Az oktatásban dolgozók közül minden második kénytelen másodállást vállalni, sőt sokan „harmadállást” is keresnek, olyan komoly egzisztenciális problémáik vannak – saját kutatásával reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az Állami Számvevőszék felmérésére, amely szerint a pedagógusok több mint 80 százalékának van megtakarítása.
- A nevelésben-oktatásban dolgozók 97.4 százaléka nélkülözni kényszerül 2021 Magyarországán,
- a válaszadók túlnyomó többsége nyilatkozik úgy, hogy nincs módja előteremteni az egészséges táplálkozáshoz szükséges összeget,
- a gyermeket nevelők több mint fele, 54%-a válaszolta, hogy egyértelműen nehézséget okoz a gyermekneveléssel kapcsolatos költségek előteremtése,
- súlyos és általános lakhatási szegénység képe körvonalazódik a nevelésben-oktatásban dolgozók körében
- idézi a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a 2021 szeptemberében, 2525 fő bevonásával készült felmérését. A szakszervezet az Állami Számvevőszék idén márciusban – vagyis a határozatlan idejű sztrájk idején – a pedagógusok pénzügyi kultúrájáról nyilvánosságra hozott kutatásra reagált.
A kutatásról a Népszava hétfőn azt írta: a 752 megkérdezett 86 százaléka azt válaszolta, van valamekkora megtakarítása, amit a jelentés „rendkívül jó aránynak” tart. A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel - áll a jelentésben, azonban a megtakarítások átlagos összegére nem kérdeztek rá.
A PDSZ szerint a felmérésből az nem derül ki, hogy a megtakarítások a pedagógusbérből származnak-e, vagy inkább a házastárs/családtag bevételéből - a bértáblát látva inkább ez utóbbi a valószínű.
Saját felmérésük szerint ma minden második nevelésben-oktatásban dolgozó kényszerül másodállást vállalni, a másodállást vállalók közel fele pedig harmadállásra is kényszerül annak érdekében, hogy megteremtse a megélhetéshez szükséges feltételeket. „A fentiek jottányit sem változtak a tanév kezdete óta, az infláció egyre magasabb, az Orbán Viktor által kilátásba helyezett, közelebbről meg nem határozott “emelés” még csak az idei veszteségeinket sem tudná kompenzálni” – emelik ki.
Forrás: eduline.hu
A hiteles és pontos tájékoztatás alapelvi követelményének érvényesítése érdekében az Állami Számvevőszék kérésére a fenti cikket az alábbiakkal egészítjük ki:
A cikk az ÁSZ tevékenységét, elemzését megtévesztésre alkalmas tényállításokkal és hamis/tényszerűtlen szövegkörnyezetben bemutató kijelentéseivel szemben a tények:
▪ A cikkben hivatkozott, „A tanárok pénzügyi kultúrájának felmérése” tárgyú T/558 sorszámú elemzés (a továbbiakban: elemzés) elkészítésében az Állami Számvevőszéken kívül, további nyolc, kutatásban résztvevő szervezet működött közre. Az elemzés rögzíti, hogy az a Pénziránytű Alapítvány, a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Gál Ferenc Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az OTP Fáy András Alapítvány, az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az Állami Számvevőszék közös kutatásán, pénzügyi kultúrával kapcsolatos felmérésén alapul. A cikk címében és tartalmi részében foglalt valótlan állításokkal szemben az Állami Számvevőszék és a résztvevő szervezetek közös kutatása egy pénzügyi kultúrával kapcsolatos felmérés volt, amely a különböző szakon végzett pedagógusok pénzügyi ismereteinek, attitűdjeinek, magabiztosságának, viselkedésének és motivációinak feltárására irányult és általánosságban nem a tanárok anyagi helyzetét vizsgálta. Az elemzés rögzíti, hogy kutatás részeként a pedagógusok anyagi helyzetét „a megtakarítási lehetőségen, illetve szokásokon keresztül közelítette meg” (elemzés 14. o.). Az elemzés vezetői összefoglalójában rögzíti, hogy a felmérés kapcsán „másik fontos Iktatószám: ETIO-0460-018/2022 eredmény, hogy bár a tanári átlagfizetés köztudottan alacsony, mégis a megkérdezettek 86%-ának van megtakarítása” (elemzés 5.o.).
▪ Az elemzés megállapításai kérdőíves felmérés eredményein alapulnak. A kérdőíves felmérés több mint 700 pedagógus önkéntes, anonim részvételével történt. Az elemzés már a vezetői összefoglaló részében rögzíti, hogy „az oktatókra vonatkozó kutatás hiánypótló jellegét az is mutatja, hogy az eredmények a feltételezettnél magasabb szintű pénzügyi tudatosságot jeleznek, feltárva, hogy a felmérésben részt vevő tanárok pénzügyi tájékozottsága jobb, mint a felsőoktatásban, leginkább gazdasági-pénzügyi ismereteket tanuló hallgatóké”. (elemzés 5. o.) Aki elolvasta az elemzést, annak a számára egyértelmű, hogy a tanárok olyan példaértékű, magas szintű pénzügyi tájékozottsággal és tudással rendelkeznek, amelyre érdemes építeni az oktatásban. Mindezekről a cikk szintén elmulaszt beszámolni, amely a hiteles és pontos tájékoztatáshoz való alapelvi követelményt sérti.
