Hol és hogyan állnak most a pedagógusok? A kérdés egyszerű, a válasz összetett, amint ezt Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke kifejtette Bolgár Györgynek, a Klikk TV TÍZ című műsorában.

Napról-napra, évről-évre látható, hogy egyre nagyobb szükségük van az érdekvédelmi szervezetek segítségére az átlagembereknek, a foglalkoztatottak jelentős tömegeinek. Ennek ellenére úgy tűnik, mégsem sikerül jelentősen növelni a szakszervezetek erejét. Mi lehet az oka?

„Ezt nehéz megfogalmazni akkor, amikor arra is sokan rácsodálkoznak, hogy egyáltalán még van szakszervezet” – válaszolta a PSZ elnöke. Emlékeztetett arra, hogy amikor a közoktatás rendszerét állami fenntartásba vették és kiderültek a részletek, az iskolaigazgatók hatáskörének szűkítései, a tankerületi centrumok fennhatósága, sokan még ezután sem értették meg a szakszervezetek szükségességét. 

Van egy nagy adósságunk, amit most elkezdtünk törleszteni, ugyanis mindennek az alapja a képzés. Még a pedagógusok körében is. Meg kell értetni a kollégákkal, hogy mire jó a szakszervezet.

Ennek „terítésére” természetesen szakmai kérdésekben is meg kell nyilvánulniuk, miközben a pedagógusokkal is meg kell értetni: nem politikai, hanem önérdek a saját maguk képviselete. „Rendszeresen tartunk képzéseket s legutóbb már a szakszervezetek együttműködési fóruma online konföderáció szervezésébe kezdett a minél hatékonyabb elérés érdekében. Az ország majdnem minden településén ott vagyunk.”

Meglepő módon, minden erőfeszítés ellenére is mintha hiányozna a nagy áttörés, pedig számtalan látványos eseményt, tárgyalást végigvittek az elmúlt években. Szabó Zsuzsa emlékeztetett, hogy januárban erőteljes figyelmeztető sztrájkot tartottak országszerte, tehát az nem mondható, hogy nincs eredménye a munkájuknak. „Azt viszont ne feledjük, hogy mekkora nyomással reagált a kormány minderre, vezető politikusokkal tűzdelt sajtókampány közepette. Kimondható, hogy fenyegetettségben működtek a kollégák.”

Érthető emberi tulajdonság, hogy mindenki, főleg a családosok biztonságban szeretik tudni a helyzetüket, és érthető módon húzódnak a konfrontációtól. „Úgy gondolják, ’vigyék mások a batyut, oldják meg a problémákat, én meg majd haszonélvezője leszek’. Jelen pillanatban itt tartunk.”

Forrás: hirklikk.hu