Rövid távon nem oldhatóak meg az ágazat gondjai, de száz nap alatt már felmutatnának eredményeket – a kormányfő-jelölteket az egészségügyet érintő terveikről kérdeztük – írja a Népszava.

Bár a magyar egészségügy gondjait súlyosnak látják, s jelzik, a problémákat rövid távon nem is tartják megoldhatónak, abban is biztosak az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjei: száz nap alatt sok mindenen javíthatnának. Ez derült ki, miután írásban kérdeztük meg Dobrev Klárát (Demokratikus Koalíció), Fekete-Győr Andrást (Momentum), Jakab Pétert (Jobbik), Karácsony Gergelyt (Párbeszéd- MSZP-LMP) és Márki-Zay Pétert (Mindenki Magyarországa Mozgalom) az egészségügyet érintő terveikről. Elsőként azt firtattuk, mit tartanak a legfontosabb problémának, s kiderült, diagnózisaik meglehetősen hasonlóak. Fő gondnak azt látják: nincs gazdája az egészségügynek, az emberek életkilátásai rosszak, nem megfelelő, egyenetlen az ellátás. Márki-Zay Péter a minőségbiztosítás hiányát, a kórházi fertőzések és a covid-járvány miatti magas halálozást is feltette a problématérképére.

 Karácsony Gergely azt is kiemelte, hogy az egészségügyi hozzáférésben szociális és regionális alaposan is jelentősek az egyenlőtlenségek. (A legutóbbi uniós országjelentés adatai szerint a 30 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar férfiak átlagosan 12 évvel, a nők hat évvel élnek tovább, mint az alacsony iskolázottságú kortársaik – a szerk.) Abban már mutatkoztak különbségek a kormányfő-jelöltek terveiben, hogy ki, mire kínálna megoldást az első száz napban.

Dobrev Klára önálló egészségügyi tárcát ígér, valamint a korábbi ÁNTSZ, a betegjogvédelem, valamint a társadalombiztosítási rendszer helyreállítását és a szolgálati jogviszony azonnali eltörlését.

Emellett egylépcsős béremelést adna a szakdolgozóknak. Ő a válaszaihoz azt is hozzátette, hogy tervei nem 100 napra korlátozódnak, hanem a teljes ciklusra. Jakab Péter rögvest nekilátna a kórházi eladósodás okainak felszámolásához, és a várólisták csökkentéséhez és szintén eltörölné a szolgálati jogviszonyt, de úgy, hogy a megemelt orvosi bérekhez nem nyúlna. Ugyancsak önálló egészségügyi minisztériumra bízná az ágazat szakmai irányítására.

 Karácsony Gergely első intézkedései között törölné el azt a rendelkezést, ami alapján bárkit ki lehet zárni a társadalombiztosítási ellátásokból, ha nem tudja fizetni a járulékot. Azonnal 50 százalékos béremelést adna a szakdolgozóknak, és 500 ezer forint külön jutalmat a koronavírus elleni harcban tanúsított munkájukért.

Márky-Zay Péter is önálló szaktárcát, a szakdolgozói bérek emelésének elindítását, minőségbiztosítást és betegjogi képviseletet megteremtését ígéri az első 100 napra. Fekete-Győr András teljesítmény alapú béreket, digitalizációt és a magánszolgáltatók bevonását tervezi, a többéves várólisták kurtítása érdekében.

A szakdolgozók fizetését pedig annyival emelné, hogy az orvosi bérek 60 százalékánál senki ne vigyen haza kevesebbet. (Most a nem diplomás szakdolgozók az orvos bérek mintegy 25-53 százalékát kereshetik. A pályakezdő orvos és a pályakezdő szakdolgozó béraránya között legkisebb ez az arány. A diplomás szakdolgozók pedig az orvosok bérének jellemzően 40 százalékát kapják –a szerk.) Megkérdeztük azt is, hogy az egész ciklus alatt minek a megoldását vállalná a kormányzati egészségpolitikájuk, azaz meddig juthatnak el négy év alatt ezen a területen. Dobrev Klára kormánya ennyi idő alatt az egészségügyi közkiadások GDP-hez viszonyított arányát az európai átlagra emelné. Visszaállítaná és megerősítené a társadalombiztosítás intézményrendszerét, fenntartható, igazságos teherviseléssel, az egyéni érdekeltséget is megteremtő finanszírozással. A lakosság által fizetett egészségügyi kiadások arányát a mostani 35 százalékról 20 százalék alá tervezi szorítani. Ígéri, az ápolók egylépcsős béremelése után javítják a munkakörülményeiket is, hogy a pályaelhagyók mielőbb visszatérjenek. A szakmai szervezetekkel egyeztetve kívánják rendezni az egészségügyben dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseket. A betegek számára átláthatóvá és hozzáférhetővé teszik a betegellátás minőségét, teljesítményét bemutató adatokat. Államilag finanszírozott szűrőprogramokkal csökkentik a leggyakoribb halálokok – a daganatos, szív-, ér-, légző- és emésztőrendszeri megbetegedések – kockázatait.

