A kamatemelések miatt ütemesen drágulnak a hitelek, és nőnek a nem fix kölcsönök törlesztőrészletei. Az MNB szerint a többség terhe havi pár ezer forinttal lesz több – írja a Népszava.

Legfeljebb 4 ezer forintos havi törlesztőrészlet-emelkedést okoz az egy évnél rövidebb kamatperiódussal rendelkező lakáshitelek 90 százalékánál, ha 1 százalékponttal megemelkedik a kölcsön kamata.

A szerződések felénél pedig 1500 forintnál is kisebb a tehernövekedés – számította ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az utóbbi hónapok kamatnövekedései kapcsán. A nyáron ugyanis a jegybank az elszálló infláció megfékezésére kamatemelési ciklusba kezdett, a hosszú ideig 0,6 százalékos alapkamat már 1,5 százalékra nőtt. Az emeléseknek még nincs vége, elemzői várakozások szerint akár 2,5 százalékra is felkúszhat az irányadó ráta.

Márpedig ha emelkedik az alapkamat, akkor a közvetett hatások miatt a bankok is átárazzák hiteleiket, és már csak magasabb kamatokkal lehet kölcsönt igényelni.

Néhány hónapja még 3 százalék körüli teljes hiteldíjmutatóval (thm) is lakáshitelhez lehetett jutni, szeptember elején már a kockázatosabb, rövid kamatperiódusú kölcsönök között sem volt 3,6 százalékos thm alatt elérhető hitel – összegezte a helyzetet a Bank360.hu, amely szerint hasonlóan drágultak a hosszabb kamatperiódusú jelzáloghitelek is.

Egy 40-50 bázispontos emelkedés pedig végeredményben több százezer forinttal drágíthatja meg a hitelt, a hitelösszegtől és a futamidőtől függően. A most vagy a jövőben hitelt igénylő ügyfelek nyilván az új kondíciók függvényében kalkulálnak a törlesztőrészletekkel. A kamatemelési ciklus azonban nem csak az újonnan folyósított hitelekre hat, hanem azokra is, amelyeket régebben vettek fel, de nem fix kamatozással.

A nem rögzített kamatozású hiteleket ugyanis a szerződésben rögzített kamatperiódustól függően három, hathavonta, évente átárazzák a bankok. Ha pedig a kamatforduló éppen növekvő kamatkörnyezet idejére esik, akkor megugranak a törlesztőrészletek, ami váratlanul érheti az adósokat.

Pláne, ha moratóriumban van a hitelük, hiszen akkor másfél éve nem is érzékelik a változásokat. Pedig a moratóriumban lévő változó kamatozású hitelek is átárazódnak, ezek hatása viszont egyszerre fog az adósok nyakába zúdulni, amint elkezdik újra fizetni hitelüket.

A Bankmonitor összegzése szerint a moratórium kezdete óta például 1 százalékponttal emelkedett a 3 havi BUBOR értéke, így az ehhez kötött, vagyis 3 havonta átárazott kölcsönök kamata is. Egy 10 millió forint összegű, 10 éves futamidejű kölcsön esetében ez havi 4700 forint törlesztőrészlet-emelkedést jelent a portál számításai szerint. Pedig a moratórium miatt már amúgy is nő a visszafizetendő végösszeg. A jegybank szerint ugyanakkor a hitelek többségénél a kamatemelések nem okoznak jelentős törlesztőrészletemelkedést.

Dancsik Bálint, az MNB főosztályvezetője úgy fogalmazott: a hitelek többsége esetében korántsem beszélhetünk óriási mértékű hatásról, de ez nem jelenti azt, hogy nincs olyan adós, akit ne érintene érzékenyen a kamatnövekedés.

Nekik továbbra is azt javasolja az MNB: vizsgálják meg, milyen rögzített kamatozású hitellel tudják kiváltani változó kamatozású kölcsönüket. A hitelkamatok fixálására – éppen a fenti okokból - régóta buzdítja az új és a régi adósokat a jegybank. Ennek eredményeként ma már gyakorlatilag senki nem vesz fel változó kamatozással lakáshitelt: az utóbbi negyedévekben már 1 százaléknál is kevesebb részt képviselnek az új folyósítások között az ilyen kölcsönök. A régebbi nem fix hitelek átváltására kevésbé hajlottak az adósok, hiszen a kedvező kamatkörnyezetben a kockázatosabb hitel olcsóbb volt, mint ha rögzítették volna a kamatot.

Mivel azonban már évek óta egyre kevesebb nem fix lakáshitelt igényelnek - 2018 végétől kezdve 10 százalék alatti volt arányuk az új szerződések között –, az arányok mégis jelentősen javultak. Jelenleg a teljes lakáshitelállomány alig több, mint harmadát teszik ki az egy éven belül átárazódó hitelek. Az összes hitelfajtát vizsgálva pedig az állomány negyedénél változik évente, vagy egy éven belül a kamat mértéke.

Dancsik Bálint arra is felhívta a figyelmet: minél hosszabb ideig kell még fizetni az adott hitelt, annál nagyobb mértékben ugrik meg a törlesztő a kamatemelés miatt. Egy 1 százalékpontos kamatemelés például 0,5 százalékkal növeli meg a törlesztőrészletet akkor, ha már csak egy év van hátra, de 5 évnél már 2,4 százalékos a növekedés. A pluszteher 10 évnél  4,7, 20 évnél pedig 8,6 százalék. A korábban felvett nem fix lakáshitelek futamidejéből ugyanakkor jó pár év már leketyegett, így az 1 éven belül átárazódó jelzáloghitelek 64 százalékát már kevesebb, mint tíz évig kell fizetni. Az  érintett hitelek 91 százalékánál a fennálló tartozás pedig már 10 millió forint alá csökkent, 71 százalékuknál kevesebb, mint 5 millió forintot kell még visszafizetni.          

Összejöhet a „13. havi törlesztő” is

Az MNB adatai szerint az egy éven belül átárazódó lakáshitelek csaknem 7 százalékát kell még 20 évig fizetni. Ezen hitelek esetében jócskán megnövekszik majd a végszáma, ha nem váltják át időben a kölcsönt. Miután az MNB számításai szerint 20 éves futamidő esetén az 1 százalékos kamatnövekedés 8,6 százalékos törlesztőrészlet-növekedést jelent, 50 ezer forintos törlesztőrészletre vetítve ez 4 300 forintos havi plusz. Egy évben ez 51 600 forint többletkiadás, vagy lényegében egy „13. havi törlesztőrészlet”.

Forrás: Népszava