A kormányzat korábban bejelentette, szeptembertől – azért, hogy „erőteljesebb” betegellátásra ösztönözzék a szolgáltatókat – ismét az ellátott esetek után finanszírozzák a szakrendelőket és a kórházakat. Ez azonban mégis elhalasztják – tudta meg a Népszava.

Információink szerint Takács Péter, az országos kórházi főigazgató alap- és szakellátásért felelős helyettese egy szakmai értekezleten a minap bejelentette: szeptembertől visszamenőleg is marad a járvány alatt bevált úgynevezett átalányfinanszírozás. Az intézményvezetők egy része üdvözli a döntést, mert nemcsak a járvány nehezíti ezekben a hónapokban a betegek fogadását. Hónapok óta zajlanak Orbán Viktor miniszterelnök által ígért kórházfestési munkálatok, ezért több osztályt is le kell olykor-olykor zárni. Arra egyelőre nincs magyarázat, hogy mi az oka a „visszalépésnek”. Az átalányfinanszírozásnak a járvány alatt az volt az értelme: miután leállították az egyéb páciensek fogadását a covid-betegek ellátására kijelölt kórházakban, ezek az intézmények nem jutottak volna annyi pénzhez, amivel megőrizhetik a működőképességüket.

Így a pandémia alatt a kórházak, szakrendelők egy átlagos havi összeget kaptak, azaz ugyanannyi pénzhez jutottak akkor is, ha sok, és akkor is, ha kevés beteget láttak el. Emiatt azonban nem voltak érdekeltek a betegforgalom növelésében. Miután a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint a harmadik hullám utáni hónapokban sem nagyon indult meg a betegek fogadása, Kiss Zsolt, a hivatal főigazgatója bejelentette egy szakmai konferencián: szeptember elsejétől ismét érdekeltté teszik az intézményeket abban, hogy minél több beteget fogadjanak. Mint akkor mondta, a járvány alatt alaposan visszaesett a nem coviddal kapcsolatos ellátás. Több mint 40 százalékkal csökkent az orvosi kezelések száma, például a gyermekgyógyászatokon, a fülészeti, szemészeti szakellátásoknál, a hepatitisz kezelésével kapcsolatos szolgáltatásoknál.

Továbbá különféle sebészeti beavatkozásoknál: így a sérvműtéteknél, a mellkasi, hasi, ágyéki sérülések tervezett műtéteinél. Érdekességként megjegyezte: az ellátott betegek számában összességében nem tapasztaltak visszaesést, de csak azért nem, mert a rendszer azokat is ellátottként regisztrálta, akiknek beadták a covid-elleni oltást.

Ekkor beszélt arról is, hogy a harmadik hullám vége 2021. május eleje óta 9 ezerrel (28 százalékkal) nőtt a műtétre várakozók száma, és ezzel mostanra már 41 209 beteg áll sorba ezekért az ellátásokért. Bejelentette, hogy várólisták mérséklését külön pénzzel is ösztönzik. Harmincszázalékos plusz finanszírozást adnak minden egyes többlet beavatkozás elvégzéséért.

Úgy tudjuk ez az ösztönző az átalány finanszírozás visszaállítása után is megmarad. S bár a kormányzati kommunikáció szerint a daganatellenes terápiára szorulók, valamint a szív- és érrendszeri betegeket a járvány alatt valamennyi szükséges kezelésüket megkapták, ennek ellentmondani látszik egy hazai kutatás, amit kedden egy szakmai konferencián ismertettek a szerzők és amelyről szerdán a Népszava beszámolt. Eszerint a járvány öt negyedéve alatt összesen és átlagosan 15-20 százalékkal kevesebb daganatos beteget találtak meg, mint a korábbi években. Ez azt jelenti, hogy jelenleg mintegy 5000 fel nem ismert beteg lehet, aki nem kap kezelést.

 Lapunk megkérdezte a szaktárcát: Fenntartja-e Kásler Miklós miniszter korábbi állítását, hogy meg sem rendült az ellátórendszer a járvány idején és mindenkit elláttak? Ismerte-e a tárca a szóban forgó tanulmányt? Milyen intézkedéseket terveznek? Van-e tervük a rendszerből kiesettek megtalálására, kezelésének elkezdésére? Konkrét válaszokat ugyan nem adtak, de szerintük a rákbetegek ellátása nem sérült.

Mint írták: „a járvány eddigi hullámai alatt is biztosított volt az életmentő műtétek elvégzése mind a daganatos, mind a más betegségekkel küzdők számára és a járvány ellenére az onkológiai ellátások száma is nőtt tavaly, a halasztható ellátások várólistáinak csökkentésére pedig kiemelt kormányzati támogatást kaptak a kórházak. A koronavírus-fertőzés szempontjából a daganatos betegségek valóban kockázatnak minősülnek, a még beoltatlan krónikus betegeket ezért az oltás felvételére biztatjuk.” Hozzátették: a szűrővizsgálatok most is elérhetőek, és célzott kampányokat folytatunk, hogy vegyenek részt azokon.

Egy nap 30 halott

Harminc beteg meghalt és újabb 1668 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést - közölte a koronavirus.gov.hu szerdán. Kórházban 1058 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 145-en vannak lélegeztetőgépen.

Forrás: Népszava