Már életbe is lépett az az Emmi-rendelet, amely alapján komplex ellenőrzéseket végezhetnek a rosszul teljesítő iskolákban. A jogszabály célja a lemorzsolódás csökkentése lehet, de a tanárok szakszervezetei inkább megfélemlítést és plusz adminisztrációt látnak benne. Eddig is voltak ellenőrzések az iskolákban, bár ezeknek kevés hatása lett. A részletek még nem ismertek, időbe tellhet, mire tényleg el tudják kezdeni az ellenőrzéseket. Az Azonnali cikke.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egy 2012-es rendelet módosításával az iskolákban eddig is alkalmazható pedagógiai-szakmai ellenőrzéseket szeptembertől egy új fajtával egészítette ki. A – Népszava cikke alapján a Magyar Közlönyben hatályba lépés előtti napon közzétett – „komplex ellenőrzésekkel” elsősorban a lemorzsolódást szeretnék megállítani, legalábbis a rendelet szövegéből erre lehet következtetni.

Ilyen típusú ellenőrzést kaphatnak azok az iskolák, ahol

• az intézmény vagy annak igazgatója a már létező ellenőrzéseken rosszul teljesít,
• a kompetenciamérésen valamelyik évfolyam gyenge eredményt ér el,
• megyei vagy országos összehasonlításban nagy a lemorzsolódás,
• vagy korábbi ellenőrzés után nem tettek fel intézkedési tervet a hivatal rendszerébe.

A rendelet szövege szerint a problémás intézményeket az Oktatási Hivatal (OH) javaslatai alapján Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter választja ki, miután alá tartozik az oktatásügy is.

Bár többféle iskolai ellenőrzés, köztük tanfelügyeleti rendszer jelenleg is létezik, a mostaniak újdonsága az lesz, hogy átfogóan vizsgálja majd az iskolát, annak tanárait és igazgatóját. A pontos részletek azonban még elég homályosak, vélhetően időbe telik, míg kidolgozzák a részleteket.

A komplex ellenőrzésre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hívta fel az Azonnali figyelmét. Blogbejegyzésükben arról írnak, hogy szerintük a tanárokat meg akarja félemlíteni a kormány az igazgatókon keresztül.

„Alig maradnak ki intézmények, akik ne lehetnének komplex ellenőrzés alá vonhatók, mert olyan általános és szinte minden intézményt átfogó szempontokat határoz meg a rendelet, amelyből gyakorlatilag alig lehet kilógni” – mondja Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője az Azonnali megkeresésére.

„Már bármelyik területen, amelyet vizsgálnak, mondjuk a kompetenciamérés során, ha szignifikánsan rosszabb eredményt ér el az intézmény, akkor már kilátásba helyezhetik a komplex ellenőrzést. Nem kell halmozottan rossz eredményeket produkálniuk, akár már kevés eltérés alapján is el lehet rendelni”

– fejti ki a szakszervezeti vezető.

A részletek még homályosak 

A szeptembertől hatályba lépő Emmi-rendelet éppen a lényeget nem részletezi: hogy pontosan mit és hogyan fognak ellenőrizni. Az előkészületeket ugyan leírja, nevezetesen három dokumentumot fel kell töltenie a kiválasztott intézmények vezetőinek.

• Az igazgató megválasztásakor írandó, az iskolák honlapján amúgy is – legalábbis elvileg – ott lévő intézményvezetői programját,
• az adott év továbbképzési programját
• és az év beiskolázási tervét.

Azt azonban nem részletezi az Emmi-rendelet, hogy miután a dokumentumokat megkapták és kimennek az iskolába, pontosan mi történik. Nagy Erzsébet szerint vélhetően azért nem, mert ennek részleteit nem a humántárca, hanem az OH fogja kidolgozni. Ezzel kapcsolatosan megkerestük mind az Emmi, mind az OH sajtóosztályát, de – bár a minisztérium sajtósa telefonon választ ígért – cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. (Ha megteszik, frissítjük a cikket).

„Azt látjuk csak a jogszabályban, hogy milyen esetekben kell ezt az ellenőrzést elrendelni, de a tartalmi része még egy későbbi jogalkotásnak lehet része. Annyi derült csak ki, hogy azok fogják végezni, akik eddig is a tanfelügyeleti ellenőrzést végezték. Számunkra úgy tűnik, hogy a jelen formájában egy plusz adminisztratív terhet fog róni az intézményekre és az intézményvezetőkre”

– mondja az Azonnali megkeresésére Totyik Tamás, a másik érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke.

A PSZ eljuttatta az Azonnalihoz a minisztériumhoz elküldött észrevételeiket. Ebben az szerepel, hogy az ellenőrzésre és a minősítésre alapuló intézkedés a neoliberális szemléletmódon alapszik, és számos kritikája ismert. „Egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy a magyar köznevelés mai helyzetében a színvonallal, az eredményességgel kapcsolatos problémák megoldásának kulcskérdése az, hogy milyen munkát végeznek az intézmények. Az intézmények olyan munkát végeznek, amilyet tudnak, amilyet a körülmények megengednek számukra” – fogalmaznak, kiemelve az iskolák szűk autonómiáját, a NAT és a kerettanterv által engedett kis mozgásteret.

A döntéshozóknak eljuttatott szakszervezeti anyag szerint a korszerű pedagógiai szemlélet inkább az értékelteknek ad visszajelzést a munkájukról, nem pedig minősíti őket. Emellett az új ellenőrzést az eddig is létező pedagógus-minősítések felesleges megkettőzésének érzik, illetve nem egyértelmű számukra, hogy a felsorolt négy szempont mindegyike kell-e, hogy teljesüljön az ellenőrzés megindításához.

