A kormány stratégiai partnere, a Tungsram a múlt héten jelentette be, hogy 1600 fős leépítés lesz náluk.

A cégtől kapott tájékoztatás alapján az alábbi ütemezés szerint küldhetik el az öt telephelyen az embereket:

• Kisvárdán június és november között öt ütemben összesen 276 munkavállalótól válnak meg.

• Hajdúböszörményben június és szeptember között három ütemben 170 munkavállaló távozik.

• Nagykanizsán (700 fő) és Zalaegerszegen (60 fő) július és október között négy ütemben 760 dolgozó munkahelye szűnik meg.

• Budapesten október és december 1. között két ütemben összesen mintegy 400 embert küldenek el.

A cég lapunknak hangsúlyozta, ez csak tervezett ütemezés, a végső döntés a Munka Törvénykönyvének előírása szerint az után születhet meg, hogy egyeztettek a szakszervezetekkel és az üzemi tanáccsal. Az elbocsátások a hagyományos világítástechnikával, benne az autólámpák gyártásával foglalkozó munkatársakat érintik, főleg gyári alkalmazottakat, mivel ezen termékek gyártásával a Tungsram az év végéig felhagy.

Bár a szakszervezet weboldalán februárban azt írták, hogy a dolgozókat alacsony bérszinten foglalkoztatják, most ez a kérdés háttérbe szorult: mindenki az állását félti. Azt ugyanis még nem tudják az alkalmazottak, hogy pontosan ki megy és ki marad – árulta el a 24.hu-nak a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke, Sallai Gábor.

Így ágyazott meg a gyár az elbocsátásnak

Mint utóbb kiderült, a vállalat már azzal készült az elbocsátásokra, hogy idén áprilisban felmondta a 2023-ig hatályos kollektív szerződés három pontját. Ezek a felmondási időre, a végkielégítésre és a csoportos létszámcsökkentésre érvényes kedvezmények voltak, amelyek a munkavállalókat védték, és a munkatörvénykönyvben előírtnál magasabb juttatást garantáltak. A felmondás nem volt jogszerűtlen, mivel erre lehetőséget biztosított a kollektív szerződés – mondta a 24.hu-nak Sallai Gábor. Igaz, a szakszervezet eredeti szándéka szerint csak azért szerepelt a lehetőség a kollektív szerződésben, hogy a Munka Törvénykönyve változásait képes legyen követni a vállalat a céges dokumentumban. Nem számított rá a szakszervezet, hogy arra használja a cég a lehetőséget, hogy olcsóbban tudja elküldeni dolgozói felét. A változtatás következtében ugyanis

2022 májusától munkáltatói felmondás esetén – életkortól és a vállalatnál ledolgozott időtől függően – az eddiginél 2–8,5 hónappal kevesebb végkielégítést kapnak a dolgozók.

A gyárnál mintegy háromezren dolgoznak, valamint kis létszámban vannak kölcsönzött munkatársak is – kor szerint vegyes az összetétel. Sallai Gábor arra számít, hogy elsősorban a hagyományos fényforrások gyártásában dolgozó munkatársakat küldik el – ők többnyire műszerészek, illetve betanított munkások, könnyű fizikai munkát végeznek. Úgy véli, más típusú gyárban viszonylag könnyen találhatnak maguknak hasonló gyártósori munkát.

A szakszervezeti vezető véleménye szerint éppen ott, ahol a legnagyobb elbocsátást tervezik, azaz Nagykanizsán lehet majd nehezebben elhelyezkedniük az elbocsátottaknak. De az segíthet, ha lesznek új beruházások, amelyek létszámigényt generálnak. Úgy tudja, a cég programmal készül, hogy segítsen a dolgozóknak elhelyezkedni, és ebben a helyi szakszervezet is partner lesz, továbbá az ernyőszervezetük, a Liga Szakszervezet is azon lesz, hogy segítsék az állásukat elveszítőket.

Jól kell időzíteniük a dolgozóknak

A gyár április 27-i közleménye szerint két hónap múlva, azaz június végén kerülhet sor az első elbocsátásokra. Ez azért van így, mert a csoportos létszámcsökkentést a vállalatoknak be kell jelenteniük a szakszervezetnek, az üzemi tanácsnak és a járási munkaügyi hatóságnak – utána van hét nap türelmi idő, majd egy kéthetes konzultáció az érdekképviseletekkel, és csak utána kezdődhet el a dolgozók kiértesítése a felmondásról, majd ezek után kezdődhet a felmondási idő.

A dolgozók már el is kezdtek új munka után nézni – azt majd a szakszervezetnek kell megoldania, hogy aki talál munkát, azt azonnal el is engedjék. Ami ebben az esetben mérlegelendő, hogy a dolgozói felmondás együtt jár a végkielégítés elveszítésével. Akik azonban rövid ideje vannak a cégnél, őket ez a kérdés nyilván kevésbé érinti. Ám akik már 30 éve a vállalatnál dolgoznak, azok nagyobb összegtől eshetnek el, ha saját maguk mondanak fel, mielőtt még a cég mondana fel nekik.

