A korbetöltött nyugdíjasok foglalkoztatását a versenyszférában semmi sem tiltja vagy korlátozza. Annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit csak tudnak.

• A keresetük járulékmentes, vagyis nem kell fizetniük a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot, miközben
• a foglalkoztató is mentesül a nyugdíjas keresete után a 2022. január 1-jétől 13% szociális hozzájárulási adó alól.

Így változatlan bruttó keresetet feltételezve a nyugdíjas munkavállaló nettó keresete 18,5%-kal magasabb, míg a foglalkoztató bérköltsége 13 százalékkal kevesebb lehet – sorolja a nyugdíjas munkával kapcsolatos idei szabályokat Farkas András nyugdíjszakértő cikkében.

Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő szeretne dolgozni az ellátása mellett, akkor fontos tudni, hogy 2020. július 1-jétől megszűnt a keresetnél az éves összeghatár korlátozása. Vagyis a nők 40-es nyugdíjas is annyit kereshet a versenyszférában, amennyit csak tud. A nők kedvezményes nyugdíja – amely egyébként saját jogú teljes öregségi nyugdíj – mellett szerzett kereset is járulékmentes.

Vállalkozás, nyugdíj mellett

Ha a nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat, akkor a nyugdíjkorhatára betöltését követően kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. Ha kisadózó, akkor nyugdíjasként nem minősül főállású katásnak, vagyis (egyelőre változatlanul) 25 ezer forint tételes adóval letudhatja a közterhét. Igaz, e minőségében nem is biztosított a társadalombiztosítás rendszerében, de erre nincs is szüksége, mert nyugdíjasként mindenki biztosított.

A 2020. július 1-jén hatályba lépett új társadalombiztosítási törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytató személy a biztosítási kötelezettség alá eső bármely jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

E rendelkezés alapján kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó a korbetöltött öregségi nyugdíjas vállalkozó mellett az is,
– aki a nők kedvezményes nyugdíja mellett vállalkozik, vagy
– aki olyan özvegyi nyugdíjas, aki a nyugdíjkorhatárát – az 1957. január 1-jén vagy később születettek esetén 65 évet – betöltötte és az özvegyi nyugdíja mellett vállalkozik.

Miután a nyugdíj mellett bármely jogviszonyban végzett keresőtevékenységgel szerzett kereset járulékmentes, a nyugdíj melletti munkavégzés révén nyugdíjnövelésre nem lehet jogosultságot szerezni. A nyugdíj mellett végzett munka a nyugdíj újraszámítására sem teremt alapot, mert a saját jogú nyugdíj mellett végzett keresőtevékenységgel szolgálati idő nem szerezhető és a nyugdíj mellett szerzett kereset az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe.

Nyugdíjas dolgozók a közszférában

2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában a nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Aki dolgozni szeretne, annak szüneteltetnie kell a nyugdíját. Ráadásul nyugdíjas továbbfoglalkoztatására költségvetési intézményekben kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez. A szakértő azt is felsorolja, ki mindenkire vonatkozik, és kikre nem ez a szabály.

A nyugdíjas közszolga a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt nem szerezhet és keresete az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.

A nyugdíjszakértő véleménye szerint a közszférában nyugdíj mellett végzett munka kapcsán érvényesülő szigorú korlátozást célszerű lenne mielőbb megszüntetni, hiszen a korlátozás 2013-as elrendelését indokolttá tevő körülmények ma már nem állnak fenn – például Magyarország nem áll túlzottdeficit-eljárás alatt –, miközben a magasan képzett közszolgák iránti igény minden területen egyre nő.

Munka korhatár előtti ellátás mellett

A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő, és e rendszeres pénzellátásuk mellett dolgozó személyekre továbbra is vonatkozik a kereseti korlátozás szabálya. Az éves keretösszeg változatlanul a mindenkori minimálbér 18-szorosa, 2022-ben 18 x 200 ezer forint = 3,6 millió forint. Ha a nyugdíjjárulék alapját képező (bruttó) kereset ezt az összeget az év valamelyik hónapjában meghaladja, akkor a következő hónaptól az év végéig (de legfeljebb a nyugdíjkorhatár betöltéséig) felfüggesztik az ellátás folyósítását, ami csak a következő év januárjában indulhat újra az akkor érvényes összeghatár eléréséig.

A közszférában korhatár előtti ellátás mellett dolgozó személyekre is vonatkozik az ellátás szüneteltetésének szabálya.

Munka rokkantsági, vagy rehabilitációs ellátás mellett

A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett 2020. július 1-jétől időbeni és pénzbeni korlátozás nélkül lehet keresni a versenyszférában és a közszférában egyaránt.

A rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettsége, a rehabilitációs ellátásban részesülőnek pedig csak a keresőtevékenység kezdetét, illetve megszűnését kell 10 napon belül bejelentenie a rehabilitációs hatóság részére.