Az Európai Központi Bank minden fórumon és hivatalos kommunikációjában hangoztatja véleményét, hogy az egész világon magas infláció csak átmeneti. Azonban most házon belül, bank dolgozóinak szakszervezete az inflációra hivatkozva követel magasabb béremelést – írja a napi.hu.

Miközben az Európai Központi Bank arra vár, hogy az euróövezeti inflációs hullám mérséklődjön, a pénzintézet munkatársai kevésbé türelmesek: a dolgozók szakszervezete, a Nemzetközi és Európai Közszolgálati Szervezet (IPSO) azt követeli, hogy a személyzet idei általános bérkiigazítását egészítsék ki.

Az EKB által javasolt 1,3 százalékos emelés "már nem védi a fizetésünket az inflációtól

- írta az IPSO a múlt héten a Bloomberg birtokába jutott, az alkalmazottaknak küldött e-mailben.

A bank központja Frankfurtban, Németországban található, ahol a novemberi inflációs várakozás 6 százalék körüli, de még az EKB középtávú inflációs célja is 2 százalékos az euróövezetben. Az IPSO azzal érvel, hogy a javasolt béremelések és a megélhetési költségek közötti eltérés "tartós vásárlóerő-veszteséget" fog eredményezni a személyzet számára.

Még ha az infláció emelkedése átmeneti jellegű is lehet – amiben mindannyian reménykedünk –, nincs garancia arra, hogy visszanyerjük veszteségeinket

- áll az e-mailben utalva arra, hogy Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke rendre kitart amellett, hogy csak időszakos a magas infláció.

Az EKB nem képes (vagy nem akarja?) megvédeni saját alkalmazottait az infláció hatásaitól!

- írják a levélben.

Az EKB alkalmazottai jelenleg egy olyan bérkiigazítási módszertanra támaszkodnak, amely a nemzeti központi bankok és más európai intézmények bérváltozásait indexálja, amely alapján aztán a dolgozók fizetésemeléséről döntenek. Viszont ez nem veszi figyelembe, hogy a bank székhelyén hogyan változnak a megélhetési költségek. Ezt a rendszert azért használják, "mert lehetővé teszi, hogy szoros kapcsolatot tartsanak fenn a tagállamok jegybankjainak béralakulásával, különösen az euróövezeten belül.

Az IPSO viszont egy új indexálási mechanizmus mellett érvel: a béremeléseket a németországi vagy az euróövezetbeli inflációhoz kötnék. 

Egy ilyen megközelítést aggályosnak tartanának a politikai döntéshozók, akik attól tartanak, hogy a bérek a régió gazdaságaiban túl gyorsan emelkednek, és a magasabb árak tartósabbá válnak. Christine Lagarde, az EKB elnöke egy múlt heti európai parlamenti meghallgatáson "előrelépésnek" nevezte az 1970-es évek óta tartó, az indexálási rendszerektől való elszakadást. 

Ez az elmozdulás azonban a szakszervezetek csökkent alkupozíciójával együtt valószínűleg szintén hozzájárult a bérek és árak visszafogott alakulásához az elmúlt évtizedben, amelynek során az EKB példátlan ösztönző intézkedésekbe kezdett a deflációs kockázatok elhárítása érdekében.

Forrás: napi.hu