„Csak bővítjük a lehetőségek körét, így aki akar, hamar visszamehet dolgozni, ám ez korántsem kötelező. Sőt, akár három évig is otthon maradhat, nem úgy, mint a Gyurcsány- és Bajnai-kormány idején. Ez is azt erősíti, hogy a dolgozni akaró, gyermeket vállaló családokat segítjük” – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese.

– Több kormánytag és a miniszterelnök is beszélt az elmúlt időszakban arról, hogy tovább kell erősíteni a középosztályt. Mit jelentett, illetve jelent ez konkrétan?

– A családpolitika terén például fontos változás volt, hogy sok olyan juttatás, amelyet korábban szociális alapon adott az állam, most már alanyi jogon jár. A bölcsődések és az óvodások napközbeni étkeztetése tekintetében elértük a skandináv államok színvonalát, háromszázezernél több gyermek étkezik ingyenesen, kétszázhúszezerrel több, mint a szocialista kormányok idején. Sőt, már a nyári és az év közbeni szünidőkben is biztosítjuk ezt. Az idén pedig már a negyedik osztályos általános iskolásoknak sem kell fizetniük a tankönyvért. Nem a szegénység, hanem a gyermekvállalás okán kap tehát támogatást a szülő, az állam tulajdonképpen átvállalja az ebből fakadó anyagi hátrányt. Ennek egyébként fontos része a családi típusú adózás, ami polgári szemléletet tükröz, szemben a korábbi, szocialista segélyezési gyakorlattal.

– A kabinet részéről azt is gyakran hangoztatják, hogy a bevándorlás helyett a családokra számítanak a demográfiai krízis megoldásában. Az eddigi intézkedések mennyire tükröződnek a statisztikákban?

– Most már évente két-háromezerrel több gyermek születik, az úgynevezett termékenységi arányszám is növekedett, és ugyanez igaz a házasságkötésekre is. Vagyis látszanak a kormányzati intézkedések eredményei.

– Milyen bővítés lehetséges még a támogatások terén?

– Januártól például a legkisebb gyermekek napközbeni bölcsődei elhelyezése rugalmasabb lesz, a családok igényeihez igazítjuk a rendszert. Így lesz mini, munkahelyi és otthoni bölcsőde is, továbbá tizenhétezer új férőhely jöhet létre. Fontos fejlemény a legújabb, a három gyermek vállalása esetén biztosítandó, tízmillió forintos támogatás az otthonteremtésre, valamint az ehhez kapcsolódó kedvezményes hitel.

– A gyed extrát pedig már a gyermek féléves korától igénybe lehet venni. Nem megy ez szembe a korábbi céllal, miszerint az édesanyának minél tovább otthon kellene maradnia a szülés után?

– Csak bővítjük a lehetőségek körét, így aki akar, hamar visszamehet dolgozni, ám ez korántsem kötelező. Sőt, akár három évig is otthon maradhat, nem úgy, mint a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején. Ez is azt erősíti, hogy a dolgozni akaró, gyermeket vállaló családokat segítjük. Sikeres volt amúgy az a szigorítás is, amellyel a családi pótlék kifizetését az iskoláztatáshoz kötöttük, hiszen huszonhétezerről tizenhatezerre csökkent a hiányzó gyerekek száma. Ez azért is lényeges, mert az iskolában a hátrányos helyzetű gyermek napi többszöri étkezéshez jut, ami otthon nem biztosított a számára. A középosztályhoz tartozás alapja a tudás megszerzése.

– A gyermekvállalás azért szegénységi kockázat is maradt. Az ellenzék szerint pedig a kormány szociálisan érzéketlen.

– Azok, akik elvették a tizenharmadik havi nyugdíjakat, a jelenlegi tizenöt helyett harminckét százalékos adót vetettek ki, a munkanélküliséget pedig drasztikusan megnövelték, teljes mértékben hiteltelenek. Ezzel szemben a jelenlegi kormány, a középosztály megerősítése érdekében, támogatja a munkavállalást, alacsony közterhekkel lehetőséget nyújt a felemelkedéshez. Az Eurostat és a KSH adatai alapján is csökkent némileg a szegénység kockázatának kitettek száma az elmúlt években. Vagyis jó irányba haladunk.

– Szó volt már az oktatásról. A központi iskolafenntartó, a Klik finanszírozása kapcsán rendre bizonytalanságokról hallani. Hogyan rendeznék ezeket?

