Megjelent a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2021-es évet értékelő Gyermekjogi Jelentése. Ebből kiderül, hogy 2021 a parázs ideológiai viták, a reménykeltő előrelépések és az állandósult strukturális problémák éve volt. Bár a gyermekjogok oszthatatlanok, minden gyermeket megilletnek, 30 évvel a GYermekjogi Egyezmény magyarországi ratifikálása után ez az alapelv mégsem természetes és magától értetődő – írja a jogvédő szervezet a jelentésről szóló összefoglalójában.

Kezdésnek kiemelik, hogy vannak pozitív változások is: erőfeszítések történtek az erőszakos bűncselekmények gyermek áldozatainak meghallgatási körülményeinek javítása, az emberkereskedelem gyermekáldozatainak hatékonyabb védelme érdekében és a válófélben lévő, ill. elvált szülők gyermekeit érintő eljárásokban.

De ennek ellenére több területen akadtak problémák a tavalyi évben is, így a 18 éven aluliak körében gondot okozott a munkaerőhiány, a szegénység és a romló egészség, a digitális oktatás és tavaly is sokan váltak erőszak, bántalmazás és gyermekpornográfia áldozataivá.

Nincsenek orvosok, nevelőszülők és ellátók

A Hintalovon az évek óta fennálló problémák közül a munkaerőhiányt az elsők között emeli ki: Mára meghaladja a százezret azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem jutnak hozzá helyben semmilyen háziorvosi ellátáshoz. 2016 óta

megduplázódott a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma, és van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol 3 000 gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz.

De nem csak az egészségügyben van baj, a gyermek- és lakásotthonokban minden tizedik álláshely, a speciális ellátó intézményekben pedig minden negyedik üres. Hiány van nevelőszülőkből is – ez az oka annak, hogy a rendelkezések ellenére a 0–12 hónapos csecsemők közül 2021-ben is 923 élt gyermekotthonban.

A gyerekek közel negyede áll a szegénység és a társadalmi kirekesztődés szélén

Amíg az Európai Unióban a gyerekek 24,2 százalékát érinti a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata addig itthon valamivel jobb a helyzet, de a 21,7 százalék így is soknak mondható. Ráadásul családok százezreit érinti a lakásszegénység, hiába a CSOK, mivel az semmilyen szociális elemet nem tartalmaz, így a valóban rászorulóknak nem jelent segítséget. Nem létezik olyan szabályozás, amely a gyerekes családokat segíti kilakoltatás esetén, az alternatívát jelentő családok átmeneti otthonaiban pedig nincs elegendő férőhely.

„Mindenki a saját buborékjában küzdött, egyre távolabb sodródva másoktól”

A tavalyi évet is meghatározta a koronavírus-járvány, a 2020-as jelentésben foglaltakhoz hasonlóan 2021-ben is folytatódott a digitális oktatás okozta leszakadás. üggetlen mérések szerint a pedagógusok nagyobb része (62%) nem kapott elegendő szakmai segítséget az online oktatás ideje alatt.  A hátrányos helyzetű gyerekek lemaradásait a digitális oktatás bevezetése tette a legnyilvánvalóbbá. A jelentésben a gyermekjogi követ úgy fogalmazott:

„Szakadék nőtt köztünk. A tanárok és a tanulók között, az osztályok tagjai között. Mindenki a saját buborékjában küzdött, egyre távolabb sodródva másoktól. Nehéz volt látni és megélni az elfáradást és távolságot.”

A koronavírus-járvány romló lelki egészséget, a gyermeköngyilkosságok megnövekedett számát, túlterhelődött gyermekpszichiátriákat és mentál-higiénés ellátóhelyeket hagyott maga után.

De hatalmas gondot jelent az oktatásban a munkaerőhiány, aminek a ténye már nem csak a mértéke az, ami vita tárgyát képezte tavaly. A jelentés szerint a szeptemberben kezdődő tanévben

tízezerrel több elsőst mintegy ezerrel kevesebb pedagógus várt az iskolákban.

Százak váltak erőszak és pornográfia áldozataivá

2021-ben 178 0–13 éves gyerek vált szexuális erőszak áldozatává, ami valamivel kevesebb, mint a 2020-as áldozatok száma (194 fő), azonban jóval meghaladja a 2019-ben áldozattá vált gyerekek számát (120 fő) – írja a Hintalovon. Ezzel szemben a gyermekpornográfia sértettjeinek aránya 2021-ben is nőtt.

A KSH adatai alapján a tinédzser terhességek száma bár évről évre csökken, még mindig jelentős probléma: 2016-ban ezer 14–17 éves lányra 12 szülés jutott, addig 2020-ban már csak 10.

Ez 1 800 olyan újszülöttet jelentett, akinek az édesanyja 14–17 év közötti volt.

A jelentés főbb számai:

• 102 021 gyerek nem jutott hozzá helyben semmiféle háziorvosi ellátáshoz 2020-ban, 2016 óta megduplázódott a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma.
• A 2020/21-es tanévben 10 000 -rel több elsőst ezerrel kevesebb pedagógus várt az iskolákban.
• Van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol 3 000 gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz.
• 2021-ben húsz krízisközpont, 21 félutas-szolgáltatás, nyolc titkos menedékház és hét kríziskezelő ambulancia működött az országban.
• 162 985 gyereket tartottak veszélyeztetettként nyilván.
• A gyerekek 21,7%-át érinti a szegénység és a társadalmi kirekesztődés.
• 2020-ban 1 800 olyan gyerek született, akinek az édesanyja maga is gyerek (14–17 éves).
• A gyermek- és lakásotthonokban minden 10. állás betöltetlen volt.
• 1 800%-kal nőtt az egyházi szerepvállalás az elmúlt 12 évben a nevelőszülői hálózatoknál.
• 2016 óta először csökkent 1 000 alá az örökbefogadottak száma (901 gyerek)
• Ugrásszerűen, 6 550-fővel megnőtt az SNI-s – speciális nevelési igényű – gyerekek száma a 2020/21-es tanévben.
• A 15–17 éves gyerekek közül minden 10. rendszeresen dohányzik.
• A 15–17 éves gyerekek ötöde a hét egyetlen napján sem végez 10 percet meghaladó testmozgást.
• 2011 és 2020 között negyedére csökkent a sportkörökben résztvevő gyerekek száma. (Ugyanezen időszak alatt 78 új sportcsarnok épült.)
• A 11 éves magyar gyerekek többsége fent van a közösségi oldalakon. (Ezek korhatára 13 év.)
• Egy átlagos magyar gyereknek 10 évesen lesz először mobiltelefonja.

Forrás: Mérce