Tizenöt-húsz százalékos béremelést várnak el az idén a kiskereskedelemben fizikai munkát végző, minimálbéren foglalkoztatott dolgozók, köztük az árufeltöltők, pultosok, kasszások. Összefogás híján nem érhető el eredmény ebben a kérdésben, mivel a láncok a tavalyi fogyasztásnövekedésből származó hasznukat nem bérfejlesztésre szánják. Ezért nem kizárt, hogy érdekeik érvényesítésére egységes sztrájkot hirdetnek az érintettek – értesült a Magyar Idők szakszervezeti körökből.

Csökkent a bérek aránya, miközben – a kiskereskedelmi forgalom folyamatos bővülése mentén – nőtt a multinacionális üzletláncok tulajdonosainak nyeresége. Ebből a forrásból telne a vállalatoknak arra a bérfejlesztésre, amelynek híján egyre nagyobb mértékben szakadnak le az ágazati jövedelmek a versenyszférában jellemző fizetésekhez képest – hívta fel lapunk figyelmét a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ).
Az áruházakban foglalkoztatott fizikai dolgozók keresete 2014-ben bruttó 145 ezer forint volt – ez 21 százalékkal alacsonyabb az iparban alkalmazott fizikai bérek 182 ezer forintos átlagánál és 13 százalékkal marad el a versenyszféra átlagosan 166 ezer forintos fizetéseitől.

Az érdekképviselők a minimálbéren vagy szakmunkás-bérminimumon, illetve annak közelében fizetett, alacsony jövedelmű dolgozók esetén legalább 15-20 százalékos emelést várnak el a láncoktól erre az esztendőre. Azért is, mert az e területen jellemző fizetések nettó összege 2015-ben – lakásszerzési költségek nélkül – jelentős, 22 százalékos lemaradásban van például az egykeresős háztartások létminimumától. A KDFSZ számításai szerint ugyanakkor a kétgyerekes, kétkeresős család létminimumon számolt megélhetési költségeihez képest a minimálbéres kereskedelmi dolgozók által megszerezhető jövedelem a családi adókedvezmény és a családi pótlék figyelembevételével együtt is már 74 ezer forinttal maradt el tavaly.

A leszakadó kereskedelmi bérek egyre növekvő munkaerőhiányt okoznak, ma már nemcsak a közép-magyarországi és a nyugat-magyarországi régió­ban, de Kelet-Magyarországon is – jelezte a szakszervezet. Budapesten és Pest megyében a rendelkezésre álló álláshelyek száma csaknem a kétszerese a kereskedelmi gyakorlattal állást keresőkének, de a nyugati és a közép-magyarországi régióban is 15 százalékkal több a betöltetlen álláshely a területen, mint az álláskeresőké. A legjobban azok száma csökken, akik kereskedelmi munkatapasztalattal vállalnának ismét állást valamely áruházban. – Ezek az adatok egyértelműen igazolják, hogy a kereskedelmi munkahelyek rohamosan veszítenek a versenyképességükből – mutatott rá a KDFSZ, amely szerint olyan bérezési feltételeket kell biztosítani a munkavállalóknak, amelyek nem a többletmunka fejében elérhető pótlékokkal, hanem a rendes munkaidőben elvégzett munkáért járó magasabb alapbérekkel honorálja a dolgozók erőfeszítéseit. Ennek érdekében tárgyalásokat kezdeményeznek a vállalatokkal, ám eredménytelenség esetén az sem kizárt, hogy az egyes láncok dolgozói egységes munkabeszüntetéssel igyekeznek majd érvényt szerezni a kiskereskedelmi alkalmazottak bérfejlesztésre irányuló igényeinek.

Forrás: Magyar Idők