Az oltatlan pedagógusokat karácsonykor is fenyegető hangvételű levélben emlékeztették: ha elutasítják a védelmet, januártól fizetetlen kényszerszabadság vár rájuk. A Népszava cikke.
Több oltatlan pedagógus karácsony előtt, egyesek december 24-én is kaptak felszólításokat a tankerületektől, intézményvezetőktől, hogy december 30-áig, még a téli szünet ideje alatt, személyesen mutassák be a koronavírus elleni védőoltást vagy az az alóli mentesülést igazoló orvosi dokumentumot, ellenkező esetben január 3-tól fizetés nélküli szabadságra küldik őket - tudtuk meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) választmányi tagjától, Nagy Erzsébettől.
Az érdekvédő szerint elképesztő, hogy egyes tankerületek még a karácsonyi készülődés, pihenés ideje alatt is fenyegető hangvételű leveleket küldözgetnek a tanároknak, iskolai dolgozóknak. Nagy Erzsébet azt is elmondta, a felszólító leveleket attól függetlenül kapták meg az érintettek, hogy az ténylegesen vonatkozik-e rájuk vagy sem. Merthogy olyanok is kaptak felszólítást, akik épp táppénzen vannak vagy a törvény által biztosított szabadságukat vették igénybe.
A PDSZ képviselője rámutatott: az állami, önkormányzati intézményeknél dolgozók kötelező oltásáról szóló kormányrendelet szerint, ha valaki az oltási határidő előtt vesz ki szabadságot vagy keresőképtelen állományba - például betegség miatt táppénzre - kerül, neki a munkába visszatéréstől számított 30 napon belül kell a védőoltást felvennie, vagy a mentesítésről szóló dokumentumot bemutatnia, s még ezt követően is 15 napos póthatáridő áll rendelkezésére.
Nagy Erzsébet szerint a munkáltatók ezt gyakran nem veszik figyelembe.
A PDSZ tud olyan esetről is, ahol egy iskolai rendszergazdával azt közölték, mivel betegszabadságon volt, tudják, hogy rá a hosszabbított határidő vonatkozna, ennek ellenére januártól nem fogják beengedni oltás nélkül az iskolába. A szakszervezet felhívta az igazgatók figyelmét, a kötelező oltással kapcsolatban csak tájékoztatási feladatuk van, a fenyegetés, hátrányos megkülönböztetés jogellenes, amellyel szemben az érintettek jogi lépéseket tehetnek. Megírtuk: a vonatkozó rendelet szerint az oltatlan tanárokat, dolgozókat nemcsak fizetetlen kényszerszabadságra küldik, de januártól az intézményekbe is csak úgy léphetnek bármilyen ügyintézés miatt, ha saját költségen elvégzett, három napnál nem régebbi, negatív PCR-tesztet tudnak felmutatni.
Bár a PDSZ is oltásra buzdította a pedagógusokat, iskolai dolgozókat, jelezték: szakszervezetként kötelesek kiállni az oltott és az oltatlan dolgozókért is.
Emlékeztettek arra is, a jelenlegi szabályok egyébként is következetlenek, mivel akik eddig megbízási szerződéssel tanítottak, oltatlanul folytathatják munkájukat, de az étkeztetést, takarítást ellátó cégek dolgozói, ahol nem írták elő a kötelező oltást, szintén oltatlanul dolgozhatnak az iskolákban. Érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, hogyan alakul a pedagógusok oltottsága, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. Két hete a tanárok jelentős része, több mint 93 százaléka volt oltott, de még ez is több ezer pedagógust jelent, akik valamilyen okból addig nem kaptak vakcinát.
Változik az érettségi
A 2023/2024-es tanévtől változások lesznek az érettségi feladatokban, a követelményrendszert az új Nemzeti alaptantervhez (NAT) igazítják - emlékeztetett Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter a Magyar Nemzetben. Az előrehozott vizsgákat viszont már 2022-ben az új követelményekkel kell megírni. A kormány idén júniusban számolt be először a tervezett módosításokról, a Népszava pedig már februárban megírta, hogy utólag igazítják a 2020-ban módosult NAT-hoz az érettségit. Újdonságként jelenik majd meg, hogy a természettudományos tantárgyaknál - fizika, kémia, biológia - projektmunkára is lehetőség lesz, az informatika vizsgatárgyat felváltja a digitális kultúra, a magyar nyelv és irodalom vizsga felépítése is változik, a szövegértési feladatsorban például nyelvtani ismeretek is lesznek. Mint arról a Népszava beszámolt, a magyar érettségin az eddigi hat helyett már tíz szerző életműve lesz kötelező tétel, az új nevek között szerepel a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc is. A történelem vizsgán megduplázódik az egyházi kérdésekkel foglalkozó feladatok aránya, nagyobb szerepet kap Mátyás király élete, politikája is. A módosításokról korábban a Történelemtanárok Egyletével és a Magyartanárok Egyesületével sem egyeztettek.
Forrás: Népszava