Sakkban tartja a szülőket a koronavírus. Bár hivatalosan nincs arról adat, hogy kilőtt volna a közoktatásban résztvevők körében a fertőzésszám, de szülők tömegei írnak arról a közösségi oldalakon, hogy egy pozitív teszt hogyan állítja a feje tetejére gyerekek és felnőttek a járvány miatt egyébként is bizonytalan mindennapjait.

Tisztelt Szülők! Sajnálattal értesültünk, hogy Kovács Pisti Covid-tesztje a 6.b-ből/a gesztenye csoportból/a törpikék szakkörből pozitív lett”

- ha ön kisgyerekes szülő, akkor nagy az esély rá, hogy az elmúlt hetekben legalább egyszer kapott már hasonló tartalmú üzenetet az iskolából vagy óvodából.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) eljárásrendjében látszólag egyértelműen rendelkezik arról, mi a teendő, ha fertőzöttet találnak egy közösségben. “A hatóság által ismert, igazolt Covid–19 fertőzöttel szoros kapcsolatba került személyeket az utolsó találkozástól (az igazolt fertőzött elkülönítésétől) 10 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni”. Ám ez mégis meglehetősen széles mérlegelési lehetőséget ad arra, hogy ki és mikor kerülhet karanténba.

Vaksötétben sakkozni

“Nálunk hivatalosan az az eljárás, hogy ha egy gyerek pozitív, az egész osztály kimarad”. “Jött már email éjjel, hogy reggel már digitális oktatás van. Legutóbb már útban voltunk a suliba, amikor írtak, hogy ne menjünk be”. “A negyedikes osztálytársa pozitív lett, kontakt pedig az, aki padtárs, vagy akivel jóban van, ők karanténban kerültek. Az osztály pedig áttért a digitális oktatásra egy hétre. Az elsősnél ez nem opció, ott rendkívüli szünetet rendeltek el erre a hétre” -  áll azokban a válaszokban, amiket szülők küldtek, amikor feltettük a kérdést, hogy mi a bevett protokoll a köznevelési intézményekben. És nagyon úgy néz ki, hogy nincs ilyen.

Az általános jogszabályokon túl nincsenek a köznevelési intézményekre kiadott rendelkezések. Bár a minisztérium még 2020-ban közzétett egy azóta többször frissített intézkedési tervet, de ez nem minősül jogszabálynak, így nem is kötelező alkalmazni. Az intézkedési terv saját protokoll kidolgozására és alkalmazására hívja fel az intézményeket.

Akár gyerek, akár pedagógus lesz fertőzött, nem az iskola, vagy óvoda feladata arról dönteni, hogy ki és hogyan kerül karanténba, illetve „bezárják”-e az intézményt. A fertőtlenítésen, az étkeztetésen és az iskola életének napi terepeivel kapcsolatos tanácsokon kívül a fertőzéssel érintett intézményekről csak annyit írnak, hogy a fertőzéssel kapcsolatos adatok alapján “az Emmi és az NNK közösen megvizsgálja, hogy szükséges-e elrendelni az intézményben más munkarendet”, az intézményben pedig “a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről az Operatív Törzs dönt”. Az Emmi intézkedési terve szerint a karantén elrendelése a területi népegészségügyi hatóság, a rendkívüli szünet vagy az online oktatás elrendelésére vonatkozó javaslat felterjesztése magának a minisztériumnak a feladata.

Karanténbujócska

Abban, hogy ki és mikor kerül karanténba, megint csak nem egyértelmű a gyakorlat. “Mint kiderült, egy teljesen másik vírus tünetei miatt, de leteszteltük a kisebbik gyerekünket, Danit. Az ovi igazgatónője értesítette a főnökét, a kerületi prevenciós központ vezetőjét és ők szóltak az NNK-nak, akik hatósági karanténba tették az egész csoportot, mint kontaktszemélyeket. Erről a szülők kaptak is határozatot emailen már másnap. Viszont a háziorvosunk hiába jelentette le a mi fertőzött gyerekeinket, hogy pozitívak, mi semmilyen hivatalos levelet, vagy telefonhívást vagy ellenőrzést nem kaptunk” - vázolja a faramuci helyezetet egy olvasónk.

Egy másik esetben az egyik csoport karanténba került, de a mosdó közös, így a fertőzésveszély annak ellenére fennáll, hogy ezzel azért nehéz lenne megindokolni a másik csoport karanténba helyezését is.

Beszámoltak szülők olyan betegségen átesett gyerekről is, aki nem kapott védettségi igazolványt. Így hiába van túl a koronavíruson, ha a mellette ülő padtársa három hét múlva elkapja a fertőzést, akkor ugyanúgy mehet vissza karanténba. Az egész osztályt érintő karantén alól pedig nem jelent felmentést a negatív teszt sem, hiszen a szülőket nem kötelezhetik a gyerekeik tesztelésére.

Hatodikosok a semmi közepén

Az egyébként is teljesen zavaros világban is a semmi közepén lebegő csapat a hatodikosoké. Mivel itt az osztály egyik része már elmúlt 12 éves, így ők már oltottak és nem küldhetőek karanténba. Akik viszont még nem töltötték be a 12-t, azok igen, így fordulhatott elő, hogy egy olvasónk gyerekének osztályában nem rendeltek el online oktatást, vagyis azok a gyerekek, akik még nem érték el az olthatósági korhatárt, egyszerűen karanténba kerültek, míg az oktatás folyik tovább. Máshol pedig hiába volt fertőzött egy tanár és egy diák is, mégsem küldtek rajtuk kívül senkit karanténba. A nagyobbaknál sem egyértemű a helyzet, hiszen találkoztunk olyan esettel, ahol a nyolcadikos oltatlanokat karanténba küldték, a többiek számára pedig folytatódott a jelenléti oktatás.

A tömeges tesztelést ugyan réges rég ajánlják a szakemberek és első körben ez valószínűleg ez segítene is csökkenteni az elvégzett teszteken belül a pozitívnak bizonyuló esetek számát, ami november 24-én 32,5 százalék volt (a WHO ajánlása 5 százalék), de szinte biztos, hogy durván megugrana tőle a fertőzöttek száma is, ami lezárások elrendelését indokolhatná.

Feloldhatatlan ellentét

Arról heves vita folyik, hogy ki melyik buszra venne jegyet - vagyis szigorú korlátozásokkal vállalná, hogy több százezer embernek a munkája kerül közvetlen veszélybe és legalább ugyanennyien kerülnek mentálisan is a szakadék szélére, vagy a lezárásokat ellenzőként venné tudomásul, hogy emberek ezreinek az életébe kerülhet, ha nem ritkítunk az emberi kontaktusok számán. Hiába tűnik bármelyik táborból egyértelműnek a döntés - nem az.

Hogy mi a megoldás a szülők számára, akiknek több gyerek esetén, a járványhelyzettől függően, akár még hónapokig fennállhat a veszélye, hogy akár hetente más-más karanténba került gyerek/osztály miatt kelljen otthon maradniuk? Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy semmi. Vagy ez, vagy a teljes lezárás, amire hivatkozva otthon maradhatnak, de ez sem segítene rengeteg olyan munkavállalón, akiknek a foglalkozása ezt kizárja.

Úgy tudjuk, nem adnak egységes válaszokat a tankerületek sem. Ráadásul, ha a gyerekeken túltekintünk, a szülők nem kötelesek jelezni például az oktatási intézmények felé, hogy az ő tesztjük pozitív, ez a kontaktkutatás dolga volna, ami azonban a gyakorlatban már nem nagyon működik.

Forrás: HVG