Alkalmasságvizsgálatot látnak benne

„Azt írják a rendeletben, hogy az ellenőrzés végeztével az intézményvezető az intézkedési tervben a komplex ellenőrzés során készült szakértői értékelésnek megfelelően kötelező pedagógus-továbbképzést írhat elő. Ebben implicit módon az is benne van, hogy valamilyen alkalmasságvizsgálatra kerülne sor” – mondja Nagy Erzsébet, aki szerint az eddigiek mellé egy újabb, részleteiben még nem ismert ellenőrzés megfélemlítő hatással lehet a pedagógusokra.

„Teljesen indokolatlan és értelmetlen még egy újabb ellenőrzési formát az intézmények nyakába varrni. Már eddig is létezik minden pedagógusra, minden intézményvezetőre, és minden intézményre vonatkozó ellenőrzési rendszer. Mire lehet másra gondolni, ha nem arra, hogy megint arról szól, hogy egy plusz, ingyen munkát követelő eljárásba vonják be a pedagógust, ahol érezheti azt, hogy esetleg majd nyakon csípik, hogy nem tanított megfelelőképpen”

– summázza.

Az érdekvédő egyébként azt sem érti, miért kérik be a pedagógusok továbbképzési tervét, hiszen elmondása szerint az ebbe beszámítható felnőttképzési piacot annyira beszűkítették, hogy az iskolaigazgatóknak alig van mozgásterük annak meghatározásában.

„Ha tanfelügyeleti ellenőrzésre mennek hozzájuk – csak meg kell kérdezni egy pedagógust vagy egy intézményvezetőt –, a gyomruk azért görcsbe rándul. Ott van a félelem, hogy úristen, mi lesz, hogy fogok megfelelni ennek. Egy nagyon bonyolult szempontsor van, a súlyos probléma, hogy egy budapesti elitiskolának is ugyanaz a szempontsora van, mint egy bihari hátrányos helyzetű régióban” – teszi hozzá Totyik Tamás.

Csaljanak a kompetenciaméréssel?

Totyik Tamás szerint az is problémás, hogy meghatározza a jogszabály, milyen az elvárt teljesítmény a családi háttérhez viszonyítva a 6., 8. és 10. osztályban megíratott kompetenciamérések eredményében. „Itt arra fogják ösztönözni az intézményvezetőket, hogy a kompetenciamérések során csaljanak vagy ne a valós képet mondják meg, az intézmények ebben lesznek érdekeltek” – állítja a PSZ-alelnök.

Szerinte nem lehet irányadónak tekinteni a mostani méréseket, mert nem ellenőrzik annak a kitöltését.

„Odaküldik a feladatlapokat és az intézmények becsületére van bízva, hogy ez hogy működik. Abban a pillanatban, hogy a méréseknek következményei lesznek, az intézményvezetők nem biztos, hogy abban érdekeltek, hogy a valós képet adják az intézményükről”

– fejti ki Totyik.

A kompetenciamérésen a diákok szövegértését és matematikai készségeit vizsgálják, ezekre a tanulók nem kaphatnak jegyet, ami sokszor megnehezíti azt, hogy a diákok komolyan vegyék a teszteket. A feladatsor mellé mindenki kap egy demográfiai kérdőívet is, melyben a család anyagi helyzetére, vagy például az otthoni könyvek számára kérdeznek rá, ezt azonban nem kötelező kitölteni és visszavinni. Az érdekvédő szerint sokan nem küldik vissza, így ez nem ad valós képet.

Igennel felel arra a kérdésünkre: elképzelhetőnek tartja-e, hogy fals adatokkal töltenék ki egyes intézmények, hogy így javítsák a statisztikáikat.

„Az is lehet, hogy azt fogják mondani azoknak, akik nagyon lehúzzák az intézmény eredményeit, hogy: maradj otthon, fiam, beteg vagy!” – summázza. 

Pluszmunkával járhat

„Azt a kérdést kell feltenni, miért kell egy újabb ellenőrzési formát még rádobni az intézményekre, de nem azt mondjuk, hogy egyáltalán nem kell ellenőrizni őket” – összegez Nagy Erzsébet.

Hozzáteszi: „A covid-járvány negyedik ciklusában, amikor leginkább a hátrányok ledolgozására kellene időt fordítanunk, felmérni, hogy áll a gyerekek tudásszintje és felzárkóztató foglalkozásokat kellene tartani, nagyobb önállóságot kellene adni az intézményeknek erre, most egy ellenőrzéssel csapják a pedagógusokat újból nyakon, amely nyilvánvalóan plusz munkával fog járni.

Arra számítunk, hogy majd kijön egy iszonyatosan részletes útmutató, ahol fel kell tölteni fűt-fát.”

A PSZ egyébként kockázatelemzéseket javasolna akkor, ha nagyok az eltérések például két év kompetenciaeredményei között vagy a diákok jelentős része nem a lakóhelye szerint közeli iskolába jár. Emellett az önértékelési rendszert erősítenék.

„Az intézmények önértékelésében fontosak a szülők, a helyi társadalom. Ha ezekben komoly elmozdulás van, akkor kellene megjelenni és fejlesztő-támogató segítséget nyújtani, nem fegyelmező eszköz vagy az adminisztratív terheket növelő intézkedés kellene. Inkább a további munkájukban segíteni a pedagógusoknak továbbképzésekkel, a gyerekekkel kapcsolatban tantervi könnyítéseket adni. A fejlesztésen kellene, hogy legyen a hangsúly, nem azon, hogy az intézményvezetőket és a tantestületeket megfélemlítsék” – summázza.

Forrás: Azonnali