2019 nyarán, a járvány előtt a magyarok 51 százaléka vélte úgy, hogy a magyar társadalom jó irányba tart, miközben az egyértelműen pesszimisták aránya 27 százalék volt – derül ki a Eurofound, egy EU-s kutatóalapítvány jelentéséből.

Ezzel Magyarország az Európai Unió saját „társadalmi jövőjével” kapcsolatban a közepesen optimista országok közé tartozott. Az viszont figyelemre méltó, hogy olyan országokat előzött meg, mint például Ausztria, Németország, vagy a régión belül Csehország, Szlovákia és Románia. Az EU-ban átlagosan 43 százalék volt az optimisták és 36 a pesszimisták aránya.

A Eurofound az európai társadalmak optimizmusát egy saját mutató, a Társadalmi Optimizmus Index (Social Optimism Index) alapján határozza meg. A mutatószám hat részből áll össze, ezek a megkérdezettek saját, nemzeti és EU-val kapcsolatos elégedettségére és a jövőre vonatkozó várakozásait értékelő pontszámokból állnak össze. A mutató egyszerűsítve azt mutatja meg, hogy az adott országban mennyire számítanak arra, hogy a társadalmi ügyek, problémák pozitívan alakulnak a jövőben.

Az index alapján Írországban, Dániában, Máltán, Luxemburgban, Finnországban és Lengyelországban voltak a leginkább optimisták az ország jövőjét illetően az emberek, a leginkább pesszimisták pedig a görögök, a franciák, a belgák, az olaszok, a ciprusiak és a csehek voltak.

A jelentés megjegyzi, hogy a leginkább optimista országokat egy olyan, földrajzilag eléggé változatos csoport követi, ami az index alapján még eléggé optimistának számít. Összesen 12 olyan ország van, ahol az optimisták aránya meghaladta a pesszimistákét, és ebben a csoportban vannak skandináv, nyugati, déli, illetve közép- és kelet-európai tagállamok is. A jelentés arra részletesen nem tér ki, hogy ennek mi lehet az oka, illetve külön meg is jegyzi, hogy ez a kérdés további vizsgálatok témája lehetne.

A jelentés rámutat egy pesszimizmussal kapcsolatos érdekes jelenségre is, arra, hogy a megkérdezettek átlagosan pesszimistábbak a saját jövőjükkel kapcsolatban a saját országukéhoz képest. Az átlagos eltérés ebben 34 százalékpont, a legnagyobb eltérések pedig Horvátországban, Görögországban, Franciaországban és Spanyolországban vannak (61, 58, 54 és 50 százalékpont). 

Magyarországon az eltérés nagyjából 30 százalékpont, a megkérdezettek nagyjából 11 százaléka nyilatkozott úgy 2019 nyarán, hogy a következő 12 hónapban arra számít, hogy rosszabb lesz az élete. Az országgal kapcsolatban pedig a megkérdezettek nagyjából 40 százaléka volt pesszimista (ami azt jelenti, hogy úgy vélte, hogy „a dolgok rosszul mennek az országban”, a fenti pesszimizmus-mutató pedig egy másik módszertanon alapult).

A jelentés megjegyzi, hogy a társadalmi pesszimizmus nagyságának országok közti eltéréseit leginkább a rossz gazdasági helyzet és a társadalmi intézmények iránti alacsony bizalom magyarázza, míg egyéni szinten a társadalmi kohézió hiánya magyarázza erősebben a különbségeket.

Forrás: g7.hu