A munkaerőpiacon az elmúlt másfél évben jelentős változások mentek végbe, amelyek a szakmunkások lehetőségeit is átalakították. A Profession.hu saját adatbázisa alapján friss elemzést készített a szak-, betanított- és segédmunkás állások keresletének és kínálatának viszonyáról, a jelentkezők helyzetéről, az elvárt fizetésről.

A szak-, betanított- és segédmunkásokat toborzó hirdetések számát vizsgálva szignifikáns ugrás látható a tavalyi évhez képest: 61 százalékkal több hirdetés került ki Magyarország piacvezető állásportáljára 2021-ben. A legnagyobb hirdetésszám-növekedés Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megyék esetében történt, miközben a Tolna és Nógrád megyében volt a legalacsonyabb.

Az építőipari álláshirdetések száma 41 százalékot emelkedett az elmúlt egy év során. E szektorban már évek óta szakember hiány van – függetlenül a járványtól – a külföldre vándorlás, a szakma elöregedése és a megfelelő mennyiségű és minőségű utánpótlás elmaradása miatt.

A szakemberek iránti igényt elemezve kirajzolódik, hogy a gépkezelők iránti kereslet nőtt a legnagyobb mértékben idén: 113 százalékos növekedés mérhető az előző éves adatokhoz képest, amit a betanított munka (103 százalék), a felszolgáló, pincér, pultos (101 százalék), a konyhai munka (86 százalék) és a műszerész (83 százalék) követ sorrendben. A legkevésbé dinamikusan növekvő három kategória a takarítás, tisztítás (19 százalék), a személy- és vagyonvédelem (6 százalék) és végül a biztonsági őr, vagyonőr, portás (1 százalék) jelenleg – derült ki a Profession.hu sajtóközleményéből.

Jelentős növekedés a pandémia előtti állapothoz képest

A gazdaság stabilizálódásával újra beindult a munkaerő-toborzás is, a hirdetések robbanásszerű gyarapodásával csökkent az egy hirdetésre jutó jelentkezések átlagos száma a tavalyi év azonos időszakához képest. Ebben közrejátszik a mostani, korábban soha nem látott hirdetési volumennövekedés, illetve a tavalyi adatok alakulása, amikor a munkahelyek bezárása következtében megsokszorozódott álláskeresők száma extrém túljelentkezést alakított ki a munkaerőpiacon.

Jelenleg az egy meghirdetett pozícióra jelentkező szakmunkások száma 41 százalékkal magasabb, mint a pandémia előtt.

A meghirdetett állásokra jelentkezők száma alapján elmondható, hogy az előző évhez képest most a legnagyobb kihívás felszolgálókat, pincéreket, pultosokat és szakácsokat találni, amit a gépkezelő, valamint a hegesztő, lángvágó követ, majd az anyagmozgatás, rakodás.

Hasonló jelenség látható a gazdasági növekedés egyik fontos pillérénél, a munkaerőhiány által régóta akadályozott építőiparnál is, ahol a tavalyi évben tetőző extrém viszonyokat követően már visszarendeződött a helyzet, sőt 33 százalékos növekedés tapasztalható az egy meghirdetett pozícióra jutó pályázók arányában.

Az összes jelentkezés tekintetében a fizikai munkakörökben meghirdetett állásokra beadott pályázatok száma 9 százalékkal csökkent a tavalyi adatokhoz képest. A legjelentősebb növekedés tekintetében a szabó, varró kategória vezet közel 32 százalékos emelkedéssel, amelyet a fodrász, kozmetikus követ majdnem 29 százalékkal, majd a konyhai munka (valamivel több, mint 20 százalék), autószerelő, szervizes és a masszőr (közel 19 százalék).

Növekvő átlag bérigények a piacon

A releváns szakembereknél – azaz az aktív álláskeresőknél, akik a tapasztalatuknak megfelelően jelentkeztek az üres pozíciókra –

a havi bérigény nagy átlagban nettó 233 000 forint, ami tavaly óta 7 százalékot emelkedett.

A legjelentősebb bérigény-növekedés a gépszerelő, valamint a lakatos, géplakatos esetében történt (11–11 százalékos növekedéssel 320 000 és 353 000 forint), amit a gépkezelő követ (9 százalékos növekedéssel 247 000 forint), majd a hegesztő, lángvágó és a betanított munka (9–9 százalékos növekedéssel 382 000 és 213 000 forint).

Az elvárt bérek nagysága szerint sorrendben a hegesztő-lángvágó szakma áll 382 000 havi nettó fizetési igénnyel, amit a lakatos-géplakatos követ (353 000 forint), villanyszerelő (328 000 forint), autószerelő, szervizes (321 000 forint) és a gépszerelő (320 000 forint).

Magas aktivitás az alacsonyabb végzettségűek körében

„A vizsgált célcsoportban a jelentkezők közel háromnegyedének a középiskolai érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége, ami a tavalyi adatokhoz képest 7 százalékponttal nőtt. Ezzel párhuzamosan a szakmai tapasztalat mértéke is jelentős, hiszen a jelentkezők 33 százaléka már több, mint 10 éve dolgozik” – egészíti ki az elemzést Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

Forrás: Infostart