A szaktárca közben elhalasztotta a kötelező vakcinát is érintő sztrájktárgyalásokat – írja a Népszava.

A kormány által létrehozott tanári szervezet, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke is aggodalmát fejezte ki az állami oktatási-nevelési intézmények dolgozóinak kötelezően elrendelt koronavírus elleni védőoltással kapcsolatban.

Horváth Péter a Népszavának nyilatkozva azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy több iskolában lesznek olyan pedagógusok, akik annak ellenére sem fogják beoltatni magukat, ha emiatt fizetés nélküli szabadságra küldik őket. Márpedig - mint az NPK elnöke fogalmazott – a mostani helyzetben akár egyetlen tanár elvesztése is komoly gondot okozhat. – Nem állnak sorban az utcán képzett pedagógusok, ugrásra készen, hogy beálljanak a kiesők helyére. Az biztos, hogy minden egyes tanár, akit a kötelező oltás elutasítása miatt kell majd szabadságra küldeni, hiányozni fog a rendszernek – mondta Horváth Péter.

A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatójaként a saját tantestületében is tud olyan pedagógusokról, akik szinte biztos, hogy nem veszik majd fel az oltást. Hozzátette: náluk egyelőre a tankerület utasítására várnak, az érintett kollégáknak legkésőbb november 15-éig kell tájékoztatást kapniuk, az első oltást pedig december 15-éig kellene felvenniük. Azt NPK elnöke azt is sérelmezte, hogy a vonatkozó kormányrendelet a fenntartók, nem pedig a feladatellátás szerint osztja meg az intézményeket. Vagyis míg az állami közoktatási intézményekben kötelezően elrendelik az oltást, az alapítványi és az egyházi fenntartású iskolában a fenntartók dönthetnek erről.

Érdeklődtünk az Alapítványi és Magániskolák Egyesületénél (AME), tudnak-e olyan intézményekről, ahol már kötelezték a munkavállalókat a védőoltás felvételére, de az AME társelnöke, Dobos Orsolya nem tudta megmondani, tagintézményeik eddig hogyan döntöttek a kérdésben.

Kerestük a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát (MKPK) is, ahonnan azt a választ kaptuk: az egyes katolikus intézmények fenntartói jogosultak a konkrét döntéseket meghozni. Szerettük volna megtudni, eddig mennyi katolikus oktatási-nevelési intézményben döntöttek a kötelező oltás bevezetéséről, ám erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.

 Az MKPK Sajtóosztálya ugyanakkor közölte, munkavállalóik között nagyon magas az átoltottság, továbbá "mindentől függetlenül" a járványmegelőzési intézkedések – mint a kézfertőtlenítés, az épületek, közös terek folyamatos fertőtlenítése – továbbra is érvényben vannak intézményeikben. A Magyar Református Egyház oktatási irodájának vezetője, Papp Kornél lapunknak azt írta: iskoláik esetében a munkáltatói jogokat az intézmények gyakorolják, így a döntést az intézményvezetők hozhatják meg. Ismereteik szerint eddig református 18 intézményben vezették be a kötelező védőoltást. (Jelenleg 186 református köznevelési és szakképzési intézmény működik az országban.) Papp Kornél hozzátette: a Református Egyház hittanoktatói számára viszont központilag fog megtörténni a kötelező védőoltás előírása, ami az állami iskolákban, önkormányzati óvodákban szolgálatot teljesítő hittanoktatókat is érinti.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottsága a sztrájkkövetelések közé is felvette a kötelező oltásról szóló rendeletek visszavonását, erről múlt hét szerdán egyeztettek először az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) képviselőjével, aki azt ígérte, a következő, november 10-ei tárgyaláson reagálnak majd a szakszervezetek új követelésére.

Csakhogy időközben az Emmi a sztrájktárgyalások halasztását kérte, az újabb találkozó időpontja november 18-a. Ezzel kapcsolatban a szaktárca megkeresésünkre annyit közölt: az időpont-módosításnak technikai okai vannak.  Ugyanakkor beszédes, hogy a következő egyeztetésre azt követően kerülhet sor, miután lejár az oltatlan munkavállalók tájékoztatására meghatározott november 15-ei határidő. Vagyis a kormány a további döntések előtt minden bizonnyal látni szeretné, milyen arányban lehetnek azok, akik a kötelezőség ellenére is elutasítják az oltást.

Forrás: Népszava