A szűrővizsgálatokon való részvételt pozitív ösztönzőkkel, például szabadnappal, a társadalombiztosítási járulék egy részének visszatérítésével, honorálnák. Visszaállítanák a sporttevékenységek költségének egészségpénztári elszámolási lehetőségét, a munkáltató által fizetett kiegészítő egészségbiztosítás adó- és járulékkedvezményeit, valamint adómentességet ígérnek a vállalati szűrővizsgálatokra. Azt is kilátásba helyezik, hogy a ciklus végéig Magyarországot beléptetik az Európai Egészségügyi Unióba.

Jakab Péter kormánya négy év alatt életpálya modellt kínálna és négy év alatt rendezné az egészségügyi szakdolgozók bérét. Megoldaná a háziorvosi ügyeletek problémáját. (Most nagyon eklektikus a rendszer, a gyakorlatban sokféle gazdája van az ügyeletnek, és emiatt sem egyenletes az ellátás.) Karácsony Gergely kormánya kiterjesztené a programot, amelyet Budapesten a daganatos betegségek korai felismerését és kezelését segíti. Eszerint a fővárosban most daganatgyanú esetén 7 napon belül meg kell történnie a képalkotó vizsgálatoknak és három napon belül hozzá kell jutnia a betegnek az erről készült lelethez is. (Most országosan az ilyen vizsgálatokat 15 napon belül végzik el, a leletekre pedig akár heteket is várnak a betegek.) A program folytatásaként az ígérik, országosan minden daganatgyanús beteget 5 napon belül juttatnának a szövettani vizsgálatok eredményéhez, valamint felgyorsítanák terápiákhoz való hozzáférést.

Megerősíti a háziorvosi és a védőnői ellátást, a sürgősségi rendszert. A ciklus végére már nem fordulhat elő olyan, hogy valaki órákat vár valóban sürgős esetben anélkül, hogy az ellátása megkezdődött volna – állítja. Biztosítanák, hogy mindenkihez maximum 15 percen belül kiérkezzen a mentő.

Az ápolási díj összegét a minimálbér szintjére emelnék, és munkaként ismernék el ezt a tevékenységet. A járvány tanulságai nyomán transzparens és hiteles kommunikációt ígér. A betegeknek pedig Egészségbiztosítási Felügyeletet, a szakmának erős jogosítványokkal és megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkező, korszerűen működő Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot. Márky-Zay Péter kormánya négy év alatt megalapozná az európai minőségű egészségügyet, amelyben mutatókkal mérik majd az orvosok és a kórházak munkáját, és erről nyilvánosan elérhető adatokat ígér a pácienseknek is. A szakdolgozók bérét rendezné és számos eddig csak az orvosok által elvégezhető feladatot át is adna nekik.

A szakorvosi rendelésre 6 hétnél, műtétre pedig 6 hónapnál hosszabban senki sem várakozhatna. Ha az állami ellátás ezt a határidőt nem tudja tartani, akkor a kormány magánszolgálatokkal szerződik a feladatra. A jelenlegi idősotthoni férőhelyek jelenlegi számát megduplázzák, hogy mindenki a méltóságát megőrizve kaphasson ellátást. Fekete -Győr András kormánya egészségügyi rendszerváltozást ígér a ciklusra. Ezen belül például szektorsemleges finanszírozást, ami azt jelenti, hogy az állam a társadalombiztosítási befizetésekből minőségi szolgáltatást vásárol a magánkórházaktól ott, ahol erre szükség van. Ellátásszervezői hálózatot és információs rendszert építenének ki, hogy egyetlen beteg se vesszen el a magyar egészségügyben.

Tanulni a múlt hibáiból

A jelölteket megkérdeztük arról is, hogy mit nem tartanak vállalhatónak az Orbán-kurzust megelőző ciklusok egészségügypolitikájából, de jobbára igyekeztek megkerülni a válaszadást. Dobrev Klára azt emelte ki, hogy nem volt egyöntetű támogatása az egészségügy akkori reformjainak, ezért a jövőben széles politikai konszenzus mentén szabad csak rendszerű változásokat véghez vinni. Karácsony Gergely pedig azt említette: ő elkötelezett abban, hogy az állami egészségügynek ingyenesnek kell lennie. Jakab Péter szerint vállalhatatlan, hogy nem volt kellő akarat a problémákkal való szembenézésre, és nem volt őszinte kommunikáció. Jobboldali néppárti politikusként hibának tartja, ha egy kormány nem az állami közfinanszírozott egészségügyet akarja érdemben javítani, hanem a zavaros helyzetet kihasználó, a közös kosárból szemezgető magánegészségügynek ad a szükségesnél lényegesen nagyobb teret. Márky-Zay Péter az egykori több biztosítós tervekre utalva azt írta: az egy biztosítós modellt támogatja. Fekete-Győr András a hálapénz rendszer hallgatólagos tudomásul vételét hányta a korábbi kormányok szemére.

Amire nem vállalkoznak

 Egyik miniszterelnök jelölt sem vállalkozott arra, hogy egyetlen ciklus alatt az uniós átlagra emelje az átlagéletkort, vagy az egészségben eltöltött évek számát. Arra sem láttak esélyt, hogy négy év alatt a krónikus megbetegedések száma jelentősen csökkenjen, és számottevően változzon az emberek egészségmagatartása – azaz például étkezzenek egészségesen, mozogjanak többet.

Forrás: Népszava