Nincs elég orvos a jelenlegi ellátórendszer működtetéséhez – egyebek mellett ez is kiderült a Magyar Orvosi Kamara (MOK) friss kutatásból, amelyben 279 szakorvost kérdeztek meg az új szolgálati törvényről. Ám azt az orvosi kamara alelnöke, Álmos Péter sem tudta megmondani: mennyire volna szükség ahhoz, hogy ne dőljenek be időnként az ügyletek, sürgősségi osztályok. Ehhez nekik sincsenek adataik. Csak abban biztos, hogy a jelenlegi ellátórendszer zavartalan működtetéséhez nincsenek elegen. Öt állami ellátásban dolgozó orvos közül négy elégedett a jelenlegi fizetésével, az ügyeletek dolga azonban még mindig feszültségeket okoz – írja a Népszava.

Az alapbéremelést ugyanis az esetek kétharmadában nem követte az ügyeleti díjak növekedése. A probléma már okozott ellátási nehézségeket is. Mint emlékezetes: júniusban a zalaegerszegi traumatológián, a múlt héten az Uzsoki utcai kórház sürgősségi osztályán lehetetlenült el a működés. Ugyanis a menedzsment egyik helyen sem tudott kiegyezni az ügyeleti díjakról az ott dolgozó orvosokkal, akik végül csoportosan mondták fel a szerződéseiket.

Az ügyeleti díjakkal az új szolgálati törvény alkalmazása óta probléma van. Ez a jogszabály a megemelt orvosi bérek mellett részben korlátozza, külön engedélyhez köti az állami rendszerben dolgozók másod-, harmadállásának engedélyezését. Ezenfelül megkötötte: ügyeletben senki nem kaphat magasabb óradíjat, mint a főállásában kapott órabére. Ez egy nyugdíj előtt álló orvos esetében alig több mint 9 ezer forint, míg a pályakezdő alig kap többet 1000 forintnál. Egyes intézmények ezt a feszültséget azzal orvosolták, hogy meghatároztak egy minimum összeget. Ez 4000-4500 forint.

Ennél többet csak azoknak fizettek, akiknél ezt az Országos Kórházi Főigazgatóság engedélyezte. „Azt, hogy ezzel hány esetben éltek az intézmények és kiket érintett, arról az orvosi kamara sem kapott adatot – mondta lapunknak Álmos Péter. Ezért megkérdezték kollégáikat, hogy mekkora nettó órabért tartanának elfogadhatónak.

A válaszaik alapján hétköznapokon ez az összeg óránként 9 ezer, hétvégéken 12 ezer forint. Az orvosi kamara felméréséből az is kitűnik, hogy a másodállás engedélyhez kötésével nemigen lehetett spórolni, mert jelenleg is minden harmadik orvos a főállása mellett vállalkozóként is kezel betegeket az állami egészségügyi ellátórendszerben. Álmos Péter szerint közülük sokak azért nem hagyják ott a vállalkozó formában ellátott ügyeleti munkájukat, mert nem akarják, hogy betegek maradjanak ellátatlanul.

 Mások meg azért is vállalják a feladatot, mert olyan szakmai tapasztalatokra tehetnek szert, amire egyébként másutt nem lenne alkalmuk. De az is látszik, hogy a jelenlegi orvosbérek mellett sokan nem akarnak többet dolgozni a havi kötelezhető óraszámon felül.

Győztek, ezért megszűnnek

Kampányt indít a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a hálapénz ellen, mert úgy látják, hiába minősül bűncselekménynek, annyira beépült, hogy nehezen tudatosul: vége a paraszolvenciának. Lénárd Rita alelnök a köztestület sajtótájékoztatóján közölte: intézményenként 20-20, összesen 4 ezer plakátot helyeznek ki. Az elsőket az Uzsoki kórházban már ki is tették. A köztestület keddi sajtóbeszélgetésén bejelentették azt is, hogy a hat évvel ezelőtt megalakított 1001 orvos a hálapénz ellen csoport, amely a bérrendezéssel betöltötte hivatását, megszűnik. A csoport alapítói közül Máté-Horváth Nóra, Lovas András aneszteziológus-intenzívterápiás orvosok arról beszéltek, hogy noha az akkori céljaik teljesültek, mégsem dőlhetnek hátra. Máté-Horváth Nóra szerint a változások elkezdődtek és ez az ellátás minőségét is javítja. Hozzátette: ugyanakkor továbbra is nehézséget okoz, hogy miközben az orvosok bérre szabad szemmel is jól láthatóan nőtt, a szakdolgozóké, akiknél szintén zajlik egy béremelés, reálértékben korántsem annyira erős, mint az orvosoké. Náluk nincs hálapénz, és a jövedelmük sem nőtt elfogadható mértékben. Így jelenleg az ő helyzetük a leginkább ingatag, az orvosok és a szakdolgozók közötti olló tovább nyílik. 

Forrás: Népszava