A 27 EU-s ország összesített eredményei alapján 15. helyen áll Magyarország a "fenntarthatóságban", vagyis olyan környezeti, társadalmi, pénzügyi és növekedési mutatókban, amelyek együtt igyekeznek leírni, mennyire akarjuk, hogy legyen még jövője a gyermekeinknek, unokáinknak. A 15. hely valamivel az átlag alatt van, és ugyan hiába szerepeltünk jobban a zöld pénzügyekben és a környezeti szempontokban, a társadalmi mutatók, például a lakhatás és a képzettség, lefelé húzzák a magyar Fenntarthatósági Index értékét. Kevés olyan uniós ország van, ahol népességarányosan többen élnek súlyosan elégtelen életkörülmények között, mint itthon, és azon tagállamok száma is igen csekély, ahol még nálunk is kevesebben rendelkeznek legalább egy alapszintet elérő digitális készséggel - derül ki az MNB Fenntarthatósági Jelentéséből.
A fenntarthatóság kapcsán először leginkább a környezeti szempontok jutnak sokaknak eszébe, ám szerves részt képvisel mindezekben az egyén, és a társadalom is. Mégiscsak az emberek jövőjéről és életkörülményeiről van szó. Az MNB Fenntarthatósági Jelentése azt vizsgálja, hogy Magyarország az egyes dimenziókban (környezeti, társadalmi, pénzügyi, növekedési) milyen hosszú távú és fenntartható stratégiával, eredményekkel rendelkezik, és ezek milyenek az EU 27 országának eredményeihez képest. A jelentésben szerepel az úgynevezett MNB Fenntarthatósági Index, ami 108, szinte kizárólag objektív mutató felhasználásával készült, és aminek az összesítése alapján, Magyarország 15. helyen áll az Európai Unió 27 tagállama között. Az index értéke hazánk esetében 51,8 pont, ami 2,1 ponttal marad el az EU-s átlagtól.
