Egyre nagyobb az összefogás az oktatási rendszer problémáit összegző miskolci Herman Ottó Gimnázium levelének nyilvánosságra kerülése után. A kormány tanárszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar szerint is súlyos gondok vannak. A szakszervezetek szerint a kormány megtévesztően kommunikál, amikor a tanárok béremeléséről beszél, az emelés több esetben elvonást jelent – olvasható a Népszavában.

Az egész oktatási rendszert látjuk most már veszélyben! Kaotikussá vált minden!

Az oktatási rendszer minden változtatásával a gyerekekkel kísérletezünk!

Követeljük, hogy a jelenlegi reformoknak nevezett akciókat azonnal függesszék fel

„Nem fogadjuk el a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Karral történő egyeztetéseket!

A gyerekeink, s így az ország jövője forog kockán!

További adminisztrációs terheket nem tudunk és nem is akarunk elviselni!

Az a cél, hogy a felnövekvő generáció már kérdezni se tudjon?

Megosztották a pedagógustársadalmat

Az igazgatóktól is elvették legfontosabb jogköreiket

Mi továbbra is TANÍTANI szeretnénk!

NYUGALMAT akarunk, mely politikától, álreformoktól mentes!"

(A nyílt levél legfontosabb elemei)

Hiába küldte el az oktatási kormányzat számára még tavaly novemberben a jelenlegi oktatási rendszer problémáit felsoroló levelét a miskolci Herman Ottó Gimnázium, érdemi választ azóta sem kaptak. A jó hírű iskola tantestülete megelégelte a várakozást és a nyilvánossághoz fordultak, levelüket teljes terjedelmében először a Borsod Online tette közzé szerdán. Ebben az oktatásban uralkodó kaotikus állapotokról, állandó bizonytalanságról, az átgondolatlan, reformnak nevezett átalakítások hibáiról, a túlközpontosított rendszer hátrányairól számolnak be. „Ki működteti egyáltalán az iskolákat? Az önkormányzat, vagy annak egy cége? Valamelyik minisztérium, az Oktatási Hivatal, a POK…? A sok bába között elveszett a gyerek! A GYEREK, merthogy az egésznek róluk kellene szólnia!!! De nem ez történik!" - olvasható a levélben.

Úgy tűnik, a köznevelési államtitkárság és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) egyelőre figyelmen kívül hagyja a tantestület panaszait, ugyanakkor a gimnáziumban tanító egyik tanár lapunknak elmondta: amióta nyilvánosságra hozták levelüket, számtalan e-mailt és telefonhívást kaptak, sokan támogatásukról biztosították a tantestületet. Közleményt adott ki a Független Diákparlament is, amelyben feltétlen támogatásukról biztosítják azon gimnáziumok tanulóit és tanárait, akik az oktatás válságos helyzetével kapcsolatban szólalnak fel. „Tisztán látszik az, hogy a kaotikus állapotok és az uralkodó Klik-rendszer rányomja bélyegét az oktatás minőségére, a tanárok életkedvére. A sikeres oktatás mindaddig elérhetetlen lesz, amíg az ezért felelő szerv nem vonja be az oktatás igazi szereplőit a döntéshozatali folyamatba, nem térképezi fel igazi helyzetüket, elnyomja őket" - írták.

Kiálltak tanáraik mellett a hermanos diákok is, állásfoglalásukat az iskolarádióban is felolvasták. Mint fogalmaztak, büszkék arra, hogy nemcsak a történelemórán tanulnak arról, mit jelent a demokrácia és a szólásszabadság, és hogy olyan tanáraik vannak, akik kiállnak a közösség érdekeiért. „Köszönjük, hogy Önöktől tanulhatunk" - írták. A tantestület az ország valamennyi gimnáziumának elküldte a nyílt levelet, bízva abban, hogy mind többen követik majd példájukat. Csütörtökön az ugyancsak miskolci Földes Ferenc Gimnázium tantestülete titkos szavazással döntött arról, csatlakoznak a hermanosok nyílt leveléhez. Pilz Olivér, a Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke a Borsod Online-nak elmondta: elindult egy szélesebb összefogás, szerveződik ugyanis egy városi szintű közalkalmazotti tanács, ami akár országos méreteket is ölthet.