– Először is emlékeztessünk: a rendszerváltozás után az oktatásban is drasztikusan megnőttek a megélhetési eltérésekből fakadó különbségek. Olyannyira, hogy akár harmincszorosnál is nagyobb lett a különbség az egyes járások, illetve tankerületek szociális helyzete között. Radikális lépés kellett annak érdekében, hogy az olló ne nyíljon tovább. Ezért is jött létre a Klik, a többletfeladatok miatt pedig folyamatosan szüksége van pluszpénzre, amit a költségvetés biztosít is. A korábban a nehezebb helyzetű önkormányzatok által fenntartott iskolákat kell kompenzálni, behozva a lemaradásokat. Alapvető cél ugyanis, hogy a születési helytől függetlenül mindenki megszerezhesse a szükséges tudást. Nemrég egyébként huszonhatmilliárd forintot biztosítottunk a központ részére – amelynek negyven százalékkal többet kell szánnia a pedagógusbérekre, mint korábban.

– Mégis hallani, az önkormányzatok egyre inkább visszavennék az iskolákat. Ez valós tendencia?

– Szó sincs róla, az úgymond ellenzéki média csak kiragad néhány példát. Százharminchét esetben az önkormányzat a fenntartáson túl még a működtetést is átadná a Kliknek. Tudják ugyanis, az új fenntartó többletforrásokat is tud szerezni, illetve stabilabb gazdálkodást biztosíthat.

– A felsőoktatásban eközben egyesek már az idei béremelés ellen tiltakoztak nemrég. Mit szól ehhez?

– A legjobb vita, amikor ilyesmiről van szó, s nem a közalkalmazotti fizetések megnyirbálásáról, ahogy az a balos kormányok idején rendre előfordult. Az egészségügy, a köznevelés és a szociális szféra után, az idei évtől összességében huszonhét százalékkal nőnek a dolgozói bérek a felsőoktatásban, amit a magyar reformok működőképessége tesz lehetővé. Ez azért is fontos, mert már jelentkezett a pedagógusi életpálya elszívó hatása más területeke, így a tanársegédekre, adjunktusokra. Emellett el kell ismerni a teljesítményt is, biztosítva ezzel a tudósutánpótlást.

– Az egészségügyben eközben a háziorvosi rendszer megerősítése az egyik kiemelt cél. Ezt hogyan tervezik a továbbiakban?

– Fontos lépés, hogy a praxisok megvételét és berendezését összesen több százmillió forinttal segítjük. Ennek nyomán 2014-ben sikerült betölteni a hiányzó helyek húsz, tavaly pedig, reméljük, további negyven százalékát. De ezt a programot folytatni kell, egyre nagyobb nagyságrendben. Ezen túlmenően már háromezer-ötszáz rezidenst támogatunk ösztöndíjjal, őket ezzel sikerül itthon tartani, sőt, ezt a hozzájárulást kiterjesztettük a fiatal szakorvosokra is. Szintén változás, hogy a rezidensek már nem a kórházaktól, hanem a szaktárca háttérintézményétől kapják a fizetést, ráadásul sikerült rendezni a képzési helyek elosztásának aránytalanságait is. Fontos továbbá, hogy hazánkban az OECD-átlagot meghaladó arányban képzünk orvosokat, és még a nők aránya is jobb az átlagosnál. Nemzetközi felmérés kimutatta azt is, hogy míg 2005-től 2009-ig forráskivonás volt az egészségügyben, 2010 óta bővülés tapasztalható.

– Ugyanakkor, bár tavaly az állam hatvanmilliárd pluszforinttal segítette az intézményeket, továbbra is gond a kórházak adósságállománya, illetve annak újratermelődése. Hogyan lehet ezt rendezni?

– A közeljövőben jelentős könnyebbséget jelent majd, hogy mintegy ötszázmilliárd forintos fejlesztési program zárul eredményesen, ezzel összefüggésben pedig energetikai korszerűsítésekre is sor került, ami az üzemeltetésben megtakarítást tesz lehetővé. Említettem, a kórházak büdzséjét mostantól nem terheli a rezidensek bére, és pozitív hatása lett a várólisták csökkentését célzó programnak is. Míg 2012-ben nagyjából hetvenezren, 2014-ben negyvenezren, tavaly már csak harmincötezren kényszerültek várakozni beavatkozásra. Mindez érzékelhető pozitív változást jelent az ágazatban.

– A középosztály szempontjából is fontos a nyugdíjasok helyzete. Ők mire számíthatnak 2016-ban?

– Vállaltuk, majd messze túl is teljesítettük a nyugdíjak szinten tartását, értékőrzését. Öt év alatt az inflációt meghaladó emelések voltak, vásárlóértéken összességében 8,6 százalékkal nőtt a juttatás. Magasabb ez, mint a tizenharmadik nyugdíj összege, havi szinten szétosztva. Vagyis a jelenlegi kormány visszaadta, amit a 2010 előtti elvett, mindez pedig a rezsicsökkentéssel együtt még nagyobb növekmény. Az idén egyébként további 1,6 százalékkal emeljük a nyugdíjakat.

Forrás: Magyar Hírlap