár is beszélt a minap egy interjúban. Szerinte a széttöredezett alapellátási ügyeleti rendszer egy része felett „a piacot uraló, az önkormányzatoktól pénzeket kizsaroló cégek osztoztak, és értékelhetetlen minőségű szolgáltatást nyújtottak”, más okok mellett ezért is volt indokolt az átalakítás. Az említett pilot-projekttel kapcsolatos tapasztalatok szerinte nagyon jók, az alapellátás ügyeleti rendszerét és más részeit is érintő átalakítást a jövő év elején kezdhetik el.
A katatörvényt nem először módosítják, két éve már egyszer nekimentek, hogy felszámolják a munkaviszonynak álcázott foglalkoztatást és csökkentsék a cégek közti versenyhátrányt, ennek érdekében az ugyanattól a megbízónak kiszámlázott 3 millió feletti számlák esetében az összeghatár feletti részre 40 százalékos plusz adót vetettek ki. Az a változás sem kerülte el az orvosokat, akik közül sokan kizsigerelik magukat vállalkozóként, de ha nem így volna, bedőlne a rendszer.
Forrás: HVG