„Gyakorló pedagógusokként és intézményvezetőkként magunk is látjuk és tapasztaljuk, hogy a magyar köznevelés súlyos problémákkal küzd, melyek azonnali megoldásért kiáltanak" - így reagált tegnap a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) a miskolci gimnázium levelére, amelyben magát az NPK-t is kritikával illették. Horváth Péter, a kar elnöke azt írta, döntéseiket demokratikusan, a kormánytól vagy más állami szervtől függetlenül hozzák, s a Herman Ottó Gimnázium levelében leírtak döntő többségével is egyetértenek. „Nagyon szívesen részt vennénk egy közös beszélgetésen Önökkel, és bármelyik csatlakozó intézmény képviselőivel, ahol személyesen is kicserélhetnénk tapasztalatainkat" - fogalmazott Horváth.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár szerdai sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: azt javasolja a hermanos tantestületnek, problémáikkal forduljanak a fenntartóhoz. Bár a tanárok rendszerszintű problémákat fogalmaztak meg, az államtitkár nem tartja magát illetékesnek az ügyben, ráadásul bebizonyosodott, hogy a gimnázium levelét sem olvasta korábban, máskülönben tudná, hogy azt tavaly novemberben a tankerületnek és a Kliknek küldték meg először. Vagyis már itt is látszik, a kormányzat nem mond igazat, amikor azt hangoztatja, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a közoktatási rendszer működtetésére.

Félrevezető a béremelésről szóló hír

A köznevelési államtitkár bejelentette: szeptembertől ismét nőnek a pedagógusbérek, mégpedig 3,4 százalékkal. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint azonban a „hír" félrevezető, hiszen szó nincs újabb illetménynövelésről, pusztán kormányrendeletben meghatározott és már megkezdett béremelést folytatják. A PDSZ szerint az, hogy „a kormány betartja saját rendeletét - egy civilizált országban nem hír - evidencia". A másik nagy tanárszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is úgy véli, hogy a kormányzati kommunikáció hamis. „Közismert tény, hogy az állami intézményfenntartó központ alultervezett költségvetése miatt számos alkalommal képtelen volt teljesíteni kifizetési kötelezettségeit. Több alkalommal hónapokkal később fizetett az óraadó tanároknak, hónapokkal később utalta a jubileumi jutalmakat, az utazási költségtérítéseket" - emlékeztet a szakszervezet.

A PSZ szerint hamis látszatot kelt a kormányzati kommunikáció azért is, mert „eltakarja azt a tényt", hogy a tanárok munkaterheit 2013-tól jelentősen megnövelték, ráadásul az illetményeket korábban a mindenkori minimálbérhez igazították volna, ezt a rendelkezést azonban a kormány eltörölte, így a vetítési alap most alacsonyabb, s a bérek értékállósága sincs biztosítva. A PSZ konkrét példával támasztja alá, hogy a kormány valójában csökkentette a tanároknak járó béreket: míg egy egyetemi szintű oklevéllel rendelkező gyakornok illetménye idén eredetileg a kötelező legkisebb munkabér 200 százaléka, azaz bruttó 222 ezer forint lenne, addig az új rendelkezések alapján szeptembertől a kormány által meghatározott illetményalap 193,2 százaléka jár, ami 196 ezer forintot tesz ki - ez 26 ezer forinttal kevesebb.

„Jól érzékelhetően a legalacsonyabb besorolású pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaktól is évente 310 824 forintot vontak el. Az érintettek becsült köre 150 ezer fő. Figyelembe véve, hogy a kormányzat a megváltozott rendelkezések alapján már 2015-ben is jelentős megtakarításra tett szert, az eddigi forráskivonás a köznevelés rendszeréből csak e számítások alapján megközelíti a 80 milliárd forintot" - írták.

Forrás: Népszava