A temetkezési vállalkozásoknak a növekvő alapanyagárak mellett egyéb problémákkal is meg kellett küzdeniük: évek óta munkaerőhiány van a szakmában, a költségek pedig minden területen nőnek – írja a Világgazdaság.

Egyre több területre gyűrűzik be a hónapok óta tapasztalható inflációs nyomás Magyarországon.

A fogyasztói árak emelkedése még annak ellenére is magas, hogy májushoz és júniushoz képest júliusban kissé lassult az infláció. Bár a temetkezési szolgáltatásokban százalékosan nem történt akkora emelkedés, mint a gazdaság több más szektorában, forintosítva már ezen a területen is érezhető a különbség június és július között. A koporsós temetések átlagára a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint 284 ezer forintról 289 ezer forint fölé, a hamvasztásos temetések átlagára pedig 203 ezer forintról 209 ezer forint körülire emelkedett. Éves szinten még szembetűnőbb az emelkedés. Az előbbi szolgáltatás átlagára tavaly júliusban még 266 ezer forint körüli volt, a hamvasztás pedig 188 ezer forintba került átlagosan, azaz a koporsós temetés több mint 8, a hamvasztásos pedig csaknem 11 százalékkal nőtt egy év alatt. 

A növekedésnek számos oka van, de elsősorban az ágazatban is tapasztalható folyamatos béremelkedés és az alapanyagok drágulása hajtja fel az árakat. Csak a fa világpiaci ára 300 százalékkal nőtt, márpedig ez a koporsók elengedhetetlen alapanyaga.

Ez utóbbit a hamvasztásos temetésekhez is kötelező használni, ezt ugyanis jogszabály írja elő. A fa árának növekedése ráadásul még be sem szivárgott teljesen a magyarországi árakba, úgyhogy az év végéig további áremelkedésre lehet számítani – nyomatékosította a VG-nek Palkovics Katalin, a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének elnöke. 

A temetkezési szakma nem csak az áremelkedéssel küzd, a járvány itt is éreztette hatását. A munkaerőhiány évek óta jelen van, nincs utánpótlás, a fiatalok közül csak kevesen állnak sírásónak. A pandémia alatt ráadásul jelentősen megnövekedett a munkateher, de ezzel együtt a költségek is, hiszen a temetkezési szolgáltatóknak még nagyobb figyelmet kellett fordítaniuk a védőfelszerelésekre és a fertőtlenítésre. 

Sok kolléga így is elkapta a koronavírust, ám nagyon büszke vagyok a szakmára, hiszen nagyon sokat segítettük egymást, csendben végeztük a munkánkat

– mondta Palkovics Katalin. 

Bármennyire nőtt is a gyászszertartások ára Magyarországon, a kormány egyelőre nem vezette be a szociális temetkezést. Először még 2013-ban vetődött fel, hogy bizonyos szolgáltatásokat maguk a gyászolók végezhetnének el, ilyen lenne például a holttest mosdatása, felöltöztetése, a koporsó vagy az urna szállítása, illetve a sírásás, míg az állam vállalná át a holttest hűtését, hamvasztását, ezzel gyakorlatilag mentesítve a hozzátartozókat a költségek alól, ha minden szabályt betartanak. Legutóbb májusban halasztotta el a kormány a tervezetet: 

a 2022-es költségvetést megalapozó törvénytervezetben egy paragrafussal 2024-re tolták ki a bevezetését.

A szakegyesület elnöke szerint azért sem lenne jó ötlet a szociális temetkezés bevezetése, mert a gyászolók általában nincsenek olyan lelkiállapotban, hogy saját kezűleg megfelelően el tudják temetni az elhunyt rokonukat. Ezenkívül például a sírásásnak is megvannak a maga szabályai, előírásai, amelyeket pedig csak a szakmabeliek ismernek.

Forrás: Világgazdaság