Eltűnt 24 ezer dolgozó a kereskedelemből, írta meg a Világgazdaság. Mivel a munkaerőhiány és a forgalom is nő, takarékos megoldások kellenek, ilyen például az önkiszolgáló pénztár. Az egészségügyben is több tízezer dolgozóra lenne szükség, ez már a Független Egészségügyi Szakszervezet elnökének véleménye, aki szerint csak a jelentős béremelés oldaná meg a helyzetet. Az ATV Híradójának riportja.

Nem kellett sokat mennie Híradónk stábjának Kőbánya fő utcáján, mire találtak egy "munkatársat keresünk" feliratot. Egy üzletben 4 munkakört is meghirdettek. Egy másik közeli boltba szakképzett eladót vennének fel 4 órában, egy harmadikban pedig teljes állásra keresnek pénztárost és eladót.

Mint a Világgazdaság megírta, a kereskedelem szenvedte el a legnagyobb mértékű létszámcsökkentést: tavaly ősszel 24 ezerrel kevesebben dolgoztak a szektorban, mint 2020 azonos időszakában a KSH szerint.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint ez az adat a kereskedelem egészét jelenti, nem csak a bolti kiskereskedelmet, hanem az úgynevezett nagykereskedelmet és a járműkereskedelmet is. Mindeközben a kiskereskedelmi forgalom folyamatosan nő, ezért Vámos György szerint új megoldásokat fognak alkalmazni.

Szerinte azok a technológiák fognak majd előretörni, részben kényszerű okok miatt, amelyek munkaerőtakarékosak - ilyen például a boltokban az önkiszolgáló pénztár. Úgy látja, gyorsulni fog ezeknek a létesítése, ahogy azok az informatikai megoldások is, amelyek munkaerőt takaríthatnak meg.

Az egészségügyből is sokan távoztak. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint több tízezer egészségügyi dolgozóra lenne szükség. Jelenleg 120 ezer körüli az alkalmazottak létszáma.

Egyre rosszabb gyógyítási feltételekre számíthatunk. Sajnos az nem megoldás, hogy egy jogszabállyal kimondjuk, hogy innentől kezdve másfélszer- kétszer annyi embert kell majd egy ápolónőnek ápolni, mert annak az lesz a vége, hogy egyre többen halnak meg, vagy elégtelen ápolást kapnak

- fogalmazott Híradónknak Soós Adrianna.

A munkaerőhiány a közigazgatásban is jelentős, ami a mindennapokban a hosszabb ügyintézéseknél mutatkozik meg pl a járási hivatalokban. Boros Péterné, az MKKSZ elnöke szerint azzal, hogy a juttatások mértéke csökkent, és azzal, hogy nőtt a munkaidő, értelemszerűen sokan elhagyták a területi közigazgatást, különösen azokat a helyeket, ahol a biológiai kockázatnak is ki vannak téve, hiszen ügyfelekkel kell foglalkozniuk.

Mindez együtt pedig azoknak a terhelését növelte, akik ott maradtak dolgozni. Boros Péterné hozzátette, a problémát folyamatosan jelezték a kormánynak.

Forrás: ATV