Sem az oktatás, sem az egészségügy nem kap önálló tárcát az új kormányban, mindkettőt a belügy alá viszi be Orbán Viktor, aki 11 minisztériummal és 14 miniszterrel számol új kormányában. Az erőtér – rajta kívül – Pintér Sándornál és Rogán Antalnál összpontosulhat.

Kihirdette új kormánya struktúráját és személyi összetételét Orbán Viktor. Ahogy az korábban elterjedt, négy gazdasággal foglalkozó tárca, illetve hat miniszter lesz, miközben nem lesz sem önálló egészségügyi, sem oktatási minisztérium. Ezek a jelek szerint a továbbra is Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium alá fognak tartozni.

Összesen kilencen maradnak az előző kabinetből: a külügyet továbbra is Szijjártó Péter vezeti (akitől egy salátatörvény tanúsága szerint elveszik az Eximbankot, a tulajdonjoga átkerül az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterhez), marad igazságügyi miniszter Varga Judit, ahogy Varga Mihály is pénzügyminiszter. Semjén Zsolt marad általános miniszterelnök-helyettes, illetve nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyház diplomáciáért felelős miniszter, Nagy István pedig a jövőben is az agráriumért felel. Palkovics László is marad kormánytag, de egy némileg átalakult tárcát, a Technológiai és Ipari Minisztériumot fogja vezetni.

Gulyás Gergely marad a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal pedig továbbra is a Miniszterelnöki Kabinetirodát fogja vezetni. Utóbbihoz kerül a polgári titkosszolgálatok felügyelete, amely eddig a belügyhöz tartozott, amelynek élén Pintér Sándor marad.

Újonnan kerül a kormányba Szalay-Bobrovinczky Kristóf, aki honvédelmi miniszterként debütál, az újonnan létrejövő Kulturális és Innovációs Minisztériumot Csák János fogja vezetni, míg Nagy Mártonhoz kerül a gazdaságfejlesztés.

Két visszatérő is lesz a kabinetben: Lázár János, aki az építési és beruházási miniszter lesz, illetve Navracsics Tibor, aki a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felel. Mivel összesen 14 miniszter van, de a minisztériumok felsorolásáról frissen benyújtott törvényjavaslat csak 11 minisztériumot említ, nagyon valószínű, hogy Nagy Márton és Navracsics Tibor csak tárca nélküli miniszter lesz, ahogy – az eddigiekhez hasonlóan – nem lesz önálló minisztériuma Semjén Zsoltnak sem.

– Az, hogy a tárcák csaknem harmada valamilyen formában gazdasági lesz, beleillik Orbán Viktor azon narratívájába, miszerint a következő években a gazdaság területén várhatók a legnagyobb kihívások: elszabaduló infláció, energiaválság, háborús válság 

– mondta lapunknak Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Szerinte a sok gazdasági tárcával Orbán azt akarja kifejezni a választók felé, hogy ezekkel a problémákkal foglalkoznak kiemelten. Egy sor kutatás szerint ugyanis az embereket elsősorban a megélhetéssel, így a gazdaságpolitikával összefüggő kérdések foglalkoztatják, főleg válság idején. Virágh Andrea nem lepődött meg azon, hogy nem kapott önálló tárcát sem az oktatás, sem az egészségügy, meglátása szerint a humán területek eddig sem tartoztak a kormány prioritásai közé. Még a Covid-válság sem értékelte fel az egészségügyet annyira, hogy a területre nagyobb hangsúlyt helyezzen Orbán Viktor – tette hozzá.

Oktatás, egészségügy: alárendelt szerep

Bizonyossá vált, hogy önálló Oktatási Minisztérium továbbra sem lesz. A közoktatás a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumhoz kerül át a megszűnő Emberi Erőforrások Minisztériumából, a felsőoktatásért, a szakképzésért és felnőttképzésért pedig a Csák János miniszter vezetésével újonnan létrejövő Kulturális és Innovációs Minisztérium felel majd.

– Csöbörből vödörbe – kommentálta az új oktatásirányítási struktúrát a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője. Nagy Erzsébet a Népszavának azt mondta, szerinte semmi jót nem sugall, hogy a közoktatás a Belügyminisztériumhoz kerül, a döntést szakmaiatlannak tartja. - Újból egy, az oktatáshoz nem értő miniszterünk lesz, akinek semmi köze az iskolákhoz, legfeljebb az iskolaőrökkel lehet némi tapasztalata – nyilatkozta. Hozzátette: rossz üzenete van, hogy a közoktatásért mostantól egy olyan tárca felel, amelynek egyebek mellett a büntetés-végrehajtás, a rendészet, a terrorizmus elleni küzdelem is a feladatai közé tartozik.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás szintén úgy véli, hogy az oktatásügyet az óvodától a felsőoktatásig egy tárca alá kellett volna vonni. Szerinte az új struktúra is azt mutatja, hogy az oktatásra nem stratégiai ágazatként tekint az Orbán-kormány. Hozzátette: amint megalakul az új kormány, kezdeményezik a sztrájktárgyalások folytatását.

Nem okozott meglepetést az egészségügyben sem a nyilvánosságra hozott kormányzati lista, ami nem tartalmaz külön tárcát az ágazatnak. Ezt Gulyás Gergely a választások utáni első sajtótájékoztatón már bejelentette. Akkor azt is hozzáfűzte, hogy az önálló egészségügyi minisztérium a baloldal kampányának volt a része és egyben utalt arra is, hogy a Fidesz nem azonosul ezzel az igénnyel. Korábban a szakmai szervezetek, köztük az orvosi kamara kifejezetten kérte, hogy súlyának és problémáinak megfelelő szerepet kapjon az egészségügy az új kormányzat szerkezetében, és lényegében az önálló egészségügyi minisztérium volt az a pont, amelyben a választási kampány idején az éppen kormányzókat leszámítva mindenki egyetértett.

