A hivatalos dokumentumok alapján azonban 2020-ban a 3594 munkás körülbelül fele volt magyar állampolgár, mindössze 94 gödi dolgozott ott. A kormány mégis a munkahelyek megvédésére hivatkozva sorolta az iparterületet különleges gazdasági övezetbe - írja a 24.hu. A gyártól hiába kérték többször is, nem adták ki a létszámadatokat.

Nagyon eltérő adatok érhetőek el arról, hogy hány embert is foglalkoztat a felső küszöbértékű veszélyes üzem, a Samsung SDI, a gödi gyár pedig nem válaszolt a portál valós létszámot firtató kérdéseire. Pedig nem ártana tudni, hányan dolgoznak náluk, hiszen részben azzal az indoklással jelölte ki elsőként különleges gazdasági övezetté a kormány az üzemet és környékét, hogy a munkahelyeket megvédjék. (A beruházás támogatására és környező iparterület infrastrukturális fejlesztésére a kormány eddig közel 141 milliárd forintot fordított.) Az elérhető információk szerint nem kis részben külföldi dolgozók munkahelyeit akarja megvédeni az egyébként a migrációt csípőből, évek óta vehemensen elutasító magyar kormány.

Eltérő létszámadatok a céges dokumentumokban

Az elismert dolgozói létszám 3200 fő, a fele magyar, a másik fele külföldi, többségében ukrán, és vannak koreai és vietnámi dolgozók is. Gödiek alig százan – mondta egy videóban a Göd-ÉRT egyesület elnöke, Bodnár Zsuzsanna. Szintén ez a 3200-as adat szerepel a gyár 2020. februári keltezésű biztonsági jelentésében, azzal, hogy amikor a jelentés készült, akkor volt ennyi a létszám.

A Samsung SDI évről évre kiadott környezeti jelentésében ugyancsak kitérnek a létszámra, létszámösszetételre. A neten elérhető legfrissebb, 2019-es környezeti jelentésük szerint a gyártásban összesen 3594-en dolgoztak, 98,7 százalékban határozatlan idejű munkaszerződéssel. A jelentés szerint a munkatársak mintegy 70 százaléka a termékek előállításán dolgozott. Érdekesség, hogy a 2019-es jelentésben a létszámadatokra vonatkozó táblázat 2020. júniusi adatokat tartalmaz. A 3594 főn belül kicsivel több mint 50 százalékot tettek ki a magyar dolgozók (1859 fő), mellettük dolgozott 1566 ukrán (43,6 százalék), 115 koreai, és volt még néhány szlovák (46 fő), román (4 fő), és más nemzetiségű dolgozó (4 fő) is. A dolgozók közül mindössze 94 gödi volt, és még szintén helyi dolgozónak számították a 192 váci, illetve 72 dunakeszi munkatársat is. Vagyis a dolgozók 10 százaléka sem volt helybéli.

A Samsung SDI mérlegében is vannak létszámadatok – 2018-ra összesen 534 főt írtak (ebből 231 fizikai és 303 szellemi foglalkozású), 2019-re 1249 főt (ebből 630 fizikai, 619 szellemi munkás), 2020-ra pedig 1980 főt (1002 fizikai, 978 szellemi foglalkozásút).

A 24.hu megnézte az Opten adatbázisában is, mennyi a Samsung SDI alkalmazotti létszáma. 2018 júliusában nulla fő szerepel, aztán augusztusban már 608, és innentől kezdve viszonylag egyenletes a létszámnövekedés.

A 2020. februári keltezésű biztonsági jelentés 3200 foglalkoztatottat jelez, a 2019-es környezeti jelentés 2020. júniusára 3594-et, a mérleg 2020-ra 1980 főt, az Opten szerint pedig 2020. januártól decemberig 1662-ről 2379-re emelkedett az alkalmazottak száma.

Az első kettő és a második kettő szám nagyjából stimmel, de azon túl nem mondhatni, hogy hibahatáron belül van az eltérés. A 2020. februári biztonsági jelentésben egyébként azt is írják, hogy a tervezett új gyár megépítése után a dolgozói létszám várhatóan 6532 fő lesz. Ilyen precíz előrelátás mellett igazán meglepő, hogy a múltbéli létszámadatoknál ekkora eltérések vannak a különböző céges iratokban.

Miből adódhat a létszámeltérés?

Az Opten a portál megkeresésére azt írta, a náluk szereplő létszámadatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szolgáltatja, de csak az alkalmazottak számára van rálátásuk, létszámösszetételi kérdésekre nincs. Hozzátették, a mérlegekben foglalt létszámnál jellemzően az átlagos statisztikai létszámot használják. Ez a két adat nagyjából stimmel is egymással, viszont a biztonsági és a környezeti jelentésben szereplő létszámadatokkal nem.

A NAV válasza szerint a külföldi személy magyarországi munkavégzése esetén nem szükségszerű, hogy az illető dolgozót be kellene jelenteni a NAV felé, vagy a munkáltatónak (kifizetőnek) havi adó- és járulékbevallást kellene róla leadni. Hogy erre szükség van-e, azt az összes körülmény együttes vizsgálatával, és a vonatkozó nemzetközi egyezmények figyelembevételével kell megállapítani. Kérdezték a NAV-ot arról is, hogy minden Magyarországon dolgozó külföldinek kell-e legyen adóazonosító jele. Kiderült, hogy nem feltétlenül.

Ha az a helyzet (nem tudni, így van-e), hogy a Samsung-gyárban dolgozó külföldieknek nem kell adóazonosító jel, és nem kell róluk bevallás a NAV felé, az részben magyarázhatja a létszámmal kapcsolatos eltéréseket.

Forrás: napi.hu