Hosszútávon 600 ezer fővel csökkentené a közalkalmazottak számát a kormány, a terv már ebben a kormányzási ciklusban 100-150 ezer ember átterelését jelentené a versenyszférába. Az érintettek attól tartanak, hogy az ígéretek ellenére tömegek kerülnek utcára – olvasható az ATV weboldalán.
„Magyarország 10 millió lakosából 4 millióan aktív munkavállalók, közülük pedig 1 millióan dolgoznak az állami szférában. Vagyis 3 millió embert tartja el a másik 7 milliót" – mondta Csepreghy Nándor miniszterhelyettes az ATV Start című műsorában. A kormány ezen szeretne változtatni, méghozzá úgy, hogy redukálják a költségvetés által fenntartott munkahelyek számát. „A skandináv modellt követve az lenne az optimális, ha 10 százalékra csökkenne az állami alkalmazásban levők száma"- fejtette ki Csepreghy. Vagyis ha ezt lemodellezzük Magyarországra, akkor a 4 millió lakosra 400 ezer közalkalmazottnak kell jutnia a mostani 1 millió helyett.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Ország Szövetségének (VOSZ) elnöke az atv.hu kérdésére elmondta, hogy teljes mértékben támogatják a kormány tervét, mivel „a VOSZ már 12 éve hangoztatja, hogy a közszolgálati szférát a jelenlegi formájában nem tudja eltartani a piac."
Úgy látják, hogy ennek két oka van: egyrészt egy „agyonszabályozott rendszer", amely megfojtja a vállalkozásokat, másrészt pedig nagyon sokba kerül fenntartani a közszolgálati szférát, ami többek között magas adókat generál. Éppen ezért kifejezetten örül annak, hogy Lázár János után ismét egy „fiatal, dinamikus politikus" mondta ki, hogy szükség van erre a lépésre.
700 ezer vagy 1 millió?
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára viszont vitatja a Csepreghy által emlegetett számokat. „A KSH hivatalos adatai szerint Magyarországon a foglalkoztatottak létszáma 2015 szeptemberében 4,2 millió fő volt, a költségvetésből finanszírozott létszám 870 ezer fő, ebben van 150 ezer közmunkás is.
Vagyis 720 ezer főről beszélünk, és semmiképpen sem jön ki az 1 millió állami alkalmazott" – fejtette ki az ATV Start című műsorában.
Hozzátette, hogy az összfoglalkoztatási létszámhoz viszonyítva a közalkalmazottak száma hazánkban 18 százalék, ami az uniós átlag alsó harmadában van.
Dávid Ferenc elmondta, hogy az lehet az eltérés oka, hogy az MKKSZ főtitkárasszonya csak a közalkalmazottakról és a köztisztviselőkről beszélt. „De vannak olyan munkavállalók, akik egyik kategóriába sem tartoznak, mégis állami alkalmazottak, mint például a MÁV, vagy a fegyveres szervezetek alkalmazottai." A VOSZ elnöke szerint őket is beleszámítva, már megvan az 1 millió fő, akikről Csepreghy beszélt.
Életpályamodell helyett átterelés
Csepreghy hangsúlyozta, hogy a csökkentés nem azt jelenti, hogy rögtön kirúgnak 600 ezer embert, de 100-200 ezer főt még ebben a kormányzati ciklusban szeretnének átterelni a versenyszférába. Dávid Ferenc úgy gondolja, hogy három év alatt ez „nem is olyan brutális szám."
A miniszterhelyettes szerint, ha a magyar gazdaság az elmúlt évekhez hasonló növekedést tud produkálni, akkor létre fognak jönni azok a piaci munkahelyek, ahol az érintett 600 ezer fő el tud helyezkedni. Hangsúlyozta, hogy ez egy hosszú távú terv, amelynek 5-10-15 év alatti megvalósítása egyáltalán nem irreális elképzelés.
Boros Péterné felhívta rá a figyelmet, hogy a költségvetési törvényben még életpályamodellről beszéltek, most viszont ennek ellentmondó információkat hoztak nyilvánosságra. „A létszámcsökkentés önmagában soha nem értelmezhető" – tette hozzá.
A miniszterhelyettes leszögezte: senkit nem fognak az út szélén hagyni, nem küldenek el senkit, amíg nem biztosított a jövője. „A közszféra létszámcsökkentésének az nem megoldása, hogy az embereket az utcára tesszük, akiket utána a szociális ellátórendszerből kell finanszírozni" – jelentette ki Csepreghy.
A VOSZ egyetért a kormánnyal abban, hogy több százezer fővel kell csökkenteni a közalkalmazottak számát, és azzal is, hogy ezt nem azonnal, hanem fokozatosan, az elbocsájtott embereket folyamatosan segítve kell levezényelni.
Honnan hova megy 150 ezer ember?
Csepreghy arról is beszélt, hogy a jelenleg még közszférában dolgozók átképzését részben állami forrásból képzelik el. „Ez csak szabályozott és kiszámítható keretek között működhet" – mondta. Dávid Ferenc még azt is hozzátette, hogy az állam más módon is segítheti az érintetteket, például az üzleti szféra felé terelhetik őket azzal, hogy tréningeket tartanak, vagy adókedvezményeket adnak nekik. „Nem csak munkavállalóként, hanem vállalkozóként is elhelyezkedhetnek, ebben kell őket támogatni" – hangsúlyozta.
Boros Péterné aggasztónak tartja, hogy a közszolgálati dolgozók 70 százaléka nő, akiknek lehet, hogy nem lesz hely a versenyszférában. Dávid Ferenc szerint a közszférában jórészt magas képzettségű, nyelvet beszélő alkalmazottak vannak, akiknek az átképzése könnyebben megoldható.
És ha megfelelő feltételeket teremtenek, és perspektívát adnak a fiatal- és középgenerációnak, azzal megállíthatják az elvándorlást is.
Az MKKSZ főtitkárasszonya azt sem látja világosan, hogy melyik ágazatban van ekkora többletlétszám. „Az egészségügyben, az oktatásban, a rendőrségnél, a szociális intézményekben, vagy honnan kell átirányítani 150 ezer embert hova?" – tette fel a kérdést.
Dávid Ferenc szerint többek között a közigazgatásban és az ellenőrzési hatóságoknál van ez a többlet. „Arról volt szó, hogy e-kormányzás lesz, ehhez képest még soha nem dolgoztunk ennyi papírral. Itt az ideje bevezetni" – mondta.
Minden a tálaláson múlik
Dávid Ferenc hangsúlyozta, hogy fordulóponthoz érkeztünk, és ez egy igen érzékeny terület. Éppen ezért előrevetítette, hogy óriási tiltakozás lesz, mind a munkavállalók, mind az ellenzék oldaláról. „De ez nem politikai, hanem szakmai, és foglalkoztatáspolitikai kérdés" – fejtette ki. Úgy gondolja, hogy sok múlik azon, hogy hogyan tálalják ezt a hírt. „Ha nem kirúgásnak nevezik, hanem korszerűsítésnek, és felhívják rá a figyelmet, hogy így források szabadulnak fel, amiknek köszönhetően csökkenhet az adó, akkor könnyebb lesz véghezvinni."
Forrás: ATV