Az új tárcák felsorolása megerősíti azokat a korábbi híreket, miszerint az egészségügy a belügyminiszter irányítása alá kerül. Az ágazat számára nem ismeretlen Pintér Sándor vezetési stílusa, hiszen a járvány alatt az egészségügy operatív irányítását gyakorlatilag a belügyminiszter vezényelte. Ő rendelte meg a szektor reformterveit a Boston Consulting Grouptól, hozzá kötődik a szolgálati jogviszony bevezetése, a hálapénz büntethetősége, az orvosi béremelés.

– Operatívabb lehet az egészségügy működése azzal, ha az ágazat a Belügyminisztérium irányítása alá kerül – kommentálta a hírt Sinkó Eszter közgazdász, rendszerelemző. Azaz, ha egy döntés megszületik, akkor azt végig is fogják vinni a rendszeren. Ehhez csak magát a minisztert kell majd meggyőzni. Hozzátette: a siker további feltétele, hogy a tárcán belül kinél lesz a stratégiai irányítás: a miniszter ragaszkodik-e ehhez a feladathoz, vagy átengedi az egészségügyért felelős államtitkárának. A szakember szerint az utóbbi megoldás volna a szerencsésebb. J. D., D. A.

A Republikon Intézet stratégiai igazgatója nem tartja meglepőnek azt sem, hogy a jelek szerint Pintér Sándor veheti át az egészségügyi területet, hiszen a járványügyi védekezés bizonyos területei már eddig is “átszivárogtak” oda, ezt fogják most hivatalos formába önteni.

Mivel Pintér régi szövetségese Orbánnak, a miniszterelnök könnyebb szívvel szervez át feladatokat a 74 éves volt rendőrnek, bízva abban, hogy - ahogy a járvány idején is - , megbízhatóan felügyel számára idegen területet – fogalmazott Virág Andrea. Szerinte Orbán a következő, gazdaságilag válságos időszakban nem kockáztathatja meg, hogy uniós forrásoktól essen el, ezért

Navracsics Tibor kinevezése az uniós források felhasználására és felügyeletére egyfajta gesztus az EU felé, ő lehet az, aki képes közös hangot találni. Orbán ugyanis a következő, gazdaságilag válságos időszakban nem kockáztathatja meg, hogy közösségi forrásoktól essen el – tette hozzá. Mivel pedig továbbra is számít a kormányfő Szijjártó Péterre külügyminiszterként, Virág szerint Orbán úgy kalkulálhat, hogy ők ketten jó külpolitikai páros lehetnek - egyfajta jó zsaru-rossz zsaru felállásban. 

Tűz és víz találkozik

Meglepetéssel hallotta Bozóki András, aki 2005-2006 között volt kulturális miniszter, hogy Kulturális és Innovációs Minisztérium lesz, hiszen ilyen tárcaelnevezés még nem fordult elő a magyar történelemben. A szociológus, politológus úgy véli, ez lehet tűz és víz kombinációja, de lehet akár progresszív megoldás is, amely azt jelzi, hogy a kultúra nem csupán múltba révedő zárt rendszer, hanem a megújulás területe is. Mint a Népszavának elmondta, nem tartja reménytelennek Csák János miniszter személyét.

Bozóki András volt az utolsó tisztán kulturális tárca vezetője, akit Hiller István már az oktatással összevont minisztérium élén követett. Szerinte Orbán talán meghallotta azokat a kritikákat, amelyek hiányolták a kulturális minisztériumot, hiszen a kormányfő már 2018-ban beígérte az új kulturális korszak felépítését. Igaz, ehhez képest négy évet várt a minisztérium létrehozásával. Azt tartja ugyanakkor a legszomorúbbnak, hogy az egészségügy és az oktatás nem kapott külön tárcát, előbbit Orbán talán egy újabb járványtól félve rendőri szervezési feladatnak tekinti, utóbbi pedig sohasem volt a szíve csücske, ahogy ezt a megalázóan alacsony pedagógusbérek tanúsítják.

Úgy gondolja Bozóki András, hogy Orbán Viktor politikailag Demeter Szilárd hatalmát kívánja ellensúlyozni Csák Jánossal. A miniszterelnök káderpolitikájában megfigyelhető, hogy a legtöbb vezető 3-4 évig futhat egy-egy kört, majd a kormányfő beállít az illető mellé egy másik kádert. A HVG egyébként úgy tudja, a miniszterelnök kulturális államtitkárnak Hoppál Pétert kéri fel. H.K.

Rogánnál futnak össze a szálak

Külön közleményben tudatta a kormány, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához kerülnek. A közlemény szerint a szolgálatokat Papp Károly fogja államtitkári rangban irányítani Rogán beosztottjaként.

Mindez komoly átrendeződést jelent: a korábban a Miniszterelnökség, majd a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter alá tartozott külső hírszerzés (Információs Hivatal) sorolódik át Rogán alá, illetve a Belügyminisztérium (BM) alól szintén oda kerül a belső elhárításért felelős Alkotmányvédelem (AH) és a titkos megfigyelést végző, végrehajtó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ). Ugyanakkor a katonai hírszerző-elhárító KNBSZ a honvédelmi tárca alatt marad és Pintér Sándor felügyeli majd a Terrorelhárítási Központot (TEK), és a Nemzeti Védelmi Szolgálatot (NVSZ) is. B.Z.

Forrás: Népszava