Várhatóan idén is folytatódni fog a szakképzett fiatalok elvándorlása Magyarországról. Egyre több állás lesz viszont az építőiparban és a német kötődésű cégeknél. A keleti és nyugati országrész között lévő munkaerőpiaci szakadék ugyanakkor tovább mélyül – írja a Népszabadság.
Ebben a kormányzati ciklusban nagyjából 150 ezer közalkalmazott kerülhet át az államiból a piaci szférába – mondta a minap Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. A közmunkások közül pedig 20-25 ezer embert terelnének át a versenyszférába egy februárban startoló támogatási program segítségével. Bár a statisztikák biztatóak és több ágazat – a logisztika, az autó- és gépipar vagy éppen a vendéglátás – súlyos munkaerőhiánnyal küzd, álláspiaci szakemberek szerint nagy kérdés, hol tudnak elhelyezkedni ennyien.
Pedig első pillantásra minden jelenlegi és leendő álláskeresőnek lenne oka bizakodni szektortól függetlenül, hiszen a foglalkoztatottak száma – igaz, részben a közmunkának köszönhetően – 2010 óta országosan több mint 560 ezerrel nőtt, 4 millió 273 ezerre. (Állami becslés szerint ebből 100 ezer munkahely a feldolgozóiparban és az idegenforgalomban jött létre.)
Azonban már a 2016-os kilátások is felemásak. – A kormányzati otthonteremtési programnak köszönhetően egyre több ember talál majd állást a következő időszakban az építőiparban. Nem lényegtelen azonban, hányan vehetik majd igénybe a kedvezményeket – mondta a Népszabadságnak Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója, lévén ettől függ, végül mennyi embernek nyújt majd megélhetést az építőipar. A szakértő szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy a pozitív hatás korántsem lesz egységes területi szinten: Kelet-Magyarországon, ahol a közmunkások aránya magasabb, vélhetően kevesebben jutnak majd lakástámogatáshoz, azaz ott csekélyebb mértékben élénkül majd az építőipar.
Várhatóan más ágazatokban is folytatódik majd a keleti és a nyugati országrész távolodása egymástól, részben azért, mert a kormányzati intézkedések továbbra sem a gazdaság struktúraváltásának irányába hatnak. – Nem látszik az elmozdulás a magasabb hozzáadott értékű ágazatok felé. Pedig ez fontos lenne, hiszen egy újabb gazdasági válság esetén az ilyen területen működő cégek nem költöznek azonnal, hiszen függnek a képzett munkaerőtől, ez pedig hosszú távú biztonságot jelent az alkalmazottaknak. Emellett olyan vállalatok születnének, amelyek az uniós támogatások megszűnte után is életképesek – magyarázta a kutató. Szerinte idén sem áll meg a szakmunkások külföldre – elsősorban Németországba – áramlása.
Azok a tényezők ugyanis, amelyek az ország elhagyására késztetnek valakit, nem változtak érdemben.
– Sem a bérek szintje, sem a fiatalok számára elérhető lehetőségek, sem a korrupció érzékelt szintje nem változott jelentősen. Mindez nem jó alap egy biztonságos, kiszámítható jövő felépítéséhez – véli Hárs Ágnes, akinek egyik szakterülete éppen a nemzetközi migráció. A német gazdaság növekedési kilátásai is biztatók, aminek jelentős hatása van a hazai foglalkoztatásra.
Kulcsszerepe lesz a következő években az uniós forrásoknak is, hiszen ezek nyomán szintén új és új álláshelyek jelennek meg. – A gazdaságnak továbbra is elsősorban a szakemberekre van szüksége, ezért 2016-ban sem változik majd az az évek óta tapasztalható áldatlan állapot, hogy miközben egyes régiókban és szakmákban kritikus szintű, azaz a termelést, szolgáltatás színvonalát veszélyeztető a munkaerőhiány, addig rengeteg alacsony végzettségű vagy képzetlen ember évek óta munka nélküli – hívta fel a figyelmet Hárs Ágnes.
Egyre többen találhatnak állást viszont a megváltozott munkaképességűek közül. – Számukra immár nemcsak tömeg, hanem minőségi, magasabb szintű pozíciókat is hirdetnek, hiszen az őket alkalmazó munkaadók szociális hozzájárulási adókedvezményt vehetnek igénybe, ha rehabilitációs kártyával rendelkező dolgozót foglalkoztatnak – mondta lapunknak Balog Lajos, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Trenkwalder rehabilitációs üzletágának vezetője.
A fogyatékkal élő dolgozók foglalkoztatása esetén ráadásul immár uniós bérköltség-támogatás is igénybe vehető. Egyes megyékben – a fővárosban, Győr és Kecskemét környékén – szinte alig találni megváltozott munkaképességű állástalant, miközben Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még mindig jelentős a csak állami ellátásból élők száma.
Forrás: Népszabadság