Hogy mindegyik eddig működő telephely megmarad-e, vagy lesz-e olyan, ahonnan mindenkit elküldenek, arról még nem volt információja Sallai Gábornak.

A Tungsram előre menekült

A cég írásban azt a tájékoztatást adta lapunknak: a Tungsram menedzsmentje 2018 óta van tisztában vele, hogy a hagyományos világítástechnikai termékek iránt csökken a kereslet. Ez annyiban meglepő, hogy már sokkal korábban lehetett tudni, hogy kivezetik a hagyományos wolframszálas izzókat – a 100-ast például 2009. szeptember 1-je óta nem lehet gyártani az Európai Unió területén, és 2012 szeptemberétől már a 40-est sem. Azért fogalmazhattak így, mert csaknem húsz évig a GE tulajdonában volt a 125 éves exportvállalat, és csak 2018 óta létezik a jelenlegi Tungsram Csoport. Az új cégcsoport egyébként rögtön megalakulása után reagált a megváltozott piaci körülményekre, méghozzá új üzletágak létrehozásával.

A Tungsram lapunknak küldött válasza szerint az általuk felépített három új üzletág stabil, lehet rájuk építeni a cég jövőjét, sikerként könyvelik el a váltást. A cégnél maradó mintegy 1500 ember ezekben az üzletágakban dolgozik, vagy a gyártásban, vagy annak támogatásában.

A szakszervezet elnöke szerint a GE idejében nem volt elég hangsúlyos, hogy lépjenek a korszerűbb világítástechnikák felé. A gyár mostani, a hagyományos izzógyártást felszámoló lépésének pedig köze lehetett ahhoz, hogy jövőre az Egyesült Államok szankciókat vezet be a halogén izzókra, vagyis ez a piacuk kiesik. Megemlítette azt is, hogy az általuk gyártott izzók árának töredékéért lehet kínai égőket kapni, amivel nemigen lehet versenyezni. Mert ha a minőség nem is egyforma, a vevőket erőteljesen befolyásolja az ár. Húsz éve még nem volt ennyire erős a kínai piac, alapanyag-ellátás szempontjából sokkal jobban állnak, ráadásul a kínai állam is támogatja őket – tette hozzá.

Sallai Gábor szerint az elbocsátásról szóló döntés nem lepett meg senkit, legfeljebb az, hogy ilyen hamar bekövetkezett. A lépést felgyorsíthatta, hogy a Covid-járvány miatt egyes iparágakban leállások voltak (például az autógyártásban), így csökkent az igény az általuk gyártott lámpákra. Továbbá az önkormányzatoknál is háttérbe szorult a járvány alatt a világításkorszerűsítés kérdése. Az energiaárak elszabadulása és az alapanyag-beszerzés bizonytalanná válása sem kedvezett a hagyományos izzógyártásnak.

A Tungsram története dióhéjban

A Tungsram elődjét Egger Béla és Bernát alakította meg 1862-ben Bécsben. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-t. 1896-ban alapították. A múlt század húszas éveiben világhírű kutatólaborja létesült, amely több találmány bölcsője lett. A vállalatot 1989-ben vásárolta meg a General Electric (GE), amely 2018 februárjában jelentette be, hogy eladja európai üzletágát, valamint a globális autólámpa-ágazatát a GE egy korábbi felső vezetője, Jörg Bauer irányította cégnek. Ekkor alakult meg a jelenlegi Tungsram Csoport, amellyel három új üzletág felépítését kezdték el.

• A világítástechnikával foglalkozó lighting üzletág LED-alapú kültéri, ipari és alagútvilágításokat, illetve energiatakarékos beltéri felújítási programokat ötvöz okosirányítási rendszerekkel és képességekkel.
• A solution üzletág termékértékesítés mellett energiahatékony világításkorszerűsítési projekteken dolgozik, például minőségi LED-technológiával – a gyár tájékoztatása szerint jelentős igényt elégítenek ki egyedi módon.
• A components and services (alkatrész és szerviz) üzletágban pedig a többi között akkumulátorkomponensek és energiatermeléshez, illetve egészségügyi berendezésekhez kapcsolódó alkatrészek gyártásba kapcsolódtak be.

Az Opten adatai szerint a gyártást összefogó Tungsram Operations Kft.-nél 2018-ban még több mint 4300-an dolgoztak, egy évvel később kezdődött a fokozatos létszámleépítés, így apadt 3000 fő körülire a dolgozók száma mostanra. A cégnek 2020-ban bő 72 milliárd forint árbevétele volt, és mínusz 8 milliárd forint adózott eredménye. A cég tájékoztatása szerint a koronavírus-világjárvány, az ukrajnai háború, az egekbe emelkedő energiaárak, továbbá a nyersanyaghiány mind jelentős nehézséget okoztak nekik. A cég menedzsmentje a kivezető utat most a vállalat struktúrájának újragondolásában, egy kisebb, okosabb, rugalmasabb, fenntarthatóbb Tungsram felépítésében látja.

Forrás: 24.hu