A G7 hírportál számolt be a CEU és az ELTE kutatóinak legutóbbi tanulmányáról, amely azt vizsgálta, hogy vajon van-e hatással az önkormányzathoz kérdéssel fordulók nevének hangzása, és a válaszadási hajlandóság között.

Hát van.

A Political Science Research and Methods nevű politika- és társadalomtudományi folyóiratban publikált kutatást Simonovits Gábor vezette, és mintegy fél tucat kutató vett benne részt. A módszerük az volt, hogy sztereotip roma hangzású, és nem roma hangzású nevekkel ellátott adatigényléseket küldtek szét több mint 1200 önkormányzatnak, majd felmérték a két levélcsoport közötti különbséget a válaszadási hajlandóságban.

A levelek viszonylag egyszerű és egyszerűen megválaszolható témákban születtek, leginkább bicikliutakról, bölcsődékről tettek fel bennük kérdéseket. Az összehasonlítás eredménye az lett, hogy

a roma hangzású nevekkel aláírt levelek mindössze 45 százalékára érkezett válasz, míg a nem roma hangzású nevekkel aláírtaknál ugyanez az arány 60 százalék volt.

A kutatás következő szakaszában a kutatók az önkormányzatok egy részének küldtek egy közadatokról, információszolgáltatási kötelezettségekről szóló összefoglalót, amit a TASZ állított össze. Ennek az eredménye az lett, hogy ezeknél az önkormányzatoknál átmenetileg kiegyenlítődött a válaszadási hajlandóság a két csoport között.

Néhány hét elteltével azonban a válaszadási hajlandóság visszaesett a korábbi szintre, mind a figyelmeztetést kapott önkormányzatoknál, mind azoknál, akik nem kaptak ilyen levelet.

„Elkezdtünk egy hasonló módszereket alkalmazó kutatást egy közösségi autómegosztó szolgáltatással, illetve azzal kapcsolatban, hogy mennyire diszkriminálnak bizonyos kisebbségeket a sofőrök. Az önkormányzatok hátrányosan megkülönböztető gyakorlatai azért sokkal súlyosabbak, mert ezzel nemcsak konkrétan jogsértést követnek el, de hozzá is járulnak a kiszolgáltatott, érzékeny társadalmi kisebbségek hátrányos megkülönböztetéséhez, holott azokat csökkenteniük kellene.”

-kommentálta a kutatás eredményeit Simonovits Gábor a G7-nek.

Hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei. Szeptember 20-án indult a Helyközi Járat, az Átlátszó, a G7, a Magyar Hang, a Mérce, a Partizán és a Szabad Pécs közös projektje. A Partizán által életre hívott együttműködés célja, hogy minél alaposabban mutassuk be a Budapesten túli világot, amely eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott.

A cél, hogy olyan társadalmi ügyeket mutassunk be, amelyek meghatározzák a mindennapi vidéki életet, hogy megismerjük az elmúlt évek folyamatait, a számok mögött az embert. Bízunk abban, hogy a közös munka során nemcsak az olvasóknak adhatunk többet, de a szerkesztőségek tagjai is tanulhatnak egymástól, hogy szakmailag is fejlődhetünk, és kreatívabbá válhatunk.

(G7)

Forrás: Mérce