Bár a papírforma szerint tegnapig kellett volna eldőlnie, hogy kik távoznak az egészségügyből a körükben kötelezővé tett Covid elleni oltás elutasítása miatt, Soós Adrianna úgy becsüli, hogy október közepéig is eltarthat, mire tisztul a kép. A Népszava cikke.
A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke úgy tudja, sok helyen nem tartották szorosan a határidőket, és később szólították fel az érintetteket az elmaradt oltások pótlására.
Az érdekvédő szerint a szakrendelők átlagosan egy- két embert, a nagyobb kórházak viszont jóval többet veszíthettek az oltások kötelezővé tétele miatt. Példaként említette a miskolci megyei kórházat, ahonnan körülbelül 80 ember távozhat a napokban.
Úgy tudja, ebben az intézményben az egyik helyi orvos oltásmellékhatásokkal foglalkozó blogja volt olyan hatással a dolgozókra, hogy a végén sokan elutasították a vakcinát.
A szolnoki MÁV kórházból viszont csak egy emberről tud, aki emiatt távozik. Júliusban az egészségügyben dolgozók 10-15 százaléka volt még oltatlan. Ez körülbelül 10-15 ezer egészségügyi dolgozót jelent, ám, hogy közülük mostanra hányan maradtak úgy, azt a szakszervezet elnöke szerint ma senki sem tudja pontosan megmondani.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara alelnöke, Babonits Tamásné közlése szerint az ő rendszerükben ez az adat legkorábban fél év múlva látható. Soós Adrianna a hozzáérkező visszajelzések alapján úgy becsüli, mivel egy-egy intézmény nagyon különböző számú, 1-80 dolgozót veszíthet, a több mint 270 intézménynél ez együttesen akár újabb több ezer fővel növelheti az ágazat munkaerőhiányát.
(Kormányzati források szerint viszont ezren sincsenek az oltást megtagadó távozók. Igaz, ezt az információt többszöri, ismételt kéréseinkkel sem tudtuk hivatalosan megerősíttetni az Országos Kórházi Főigazgatósággal.) Az egészségügyben dolgozóknak szeptember 15-ig kellett beoltatniuk magukat a koronavírus ellen. Az oltatlanokat a munkáltatóknak a következő öt napban kellett felszólítaniuk arra, hogy 15 napon belül vegyék fel az oltást vagy mutassanak be igazolást, hogy nem olthatók. (Ez a határidő járt le tegnap). Ha a két lehetőség egyikével sem élnek, akkor felmondás és végkielégítés nélkül elbocsátják őket.
Az oltás alól a háziorvos javaslatára a foglalkozás egészségügyi szakorvos adhatott felmentést. Az igazolást azonban csak nagyon kirívó esetekben állították ki az érintett szakorvosok. A távozók közül egyébként sokan műszaki-gazdasági területen dolgoznak: takarítók, karbantartók. "Csak most fogtam fel, hogy vége. Délelőtt kiléptem, de visszamentem a maradék cuccomért és mikor megláttak a kollégák, felkiáltottak: visszajössz?
Úgy búcsúztak el orvosok és ápolók: visszavárnak. Na nálam itt borult ki a bili. Beültem a kocsiba és nagyon sírtam. Húsz évet dolgoztunk együtt, és most egy hülye rendelet miatt mennem kell!" – számolt be a közösségi hálón egy ápolónő. Egyes szakmai csoportokban sokan panaszkodtak, hogy a közelmúltban átestek a Covid-fertőzésen, és hiába igazolták laborlelettel, hogy nagyon magas az ellenanyagszintjük, kötelezték volna őket is az oltásra.
Ezt nem kérték, inkább távoznak. Az egyik egészségügyi dolgozó például arról írt, két szakorvosi papírja van arról, hogy több anafilaxiás sokkja is volt oltások után, ezért ő nem kaphat vakcinát, mégis átadták neki a felszólítást: oltasson 15 napon belül. Bár – mint írta – még nem küldték el és a neve is szerepel novemberi beosztásban, de senki nem mondta, hogy jó, akkor neki nem kell oltatnia.
Perre mehetnek
A TASZ minapi állásfoglalásában jelezte, hogy ha az oltás megtagadása miatt bocsátanak el valakit, az lehet jogszerű. Ám – szerintük – az már aránytalan jogkorlátozás, ha az érintetteknek nem fizetnek végkielégítést. Mint írják: az elbocsátott egészségügyi dolgozók megítélésük szerint alappal támadhatják meg a munkáltatójuk felmondását a bíróság előtt.
Forrás: Népszava
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!