Az északi és a balti államokban élő nyugdíjasok között a legmagasabb az egyedül élők aránya, de Magyarországon is meghaladja ez az érték az uniós átlagot. Az általános öregkori jólétet azonban emellett a végzettség, és az anyagi helyzet is befolyásolja. A magasabban iskolázottaknak átlagosan jobb ez egészségi állapota és tovább is élnek mint azok akik kevésbé képzettek. Vannak országok, ahol komoly problémát jelent az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. A novekedes.hu írása.

Elöregszik a társadalom

Egyre nagyobb problémát jelent Európában a társadalom elöregedése. Az Európai Unióban1996-ban a teljes népességnek 14,97 százalékát tette ki a nyugdíjas korosztály. Ez az arány 2018-ra 19,85 százalékra nőtt– olvashatjuk a Közgazdasági Szemle 2021. decemberi számában, Szanyi- Nagy Sára és Vaskövi Ágnes ’’Hogyan élnek az európai nyugdíjasok?’’ című tanulmányában, melyben a SHARE multidiszciplináris adatbank kérdőíves adatait felhasználva vizsgálják az európai nyugdíjasok életminőségét és annak különbségeit.

Sokan élnek egyedül

A nyugdíjasok életminőségét jelentősen befolyásolja, hogy milyen a családi állapotuk és hogy vannak-e társas kapcsolataik.A 28 uniós tagállamban 2018-as adatok alapján a 65 év feletti korosztály 32,1 százaléka egyedül él.Az északi és a balti államokban jelentősen átlag feletti az egyedül élő nyugdíjasok aránya. Litvániában ez az érték például 45,9 százalék. Sajnos Magyarországon sem jó a helyzet. Hazánkban a nyugdíjasok 38,8 százaléka él magányosan.

Jobban érinti a nőket

Ez a probléma főképp a nőket érinti. Esetükben az egyedül élők aránya, az Európai Unióban 40 százalék, a férfiaknál ez az érték mindössze 19,6 százalék. Ennek oka, hogy a nők 65 éves korban várható élettartama átlagosan hosszabb mint a férfiaké.Magyarországon például 4 évvel élnek átlagosan tovább a nők, így ők nagyobb eséllyel maradnak egyedül.A nyugdíjas korcsoportban a nemi egyenlőtlenség a Baltikumban a legjelentősebb, ott ugyanis egy 65 év feletti férfira több mint két nő jut a tanulmány szerint.

Az elözvegyülés utáni elmagányosodás korábban nem volt ennyire elterjedt. Ez a jelenség napjainkban a többgenerációs-családmodell visszaszorulásával lett jellemző.

Tovább élhetnek a tanultabb emberek

Meglepő módon a nyugdíjasok iskolázottsága is befolyásolja a várható élettartamot, az öregkori egészségi állapotot és ezáltal az életminőséget a tanulmány alapján.Ennek oka, hogy a magasabb iskolázottság megtanítja az embereket logikusan és racionálisan gondolkozni és komplex stratégiák mentén tervezni az életüket.A magasabban képzettek például ritkábban fogyasztanak alkoholt, kevesebben dohányoznak közöttük és egészségesebben táplálkoznak, ennek köszönhetően pedig összességében kevesebb az egészségügyi problémájuk.

Emellett a magasabb iskolai végzettségű nyugdíjasok jobb kognitív képességekkel rendelkeznek, és a szellemi leépülésük üteme lassabb, mint az alacsonyabb végzettségűeké.

A jobban képzettek ráadásul általánosan jobb anyagi helyzetben is vannak, ésígy könnyebben hozzáférnek az egészségügyi ellátásokhoz, amiknek a költsége az idősödéssel párhuzamosan folyamatosan növekszik.Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés Romániában és Görögországban különösen problémás. Ebben a két országban a lakosság 10 százaléka számára gondot jelent az egészségügyi ellátás finanszírozása.

Nyugaton jobb a helyzet

Az általános egészségi állapot tekintetében az egyénekhez hasonlóan az országok közt is komoly különbségek figyelhetőek meg a tanulmány alapján. Látható, hogy míg a magasabb jövedelmű országokban, azazAusztriában, Belgiumban, Dániában, Írországban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban, Németországban, Norvégiában, Spanyolországban, Svédországban és Svájcban az egyének jobbnak értékelik a saját egészségi állapotukat, mint az OECD átlag,addig az alacsonyabb jövedelmű országokban, azaz Csehországban, Észtországban, Görögországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Magyarországon, Portugáliában, Szlovákiában és Szlovéniában rosszabbnak.

Ezzel az eredménnyel összhangban van a HelpAge International által számított Global AgeWatch Index is, amely mutatószám az idősek életminőségének mérésére szolgál. A legutolsó elérhető adat 2015-ös, 96 országban négy tényező alapján vizsgálják a 60 év felettiek életminőségét. Ezek a tényezők az anyagi biztonság; az egészségi állapot; az iskolázottság és munkavállalás; illetve a társas lehetőségek.

A rangsor szerint – a SHARE mintánkban szereplő országokat tekintve –a nyugati országok nyugdíjasainak életminősége a legjobb,ezután az északiak következnek, majd a harmadik helyen holtversenyben állnak a keleti és déli országok – olvasható a tanulmányban.

Fontos az anyagi helyzet

Összességében tehát látható, hogy a nyugdíjas korosztály életminőségét jelentősen befolyásolja, hogy milyen egy adott országban a társadalmi berendezkedés, milyen családmodellek az elterjedtek, milyen az iskolázottsága az időskorúaknak, ésrengeteget számít, hogy milyen az egyének anyagi helyzete,így ezzel párhuzamosan mennyire férnek hozzá az egészségügyi ellátásokhoz. 

Forrás: novekedes.hu