Kínai lassulás, minden idők legerősebb El Ninója, Magyarország a bóvliban marad, az euróövezet recesszióba fordul - ezeket a negatív kockázatokat nem lehet kizárni 2016-ban az általunk megkérdezett elemzők szerint. Mindezek mellett a magyar gazdaság jövője szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lesz elegendő munkaerő. A Portfolio négy elemző segítségével összegyűjtötte a legfontosabb, 2016-ra várható negatív kockázatokat, hogy amikor esetleg bekövetkeznek, olvasóinkat ne érje váratlanul.

A 2016-ban várható lehetséges negatív kockázatok közül Balatoni András, az ING vezető elemzője elsőként a kínai gazdaság lassulását hozta fel. Kína a világ második legnagyobb gazdasága, így a növekedési kilátások romlása, a gazdasági szerkezet átalakítása miatt érezhető "hard landing" érdemi hatást fejt ki a globális konjunktúrára. Bár a közvetlen gazdasági kapcsolatok korlátozottak, a külső kereslet lassulása így is rontja a feldolgozóipari kilátásokat - írta az elemző.

   Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője a három megnevezett negatív kockázat közül szintén egy kínai sztorit említett meg. Ezek szerint a kínai jegybank a vártnál nagyobb mértékben értékeli le a jüant a következő évben. Megítélése szerint ez önmagában is kellő kockázatot jelent a globális makrogazdasági folyamatokra, és erősítené a kínai gazdaság technikai fizetésképtelensége felé sodródását. A fenti folyamatok következménye az augusztusban már látotthoz hasonló gyengülést idézhet elő globális a tőkepiacokon. Ez kombinálva a fejlett piaci kamatemelési ciklussal, a 2008-as turbulenciákat idéző árfolyammozgásokat okozhat a tőzsdéken - figyelmeztet a szakértő.

  Kiss Mónika fontos veszélyforrásként nevezte meg az amerikai bóvli kötvények piacának esetleges összeomlását, ez ugyanis csődhullámot generál és átterjedhet a leginkább érintett szektorokra: például energia, fémgyártás és bányák, egészségügy és telekom. A folyamat hátterében a globális lassulás állhat, mely jelenleg a nyersanyagszektort érinti leginkább, de ebben a szcenárióban közvetlenül átterjed az egyéb szektorokra és a fejlett gazdaságokra is - magyarázza.

   Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője a"bóvli sztorit" Magyarország esetében hozta fel, mint negatív kockázat. Válaszában azt írta: ha ugyanis elmarad a várva várt felminősítés és hazánk a befektetésre nem ajánlott kategóriában marad jövőre is, akkor az Államadósság Kezelő Központ feladata megnehezülhet.

A "bóvli" minősítés miatt továbbra is kisebb külföldi kereslet jelentkezhet a magyar állampapírok iránt, ahhoz képest, hogy mekkora lehetne, ha Magyarországot befektetésre ajánlott kategóriába emelnék. Figyelembe véve, hogy a következő években jelentős összegű kötvénylejáratokat kell refinanszírozni, fontos lenne, hogy Magyarország megkapja a felminősítéseket 2016-ban - fejtette ki Ürmössy Gergely.

  Az Erste elemző fontos negatív kockázatként tartja számon azt az esetet, ha alábbhagy az eurózóna lendülete, esetleg recesszióba süllyed a térség. Továbbra sem meggyőző az euróövezet növekedési lendülete, a kilátások törékenyek maradtak. Ezt is jelzi, hogy a Mario Draghi vezette EKB lazított a kötvényvásárlási program feltételein és kitolta 2017 márciusáig a program futamidejét - érzékeltette a helyzet komolyságát a közgazdász. Az általa említett harmadik figyelemreméltó veszélyforrás az olajár váratlan és hirtelen drágulása. Az olajár emelkedésével inflációs sokk érheti a világ-, illetve a magyar gazdaságot is. Szélsőséges esetben az MNB kamatemelésre kényszerülhet, hogy megőrizze inflációs célkövető hitelességét, a GDP növekedés pedig lassulhat - vázolta fel Ürmössy Gergely.

   Az inflációs folyamatokat Kiss Mónika szerint is övezik kockázatok. Válaszában ugyanis azt emelte ki, hogy minden idők legerősebb El Ninója várható 2016-ban, amely elsősorban Ausztrália és Dél-Kelet Ázsia mezőgazdaságát veszélyeztetheti. Nagy területeken lehet számítani aszályra és szárazságra, ebből következően szignifikánsan fog zsugorodni a mezőgazdasági termények kínálata, miközben a keresleti oldal étvágya tovább nőhet. A táguló rés rég nem tapasztalt áremelkedést hozhat, amely végső soron növelni fogja az inflációs nyomást. Ebben az esetben ugyan a deflációs kockázatokat mérsékelné az élelmiszerárak emelkedésével, de további feszültségeket kelthetne olyan régiókban, amelyek jelenleg is robbanásveszélyesek (például Szíria, Egyiptom) - magyarázta.

Az élelmezési válság újabb migráns hullámot indíthat meg, amelynek a célpontjai várhatóan a fejlett országok lesznek - írta válaszában Kiss Mónika.

   Nem mellékes az sem a jövő évi kilátásokat illetően, hogy miként alakul majd a dollár árfolyama. Balatoni András kockázati tényezőként említi a dollár további jelentős erősödését. Véleményem szerint a teljes feltörekvő régió kötvénypiaci kilátásait alapvetően határozza meg, hogy mit gondolnak a befektetők az dollár árfolyamról. A dollár további erősödéséről szóló spekulációk dominanciája esetén a feltörekvő piacokra továbbra is a tőkekivonás lesz jellemző és a kamatok emelkedésével, illetve a részvénypiac gyengélkedésével kell számolni. Az ING előrejelzése szerint nagyjából jövő év közepén fordulhat meg a dollár erősödő trendje, ami támogathatja Dél-Afrika, Brazília, vagy akár Oroszország kötvénypiacait - fejtette ki.

Balatoni fontos veszélyforrásnak tartja azt is, hogy lesz-e elég munkaerő hazánkban, hogy fenntartsuk a növekedést?

Az elmúlt két évben végbement elsődleges munkaerő-piaci konszolidáció, a közfoglalkoztatás kiterjesztése, valamint az növekvő számú külföldön dolgozó hazánkfia miatt egyre markánsabb munkaerő-hiány alakul ki bizonyos ágazatokban, régiókban. A munkafelhasználás kínálati korlátja sajnos a tőkefelhalmozásra is kihat, mivel sorra bukjuk el a külföldi beruházásokat rendelkezésre álló munkakínálat szűkössége miatt. Mikroszinten segíthet a bérek emelése, de ha minden vállalat így tesz, az csak a költségek emelkedést, a versenyképesség erózióját és a végül a maginfláció, régiósnál gyorsabb normalizálódását eredményezi - vezeti végig az elemző.

A létező legjobb képzési, munkaerő-piaci reformok is csak jó pár évvel a meghirdetésük után hatnak pozitívan a munkakínálat mennyiségére és minőségi jellemzőire, így tényleg el kell gondolkodni, honnét fogjuk leakasztani a munkaerőt a következő években - tanácsolja az ING közgazdásza.

Forrás: Portfolio