A vas és az agy mesterséges szembeállítása nem igazán érthető - szólt vissza Palkovics László a Mandinernek adott interjújában Matolcsy György kritikájára. A miniszter szerint a CEU “nem létező történet”, nem tartozik a világ legjobb egyetemei közé, “nem hasonlítható a Fudanhoz”. Nagy eredmény lenne szerinte a Fudant Magyarországra hozni. Német cégvezetők éjjel egykor is hívhatják őt és Szijjártó Pétert - árulta el az interjúban.

Azzal a kijelentéssel abszolút egyetértek, hogy inkább agyba fektessünk. Ez valóban fontos, a mai gazdaságok innovációvezéreltek. Úgy gondolom, hogy 2014 óta a hazai innovációs rendszerek tudatos felépítése megindult. Létrejöttek azok a stratégiák, amik ezt elindították: a felsőoktatási stratégia, utána a kutatási és innovációs stratégiák, és folyamatosan készültek azok az iparági stratégiák, amelyek szintén az innováción alapulnak

- jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Mandinernek adott interjújában. A Matolcsy György jegybankelnök által nemrégiben megfogalmazott kritikára, miszerint a kormány “betonba és vasba” fektet, holott az okos beruházás intenzív pályát kellene preferálni, Palkovics László most azzal reagált: “A vas és az agy mesterséges szembeállítása számomra nem igazán érthető”.

Mint a miniszter mondta, meg kell nézni például a zalaegerszegi Lynx üzemet, “ahol a világ legmodernebb harckocsijait fogjuk gyártani! Nem hiszem, hogy ne kellene olyan technológiába fektetni, ami a high-tech csúcsa, meghaladva az autóipart is. Egyébként nemcsak összeszereljük az eszközöket, hanem kutatás-fejlesztés is zajlik. Itthon lesz a teljes folyamat, a fejlesztéstől a gyártáson át a tesztelésig” - magyarázta el.

Arról, hogy Matolcsy György kritikáira Varga Mihály pénzügyminiszter hogy reagált a hét elején, ebben az interjúnkban olvashat.

Felsőoktatás? “Megfogadtuk Matolcsy elnök úr tanácsát”

A magyar felsőoktatás “valaha volt legnagyobb átalakításáról” Palkovics László azt mondta: nemcsak a GDP-arányos kutatásfejlesztési számok növekednek folyamatosan, hanem a felsőoktatási főösszegek is megduplázódtak 2014-hez képest. 2022-re pedig még nagyobb ugrás lesz.

“2700 milliárdot említettek a magyar egyetemek fejlesztési igényként, és a kormány célja, hogy ezt megadja nekik. Sosem költöttünk még ekkora összegeket felsőoktatásra. 2021-ben várhatóan a GDP 1,16 százalékát fordítja a kormány az egyetemekre, míg az EU államok átlaga 0,8 százalék. Megfogadtuk Matolcsy elnök úr tanácsát, minden korábbinál többet fektetünk a magyar agyakba” - mondja Palkovics László, aki szerint, ha nem vezetik be az egyetemi kancellári rendszert, “ha nincsenek kancellárok, nem beszélünk modellváltásról és 2700 milliárdról, ebben biztos vagyok”. Egész odáig nem igazán értették a kormányok - még ők sem -, hogy “miként működik egy egyetem”.

A diplomások aránya kapcsán a miniszter arról is beszél: “kevesen vonják kétségbe, hogy a német a világ legstabilabb, tudományos és ipari szempontból is értékelhető gazdasága, ennek ellenére Németországban csupán 34 százalék a diplomások aránya, ami nemzetközi összevetésben alacsonynak számít”. Tehát talán mégsem a diplomások arányán múlik az, hogy egy gazdaság mennyire sikeres. Az ellenzék ezt szereti ismételgetni, mert ez a megszokott brüsszeli mondás - tette hozzá, megjegyezve: bőven vannak ellenpéldák.

“A Fudannal is az agyba fektetünk”

Arra a kérdésre, hogy az ellenzék, mostanában “a Fudan egyetemet igyekszik az új CEU, vagy MTA üggyé tenni”, a miniszter azzal reagált: “az ellenzéknek bármilyen ürügy megfelel a tiltakozásra. Mi csak annyit kértünk, hogy a CEU nevű külföldi intézmény tartsa be a magyar jogszabályokat, ahogy ezt minden másik egyetem megteszi. Mindenkire egyformán érvényes követelményeket kértünk számon, arra semmilyen okkal nem szolgált senki, hogy miért éppen a Soros-egyetemet mentesítsük ezek alól” - idézte fel az elhúzódó konfliktust.

„A Fudannal is az agyba fektetünk” - jelentette ki, és egyértelművé tette, hogy a kormányzati szándék nem változott: szerinte jelentős eredmény, siker lenne a világ 31. legjobb egyetemét Magyarországra hozni.

Palkovics László ugyanakkor a CEU kapcsán azt magyarázta, hogy “ne legyen félreértés”, a CEU nem tartozik a világ legjobb egyetemei közé, nem hasonlítható a Fudanhoz. “Bizonyos szakterületi ranglistákon egyszer-egyszer jobb eredményt ér el, de nem teljes spektrumú egyetem. A sanghaji Fudan viszont az” - közölte.

Mint mondta, a CEU “nem adta át” a tudást a társadalomnak. “A CEU-nak nem voltak viszonyai a magyar társadalommal és gazdasággal. Két egyetemről beszélünk, a CEU nem létező történet, a Közép-európai Egyetemen tanulnak a hallgatók. De utóbbin sem jelentek meg nagyon sokan a magyar társadalom számára, mert az egy külföldről, és nem itthonról menedzselt intézmény volt” - konstatálta.

Ellenben a Fudan “beilleszkedése” kapcsán úgy vélekedett: a legjobb gimnáziumainkból a hallgatók jelentős része Angliába megy, mert ott vannak a jó egyetemek, amelyek világszínvonalat képviselnek. “Nem a CEU-ra mentek és mennek, oda szinte senki sem szokott menni ezek közül a diákok közül. A Fudan viszont valós lehetőséget teremthetne ezeknek a kiváló hallgatóknak is arra, hogy itthon tanuljanak. Ahogy Angliában, úgy a Fudan egyetemen is tandíj van, de ezt támogatjuk, mert agyba fektetünk” - ismételte meg Palkovics László az interjúban, amiben szó esik az MTA-ról leválasztott kutatóhálózatról, a klímaváltozásról, a nemzeti oltóanyaggyárról is.

A miniszter arról is beszél, hogy a nagy német cégek vezetői szerint “nem is léteznek a német sajtó által bemutatott politikai problémák”. “Azt kérdezik tőlem, hogy hogyan lehet az, hogy a külügyminisztert vagy engem éjjel egy órakor fel lehet hívni, ha bármi bajuk van, és utána meg is oldjuk ezeket az ügyeiket” - mondja a miniszter az interjúban, amit teljes egészében itt olvashat.​

Forrás: ATV