A schengeni egyezmény felfüggesztése hátrányosan befolyásolná a munkaerő-mobilitást az Európai Unióban - állapítja meg a Bruegel brüsszeli gazdasági kutató intézet tanulmánya.
A schengeni térség országaiban állásban lévők 0,93 százaléka, közel 1,7 millió alkalmazott ingázott határon túli munkahelyre 2014-ben - írja a tanulmány.
Az aktív népességhez viszonyítva legmagasabb arányban, 5,7 százalékban a szlovákok ingáznak szomszédos országba dolgozni. Az észtországi lakosok 3,5 százaléka ingázik az országhatáron túlra dolgozni, a rangsorban harmadik Magyarországon pedig az aktív népesség 2,4 százaléka.
A határellenőrzések megszüntetése jóval nagyobb hatást gyakorol a térség lakosainak az életére annál az egyszerű ténynél, hogy akár lakhelyük elhagyása nélkül is tudnak egy szomszédos országban munkát vállalni. Az uniós polgárok 2013-ban például 218 millió egy vagy több éjszakás utazást tettek a térségben, és ennek 11 százalékát, közel 25 milliót, üzleti célból.
A számok alapján látható, hogy a térség lakossága viszonylag nagy hányadának közvetlen előnyei származnak a schengeni egyezményből, és annak felfüggesztése nagyban befolyásolná mindennapi életét.
A schengeni egyezményről folyó vita jelentőségét nem is igazán esetleges felfüggesztésének közvetlen makrogazdasági következményei, hanem a munkaerő-mobilitásra gyakorolt hátrányos hatásai adják - szögezi le a Bruegel elemzése.
